El nem ülő járvány és be nem oltott palesztinok, vörös Kárpátalja és el nem térített perzsa gép. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
A fertőzöttek száma átlépte a 116 milliót
A világon 116 061 296 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 580 050, a gyógyultaké 65 581 301 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint – írja az MTI.
Egy nappal korábban 115 618 088 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 569 422, a gyógyultaké 65 383 259 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen.
Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 28 890 034 fertőzött volt eddig a napig, és közülük 522 761-en meghaltak.
- Az Egyesült Királyságban 4 219 788 a fertőzöttek száma, és 124 495-en haltak meg a betegségben.
- Franciaországban 3 918 937 fertőzött és 88 427 halálos áldozat szerepel a nyilvántartásban.
- Németországban 2 493 887 a fertőzöttek száma, 71 852 a halottaké, 2 302 899-en meggyógyultak.
- Iránban 1 673 470 fertőzöttet, 60 512 halálesetet és 1 428 008 gyógyultat tartanak számon.
- Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 101 076 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4837 halálos áldozatot és 95 804 gyógyultat.
- Izraelben 796 465 a fertőzöttek száma, továbbá 5834 halálos áldozatot és 750 435 gyógyultat tartanak számon.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy évvel ezelőtt, 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Elhalasztották Izraelben a palesztin vendégmunkások oltási kampányát
Elhalasztották Izraelben az országba bejáró vagy a ciszjordániai telepeken dolgozó, munkavállalási engedéllyel rendelkező palesztin vendégmunkások oltási kampányát – derült ki az izraeli hadsereg pénteki közleményéből az MTI szerint.
Az izraeli hadseregnek az 1967-ben elfoglalt területek civil ügyeiért felelős (COGAT) osztálya azt közölte, hogy a halasztásnak adminisztrációs oka van, hozzátéve, hogy az új dátumról később adnak tájékoztatást.
A korábbi tervek szerint a körülbelül 122 ezer embert érintő oltási kampány vasárnap kezdődött volna.
Izraelt már többször érték bírálatok amiatt, hogy kihagyja a vakcinálásból a megszállt területeken élő palesztinokat, jóllehet a koronavírus-járvány ügyeivel foglalkozó izraeli kabinet tanácsadói már január végén javasolták oltások beadását a ciszjordániai palesztinoknak.
A világelső oltási gyorsaságot felmutató izraeli oltási kampánnyal szemben a Palesztin Hatóság mindezidáig csupán 6000 ember számára elegendő vakcinát tudott beszerezni. Ez azt jelenti, hogy a Gázai övezetben és a Ciszjordániában élő, körülbelül 7 millió palesztinok többsége egyelőre nem jut oltáshoz.
Az oslói szerződés értelmében egyébként a palesztinok oltása a Palesztin Hatóság felelőssége.
Kárpátalját vörös zónába sorolta az ukrán kormány
Ukrajnában ismét sok, több mint kilencezer új koronavírusos beteget regisztráltak egy nap alatt, Kárpátalját pedig a legsúlyosabb helyzetű, „vörös” zónába sorolta a kormány válságstábja szombati rendkívüli ülésén – írja az MTI.
A hivatalosan közölt adatok alapján szombatra 9144 új esettel 1 394 061-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma az országban, az elhunytaké pedig 156-tal 26 919-re. Eddig 1 194 373-en gyógyultak meg, közülük előző nap kevesebb mint 3400-an, az aktív betegek száma így több mint 5600-zal 172 769-re nőtt.
Az elmúlt napban ismét kimagaslóan sok, 3309 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került kórházba, számuk már negyedik napja haladja meg a háromezret.
A legtöbb új beteget, 682-őt megint az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban, Kijevben jegyezték fel, Kárpátalján pedig 665-öt, amivel a megye ötödik helyre került a napi statisztikában.
Anatolij Poloszkov kárpátaljai kormányzó már előző nap válságosnak nevezte a helyzetet a megyében, kiemelte, hogy a kórházak telítettsége elérte a 81 százalékot.
Oleh Nemcsinov kabinetminiszter szombaton a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy a válságstáb rendkívüli ülésén Kárpátalja is „vörös” besorolást kapott három nyugati régió, Ivano-Frankivszk, Zsitomir és Csernyivci után. Ez a megyében hétfőtől lép életbe. A „vörös” besorolás Ukrajnában gyakorlatilag teljes zárlatot jelent a legszigorúbb korlátozásokkal: bezárnak az iskolák, a vendéglátóhelyek, a sportlétesítmények, tiltott mindenféle tömegrendezvény és csak bizonyos termékeket, csak azok az üzletek tarthatnak nyitva, amelyek alapvető szükségleti cikkeket, azaz főleg élelmiszereket, gyógyszereket, háztartási és illatszereket, valamint állateledeleket, magvakat és növényvédőszereket árusítanak.
Közben a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) legfrissebb felmérése azt mutatta, hogy az ukránoknak mindössze a 24,1 százaléka kész beoltatni magát koronavírus ellen, 60,2 százalékuk pedig elutasító választ adott.
Szerhij Komisszarenko akadémikus, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) alá tartozó biológiai biztonsággal foglalkozó bizottság vezetője ugyanakkor egy tévéműsorban kijelentette, hogy legalább 30 millió embert kellene Ukrajnában beoltani még az év végéig, különben bajban lesz az ország a vírus új variációinak megjelenése miatt. Ukrajnában eddig 15 758-an kapták meg a védőoltást.
Szaúd-Arábiában feloldják a korlátozások zömét
Szaúd-Arábiában vasárnaptól feloldják a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások zömét – írja az SPA hírügynökség belügyi forrásokra hivatkozva az MTI szerint.
Feloldják a beltéri éttermi étkeztetés tilalmát, megnyitják a mozikat, engedélyezik ismét a szórakoztató rendezvényeket.
Továbbra is tilos lesz lakodalmak és testületi gyűléseket tartani, egyéb összejöveteleken legfeljebb húszan lehetnek egyszerre.
Az iráni hatóságok megakadályoztak egy repülőgép-eltérítést
Az iráni hatóságok megakadályozták egy belföldi utasszállító repülőgép eltérítését – közölte pénteken az iráni Forradalmi Gárda az MTI szerint.
Az eltérítéssel próbálkozó személyét még nem sikerült azonosítani. A közlés szerint az illető „a Perzsa-öböl déli partjai felé” akarta eltéríteni a menetrend szerinti járatot, amely Irán délnyugati részéről, Ahvázból szállt fel csütörtökön esete és az északnyugati Mesed városába tartott, ám végül kényszerleszállást hajtott végre Irán középső részén, Iszfahán városának repülőterén.
A gárda beszámolója szerint senki sem sérült meg. A közlés nem tért ki arra, hogy a gépeltérítőnek volt-e fegyvere.
Iránban a belföldi légijáratokon fegyveres őr, úgynevezett légi marsall ügyel arra, hogy ne fordulhasson elő gépeltérítés vagy más incidens. Eltérítési kísérlet legutóbb 21 éve volt, ám az is sikertelenül végződött.
A mostani esetben a gép egy Fokker 100-as. Az Iran Air légitársaságnak három ilyen repülője van, mindegyik elég koros, nagyjából 30 éve vannak forgalomban. Az iszlám köztársaság nemigen tud új repülőket vásárolni az ellene foganatosított nemzetközi büntetőintézkedések okán.
Utazási tilalmat szorgalmaz az iráni egészségügyi miniszter a perzsa újévre
Utazási tilalmat szorgalmazott Szaid Namaki iráni egészségügyi miniszter pénteken a perzsa újévre, hogy elejét vehessék a koronavírus további terjedésének – írja az MTI.
Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi tárcát komolyan aggasztják a perzsa újév idején várható belföldi utazások.
Namaki felidézte, hogy minisztériuma már tavaly is határozottan ellenezte a belföldi utazásokat, a koronavírus korábbinál fertőzőbb mutációinak megjelenése miatt most pedig még inkább ellene van. Mint mondta, az utazás jobban terjeszti a vírust, és ezért el kell kerülni.
A perzsa újév az idén március 21-én kezdődik, és az ünnepek eltartanak április elsejéig. Az irániak többsége ezt az időt használja rokonlátogatásra és belföldi utakra.
Hasonlóan a múlt évhez, az iráni hatóságok most is azt javasolták az embereknek, hogy maradjanak otthon.
A szigorúbb járványügyi szabályoknak köszönhetően csökkent a fertőzöttek és a halálozások száma. Az egészségügyi tárca adatai szerint azonban továbbra is magas, nagyjából száz az elhunytak és több mint nyolcezer a fertőzöttek napi száma.
A 83 millió lakosú országban eddig csaknem 1,7 millió a fertőzöttek és több mint hatvanezer a kór halálos áldozatainak száma. Az oltási kampány február közepén kezdődött orosz és kínai vakcinákkal. Az iszlám köztársaság emellett saját oltóanyagot is fejleszt, illetve kubai szakértőkkel közösen dolgozik a Soberana 02 nevű vakcinán.
Amerikából szerezne be AstraZeneca-vakcinát az EU
Több millió adag AstraZeneca-oltóanyag exportjának engedélyezését kéri az amerikai kormánytól az Európai Bizottság, ezzel is igyekezve áthidalni azokat az ellátási fennakadásokat, amelyek hátráltatják a koronavírus elleni oltási kampányt az Európai Unióban – írta szombaton a Financial Times az MTI szerint.
A londoni üzleti napilap online kiadásán megjelent, uniós illetékeseket idéző beszámoló szerint az Európai Bizottság a koronavírus-járvány elleni együttműködés erősítéséről tervezett transzatlanti megbeszéléseken kívánja felvetni az ügyet.
A Financial Times felidézi, hogy az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari csoport – amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcináját – gyártási problémákkal küszködik európai telephelyein, és e problémák miatt az eredetileg tervezettnél kevesebb oltóanyagot tud szállítani az EU-nak az első negyedévben.
Az Európai Bizottság a Financial Timesnak eljuttatott közleményében gyakorlatilag megerősítette a lap értesülését az amerikai vakcinabeszerzési tervekről. A közlemény megfogalmazása szerint a bizottság bízik abban, hogy lehetséges az együttműködés az Egyesült Államokkal a gyártók által az Európai Unióval szemben vállalt szerződéses vakcinaszállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében.
A lap szerint az AstraZeneca egyelőre nem fűzött kommentárt azokhoz a hírekhez, hogy az EU igyekszik hozzáférni a cég amerikai gyártókapacitásaihoz.
Az AstraZeneca azonban továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy szállítani tudja az EU-nak az idei első negyedév végéig vállalt 40 millió adag vakcinát – áll a Financial Times cikkében.
A lap hangsúlyozza, hogy az eredeti tervek alapján a vállalat 100 millió adag oltóanyagot szállított volna az Európai Uniónak március végéig.
A tervektől elmaradó uniós vakcinaellátás az év elején komoly konfliktusforrássá vált London és az EU között, miután az Európai Bizottság kiterjesztette Észak-Írországra is a koronavírus elleni oltóanyagok exportjára bejelentett uniós ellenőrzés hatályát.
Ehhez a bizottság január végén életbe léptette a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodás észak-írországi protokolljának 16. cikkét, amely kivételes helyzetekben felülírhatja a protokoll előírásait.
A döntést az Európai Bizottság rövid időn belül visszavonta, miután Boris Johnson brit miniszterelnök telefonon sürgősségi egyeztetést tartott Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével és kifejezésre juttatta London súlyos aggályait az uniós lépéssel kapcsolatban.
A cikkely rövid életű alkalmazása is komoly felháborodást keltett Londonban, Belfastban és Dublinban, mivel a protokoll e kitételének életbe léptetése elvileg lehetővé teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.
A Brexit-megállapodáshoz fűzött észak-írországi protokoll egyik legnagyobb horderejű eleme éppen az, hogy ezt a határt – amely az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára – minden körülmények között teljesen nyitva kell tartani.
Az ír-északír határon az észak-írországi rendezési folyamat egyik fő vívmányaként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.
Címlapképünk illusztráció.