Megtámadott teheráni tanker és bajba jutott New York-i polgármester, migránsellenes EU-s belügyminiszterek és újabb emberrablás Nigériában. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Teherán: támadás ért egy iráni tartályhajót a Földközi-tengeren
Kárt szenvedett egy iráni tartályhajó egy „terrorista” támadásban a Földközi-tengeren a héten – közölte pénteken az Iráni Iszlám Köztársaság Hajózási Vállalatának (IRISL) szóvivője a Nournews nevű iráni félhivatalos hírügynökséggel.
A Sahre Kord nevű hajó kisebb kárt szenvedett egy robbanóeszköztől, amely kisebb tüzet okozott, de senki sem sérült meg a fedélzeten – mondta Ali Ghjaszian szóvivő.
„Az ilyen terrorista cselekmények tengeri kalózkodással érnek fel, és ellentétesek a kereskedelmi hajózás biztonságára vonatkozó nemzetközi törvényekkel, jogi lépéseket teszünk az elkövetők azonosításáért a releváns nemzetközi intézményeken keresztül” – tette hozzá.
A hajó Európa felé tartott, és a javítást követően folytatja útját – közölte a szóvivő az MTI szerint.
Két héttel ezelőtt robbanás történt az izraeli tulajdonú MV HELIOS RAY nevű hajón az Ománi-öbölben. A robbanás okát nem tudni, de egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztségviselő szerint lyukat ütött a hajó testének mindkét oldalán. Izrael régi ellenségét, Iránt vádolta az esettel összefüggésben, Teherán visszautasította a vádat.
Izraeli tisztségviselők nem reagáltak azokra a kérdésekre, hogy Izraelnek köze volt-e az iráni tartályhajóval történt incidenshez.
Varga Judit: a kormány mindig tenni fog azért, hogy a zsidók békében élhessenek itt
A magyar kormány tiszteli és védelmezi a zsidó-keresztény alapokon nyugvó európai kultúrát, ezért mindig tenni fog azért, hogy a zsidó közösségek békében és biztonságban élhessenek Magyarországon
– hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán pénteken az MTI szerint.
Varga Judit ezt annak kapcsán írta, hogy Eldad Beckkel, az izraeli Hayom napilap újságírójával beszélgetett.
Bejegyzése szerint az interjúban aktuális témákról, jogállamiságról és az Európai Unióban zajló folyamatokról is kifejtette véleményét az igazságügyi miniszter.
Lemondásra szólítják fel Cuomót
Párttársai közül is egyre többen követelik Andrew Cuomo lemondását és felelősségre vonását miután az elmúlt hetekben hat nő vádolta meg szexuális zaklatással a New York-i demokrata kormányzót – számolt be az amerikai sajtó az MTI szerint.
Pénteken az Egyesült Államok Kongresszusának több alsóházi demokrata képviselője is csatlakozott azokhoz, akik Cuomo lemondását követelik. Többen is felszólították a kormányzót, hogy távozzon posztjáról, amely – szakértők szerint – a botrányos ügy fordulópontját is jelentheti. Jerry Nadler, a ház igazságügyi bizottságának elnöke kijelentette: Cuomo „elvesztette a New York-i emberek bizalmát. A kormányzónak le kell mondania.”
A New York-i közgyűlés demokrata elnöke csütörtökön megbízta az igazságügyi bizottságot, hogy teljes idézési jogkörrel indítsa el Cuomo felelősségre vonási vizsgálatát. Carl Heastie közleményében azt írta: „Felhatalmazom a közgyűlés igazságügyi bizottságát, hogy indítson el egy felelősségre vonási vizsgálatot Charles D. Lavine elnök vezetésével, amelynek során kivizsgálják a Cuomo kormányzó helytelen viselkedésével kapcsolatos állításokat.” Heastie a kormányzóval szembeni vádakat „komolynak” nevezte.
Az elmúlt hetekben hat nő is szexuális zaklatással vádolta meg a 63 éves politikust. Legutóbb csütörtökön az Albany Times Union című New York-i napilap számolt be egy esetről, amely szerint Cuomo állítólag tavaly a saját rezidenciáján zaklatta az egyik kollégáját.
A beszámoló szerint a nőt a kormányzó lakhelyére rendelték azzal az ürüggyel, hogy segítsen megoldani egy problémát Cuomo mobiltelefonjával kapcsolatban. Később – a cikk szerint – a kormányzó benyúlt a nő blúza alá és tapogatni kezdte annak ellenére, hogy segítője arra kérte, hogy hagyja abba. Az ügyet már a rendőrség vizsgálja.
Csütörtökön csaknem 60 New York-i törvényhozó levélben szólította fel Cuomót a lemondásra. Úgy fogalmaztak: „A kormányzó elvesztette a közvélemény és az állami törvényhozás bizalmát.” Mint írták: „Van egy kormányzóhelyettesünk, aki vezetheti a várost a ciklus hátralévő részében. Ez lenne a legjobb a New York-i lakosoknak ebben a kritikus időben. Itt az ideje, hogy Cuomo kormányzó lemondjon.”
Bill de Blasio New York-i demokrata polgármester csütörtökön azt mondta, hogy a vádak fényében Cuomo „már nem szolgálhat kormányzóként”, és a legutóbbi zaklatási vádakat „mélységesen aggasztónak” nevezte. A harmadik ciklusát töltő New York-i kormányzó azonban továbbra sem hajlandó lemondani. Cuomo legutóbb hétfőn jelentette be, hogy semmiképpen nem lép vissza pozíciójából.
A zaklatási botrányokat megelőzően februárban egy szövetségi vizsgálat is elindult Cuomo ellen. Azzal gyanúsítják a demokrata politikust és kollégáit, hogy adatokat titkoltak el a nyilvánosság elől a New York-i idősotthonokban történt – koronavírus okozta – halálesetek számával kapcsolatban. A kormányzó egyik hivatali segédje korábban beismerte, hogy azért kozmetikázták az adatokat, mert attól féltek, hogy azt a republikánusok és Donald Trump elnök felhasználja ellenük és az egész Demokrata Párt ellen.
Uniós belügyminiszterek: gyorsítani kell a jogosulatlanul Európában tartózkodó migránsok visszaküldését
Az uniós tagországok belügyminiszterei a migráció kiindulási országaival fenntartott együttműködés javításával gyorsítanák fel a jogosulatlanul Európában tartózkodó migránsok visszaküldését – erről tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa pénteken.
A tagországok belügyminiszterei informális videókonferenciájukon áttekintették a migránsok visszafogadása terén a partnerországokkal folytatott együttműködést és megállapították, hogy a visszatérés, a visszafogadás és az érintettek társadalomba való visszailleszkedése közös kihívást jelent úgy az EU, mint partnerei számára.
A visszaküldést hátráltató akadályok közül véleményük szerint számosat az Európai Unió területén belül kell elhárítani. Jobb eljárásokra van szükség, amelyek csökkentik a tagállami intézkedések széttagoltságát, a tagországoknak pedig szorosabban kell együttműködniük, és nagyobb szolidaritást kell vállalniuk egymással. A sürgősen megtenni szükséges feladatok között a tagországok közötti szolidaritás mellett a tagállami menekültügyi eljárások javítását, és az unió külső határigazgatási hatékonyságának javítását emelték ki.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Portugália javaslata alapján a miniszterek egyebek mellett eszmecserét folytattak az EU és az észak-afrikai országok közötti együttműködés javításának szükségességéről, amely a bel- és igazságügy területéről tervezett politikai párbeszéd megindítását irányozza elő a régió országaival. Középpontjában az operatív együttműködés fokozása áll. Az elnökség javasolta Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria és Marokkó, valamint egy második szakaszban Afrika nyugati partvidékének és a Száhel-övezet országainak bevonását a párbeszédbe.
A bel- és igazságügy területén tervezett párbeszéddel összefüggésben a tagállamok többsége azt javasolta, hogy az együttműködés összpontosítson a migrációra, valamint a biztonság fokozására is, beleértve a terrorizmus elleni küzdelmet és a szervezett bűnözést – tájékoztatott az uniós tanács.
Már 101 milliónál is többen kaptak oltást az Egyesült Államokban
Már 101 milliónál is többen kaptak koronavírus elleni oltást péntekig az Egyesült Államokban, további 33 millió adag oltóanyagot pedig szétterítettek az országban – adta hírül az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC).
Az első oltást 2020. december 14-én adták be. Eddig 66 millió lakos kapott egy oltást, 35 millió pedig már részesült a másodikban is. Az oltási ütem egyre gyorsul: a CDC jelentése szerint egy nap alatt már több mint 2,9 millió vakcinát adtak be, ami új rekord. Az elmúlt egy hétben a beadott oltások napi száma átlagban 2,3 millió volt.
A Fehér Ház közlése szerint a 65 év felettiek csaknem 65 százaléka kapott már legalább egy oltást. Amikor Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépett – január 20-án -, ez az adat 8 százalék volt. Biden korábban azt a célt tűzte ki, hogy elnökségének 100. napjára túl legyen a lakosság 100 millió oltáson, azonban csütörtök esti tévébeszédében azt mondta, hogy úgy tűnik, ez a cél már a 60. napra – március 21-ére – megvalósul.
Az amerikai oltásokat rekordidő alatt fejlesztették ki Donald Trump volt amerikai elnök hivatali ideje alatt, és az országban átlagosan napi 900 000 vakcinát adtak be, amikor Trump elhagyta hivatalát. Az, hogy immár csaknem hárommillióra nőtt a napi szám, a vakcinakínálat bővülésének, a tömeges oltópontok szaporodásának és a gyógyszertárak, illetve egészségügyi központok közreműködésének köszönhető.
Csütörtökről péntekre egyébként a 328 millió lakosú Egyesült Államokban négyezer alá csökkent az új koronavírus-fertőzések száma. Ezekből 3701-et a brit variáns okozott, 108-at a dél-afrikai változat, 17-et pedig a brazil.
Péntek délutáni adat szerint az Egyesült Államokban eddig csaknem 30 millióan fertőződtek bizonyítottan koronavírustól, és összesen 532 100-an haltak meg a ragály miatt, a világ országai közül a legtöbben.
Ismét fegyveresek raboltak el diákokat Nigériában
Fegyveresek foglyul ejtettek és elhurcoltak legalább 30 diákot egy iskolából péntekre virradóra az északnyugat-nigériai Kaduna államban – közölték a hatóságok az MTI szerint.
A terrorista akció részleteiről a hírügynökségi jelentések eleinte csak helyi szemtanúk alapján számoltak be. Eszerint a Kaduna város peremén, a katonai akadémia épülete mellett felépült erdészeti gépészképző iskola kollégiuma irányából éjszaka lövéseket hallottak, sokan azt hitték, hogy a katonai akadémia rendszeres gyakorlatainak egyikéről van szó. Amikor e szemtanúk a helyszínre érkeztek, az iskola tanárai és növendékei elmondták, hogy fegyveresek megtámadták az épületet, és elhurcolták a diákok egy csoportját. A katonák az ott maradt diákokat biztos helyre, az akadémia épületébe vitték, amelyet katonák védenek.
Samuel Aruwan belbiztonsági és belügyi állami biztos egy közleményben később tudatta, hogy a katonáknak 180 embert, diákokat és tanárokat sikerült megmentenie. Aruwan szerint mintegy 30 diák továbbra sincs meg, az elraboltak között férfiak és nők egyaránt vannak. A megmentett diákok közül néhányan megsérültek, egy katonai kórházban ápolják őket – tette hozzá.
Mohammed Jalge, a kadunai rendőrség szóvivője az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta, hogy együttműködnek egyéb biztonsági szervekkel a támadók elfogása és a diákok kiszabadítása érdekében.
December óta ez volt a negyedik csoportos emberrablás az afrikai országban, legtöbbjüket a dzsihadista Boko Haram szervezet hajtja végre. Ezeknek az akcióknak a sorozata azonban jóval korábban vette kezdetét. 2014-ben az északkeleti Chibokból 270 iskolás lányt hurcoltak el. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki világszerte. Tavaly decemberben 300 fiút raboltak el fegyveresek egy iskolából, februárban pedig 300 lányt. Utóbbiakat hamar elengedték, ám a fiúkról azóta sem tudni. Ugyanazon a napon ismeretlen fegyveresek legkevesebb tíz embert meggyilkoltak egy nigériai bányásztelepen, mintegy száz másikat pedig elhurcoltak Zamfara államban.
Nigériában az iszlamisták egyebek között azért folyamodnak tömeges emberrablásokhoz, hogy például a foglyul ejtett lányokat és nőket házasságra kényszerítsék dzsihadistákkal, vagy arra, hogy öngyilkos merényleteket kövessenek el, másokat pedig dolgoztatnak. Más esetekben bűnszervezetek rabolnak el gyerekeket azért, hogy váltságdíjat követeljenek értük.
A zamfarai hatóságok és az állam területén aktív fegyveres csoportok között már egy éve sikertelenül folynak a fegyverletételt célzó tárgyalások. Muhammadu Buhari nigériai államfő ugyan szigorú biztonsági intézkedéseket rendelt el az iskolák védelmére, március 2-án repüléstilalmi zónát rendelt el Zamfara államban, betiltotta a bányászati tevékenységet, s parancsba adta a katonák és hírszerzők nagyszabású telepítését a térségbe a rend helyreállítása érdekében.
A mostanihoz hasonló emberrablásokat azonban így sem sikerül megelőzni. Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ha váltságdíjat fizetnek a rablóknak, azzal tovább bátorítják őket.
Címlapkép: Andrew Cuomo New York-i polgármester egy március 8-i rendezvényen. Fotó: MTI/EPA