Ez történt sábát alatt

Megsérült izraeli teherhajó és követelőző Erdogan, izmait feszítgető Biden és aggasztó Covid-adatok. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.

Aggasztó robbanás az izraeli hajón

Egyelőre ismeretlen eredetű robbanás történt egy izraeli teherhajón az Ománi-öbölben pénteken, ami újabb aggályokat vetett fel a közel-keleti tengeri hajózás biztonságát illetően – írja az MTI.

A brit haditengerészet kereskedelmi hajózást felügyelő műveleti csoportja szerint a teherhajó és legénysége biztonságban vannak. A robbanás ugyanakkor arra késztette a kapitányt, hogy a legközelebbi kikötő felé vegye az irányt.

A tengeri hajózás biztonságával foglalkozó Dryad Global vállalat szerint a bahamai zászló alatt hajózó Helios Ray nevű teherhajóról van szó. A Dryad Global szerint bár a történtek háttere egyelőre még nem világos, nagyon valószínű, hogy a robbanás „az iráni hadsereg tevékenységéhez köthető”.

Az ENSZ hajózási adatbázisa szerint a jármű tulajdonosa a tel-avivi székhelyű Ray Shipping cég.

A Bahreinben állomásozó amerikai ötödik flotta szűkszavú közleményében tudatta, hogy tisztában van a helyzettel, és figyeli az eseményeket, de egyéb részletet nem tárt fel.

A hajózás biztonságát Irán és a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között kialakult feszültség veszélyezteti a Perzsa(Arab)-öbölben és az öböl egyetlen vízi kijáratánál, a Hormuzi-szorosban, ahol a világ olajszállítmányainak ötöde áthalad. Az Egyesült Királyság 2019-ben két hadihajót küldött a térségbe, mert iráni erők lefoglaltak egy brit tankert.

Az utóbbi időben több támadás is történt a fontos hajózási útvonalon. Washington Iránt vádolja a térségben kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadásokkal, amit Teherán tagad.

Aggasztó követelőzés Erdogantól

Recep Tayyip Erdogan török elnöknek szinte nem volt olyan találkozója Donald Trump volt amerikai elnökkel, amelyen ne hozta volna szóba a Halkbank ügyét – idézte a Der Spiegel című német hetilap szombaton megjelent cikkében John Boltont, Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadóját.

Az MTI szerint a török állami pénzintézet ellen néhány héten belül kezdődik New Yorkban az a per, amelyben elmarasztalhatják a bankot azért, mert közreműködött abban, hogy Irán megkerülje az ellene atomprogramja miatt bevezetett nemzetközi szankciókat.

A vád szerint a Halkbank törvénytelenül mozgatott az évek alatt összesen mintegy 20 milliárd dollárt, amely Irán olajexport-bevételéből származott: intézte, hogy Irán aranyat vásárolhasson, ám a nemesfémet úgy tüntette fel, mintha Teherán élelmiszert és gyógyszert vett volna, amelyeknek az importját nem tiltották az Irán elleni ENSZ-szankciók.

Az ügyben eljáró amerikai ügyész, Geoffrey S. Berman szerint a törvénytelen ügyletekben számos magas beosztású török kormánytag is részt vett, fejenként több millió dolláros kenőpénzekért.

Bolton elmondása szerint Erdogan azt szerette volna elérni Trump elnöknél – sőt, már hivatali elődjénél, Barack Obamánál és az azóta elnökké választott Joe Biden akkori alelnöknél -, hogy az illetékes New York-i kerületi ügyészség állítsa le az eljárást a török bank ellen. Trump elnök állítólag 2019 áprilisában jelezte Erdogannak, hogy William Barr igazságügyi miniszter és Steven Mnuchin pénzügyminiszter személyesen foglalkoznak a Halkbank ügyével. „Nagyon közel vagyunk a megoldáshoz” – mondta az amerikai elnök telefonon török hivatali partnerének.

Az ügyet jól ismerő források szerint William Barr nyomás alá helyezte Geoffrey Berman manhattani ügyészt, hogy tekintsen el a török bank elleni eljárástól. Berman erre nem volt hajlandó.

Ha a bankot elmarasztalja a New York-i bíróság, a Der Spiegel szerint akár 20 milliárd dollár pénzbüntetést is kaphat, vagy kizárhatják a SWIFT nemzetközi banki átutalási rendszerből. A német hetilap értékelése szerint mindkét eset feltehetően a török állami pénzintézet végét jelentené.

Biden egyértelmű üzenete

Biden-kabinet tájékoztatta az amerikai szövetségi törvényhozás vezetését, mielőtt csütörtökön az Egyesült Államok légicsapást mért Szíriában Irán-barát milíciák létesítményeire – közölte pénteken Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője az MTI szerint.

„A védelmi minisztérium a tegnap esti akció előtt tájékoztatta a Kongresszus vezetését, ma pedig a kormány a törvényhozó testület tagjait. Legkésőbb a jövő hét elején a teljes titkosított tájékoztatóra is sor kerül „- mondta a szóvivő.

Psaki az Air Force One, azaz az elnöki külön repülőgép fedélzetén tartózkodó újságíróknak azt mondta: a szíriai légicsapással Joe Biden amerikai elnök „egyértelmű üzenetet” akart közvetíteni, amely arról szól, hogy „az amerikaiak védelmében fog cselekedni”. A szóvivő hozzátette: a jövőben az Egyesült Államok akciói a régióban „tanácskozó jellegűek” lesznek, és a szíriai feszültség csökkentésére irányulnak majd.

A csütörtöki műveletben megsemmisült a Katáib Hezbollah és a Katáib Szejjid as-Suhadá nevű síita milíciák több létesítménye az iraki-szíriai határ mentén. Az al-Ihbaríja szíriai állami televízió közlése szerint az akciónak 17 halálos áldozata van, a londoni székhelyű, Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint 22 milicista vesztette életét. A szíriai polgárháború eseményeit megfigyelő központ szerint mindannyian tagjai voltak a Hasd as-Saabi nevű, Iránnal szövetséges, síita iraki félkatonai ernyőszervezetnek.

A szíriai és az iráni külügyminiszter a légicsapásokat követő egyeztetésükön felszólította a nyugati országokat, tartsák be az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriára vonatkozó határozatait. A szíriai külügyminisztérium közleményében elítélte az amerikai légicsapásokat. A tárca figyelmeztetett: ez a fajta agresszió „a helyzetet kiélező következményekhez fog vezetni”. Az új amerikai kormányzatnak „a nemzetközi legitimitáshoz, nem a dzsungel törvényéhez kell magát tartania” – tették hozzá.

Február 15-én az észak-iraki Erbílben található amerikai bázist érte rakétatámadás, amelyben egy, az amerikai hadsereggel szerződésben álló nem amerikai állampolgár meghalt, több amerikai pedig megsebesült. Pár nappal később Bagdad közelében is rakétatámadás ért egy bázist, ahol ugyancsak állomásoznak amerikaiak is. Elemzők szerint Washington azért választotta célpontjául az Irán-barát milíciák szíriai állását, hogy időt adjon az iraki hatóságoknak lefolytatni a vizsgálatot az erbíli és a bagdadi támadások ügyében.

Biden Oroszországot is figyelmezteti

Az Egyesült Államok felelősségre fogja vonni Oroszországot a nemzetközi jogilag még Ukrajnához tartozó Krím félsziget hét évvel ezelőtti annektálása miatt – szögezte le csütörtöki közleményében a washingtoni Fehér Ház az MTI szerint.

„Az Egyesült Államok nem ismeri el és soha nem is fogja elismerni a félsziget Oroszország általi bekebelezését, kiállunk Ukrajna mellett Oroszország agresszív cselekményeivel szemben. Tovább fogunk dolgozni azért, hogy felelősségre vonjuk Oroszországot ukrajnai jogsértései és agressziója miatt” – emelte ki Joe Biden elnök.

Az új washingtoni kormány felülvizsgálatot indított az Oroszországra, Kínára és más területekre vonatkozó amerikai politikát illetően.

Joe Biden a beiktatását követően, január végén telefon beszélt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, szóba került egyebek mellett az ukrán válság, az amerikai választásba való állítólagos orosz beavatkozás, az Egyesült Államok elleni, tavalyi nagyszabású kibertámadás, valamint Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus bebörtönzése is.

A Fehér Ház néhány nappal ezelőtt leszögezte, hogy válaszintézkedések várhatók az úgynevezett SolarWinds-hackertámadással kapcsolatban.

Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el.

Aggasztó Covid-adatok Amerikában

Aggodalomra ad okot a regisztrált Covid-19 esetek és a járvánnyal kapcsolatos kórházi kezelések visszaesésének közelmúltbeli megtorpanása az Egyesült Államokban – figyelmeztetett pénteken Rochelle Walensky, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) igazgatója a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján az MTI szerint.

Januárhoz képest az elmúlt hetekben az új esetek és a kórházi kezelések száma is csökkent, és a múlt héten a halálozások száma is apadt – hívta fel a figyelmet Walensky. A szakember úgy fogalmazott: „A legfrissebb adatok azonban azt jelezhetik, hogy ezek a visszaesések megtorpanhatnak és a CDC-nél ezt nagyon aggályosnak tartjuk.”

A központ igazgatója szerint a különböző koronavírus-variánsok terjedése is problémákat okozhat. „A CDC azt jósolja, hogy a mutációk – mint például a B.1.1.7 változat, amely körülbelül 50 százalékkal jobban terjed, mint az eddigi domináns törzs – a Covid-19 uralkodó változatai lehetnek március közepére. Ezeknek a mutációknak a kezdeti hatásait láthatjuk most a legfrissebb adatokban ” – mondta Walensky.

A szakember hozzátette: becsléseik szerint az úgynevezett brit variáns most a megbetegedések körülbelül 10 százalékát okozza az Egyesült Államokban. Walensky arról is beszélt, hogy a hét elején új kutatások láttak napvilágot a New York-ban megjelent a B.1.526 és a Kaliforniában kimutatott B.1.427 változatokról, amelyek – mint hozzátette – szintén könnyebben terjednek, és nagymértékben hozzájárulnak a fertőzések terjedéséhez ezekben a körzetekben.

„Lehet, hogy mi úgy érezzük, hogy végeztünk a vírussal, de nyilvánvaló, hogy a vírus még nem végzett velünk” – fogalmazott a CDC igazgatója, hangsúlyozva, hogy most nincs itt az ideje a lazításnak, továbbra is szigorúan be kell tartani az előírásokat: például a maszkok viselését és az összejövetelek elkerülését.

A Fehér Ház pénteken felszólította a vállalatokat, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a járvány elleni küzdelem érdekében, azaz például követeljék meg az alkalmazottjaiktól a maszkviselést és tartsanak nekik továbbképzéseket a járvánnyal kapcsolatban. A Biden-kabinet is egy széles körű kampányon dolgozik, amelyben az amerikaiakat tájékoztatják az oltásokról. A szakemberek egybehangzó véleménye ugyanis, hogy az Egyesült Államokban több mint 500 000 emberéletet követelő vírust csak a vakcinák segítségével lehet kordában tartani.

Aggasztó Covid-adatok Ausztriában

Ausztria-szerte a fertőzések 57 százalékát már a SARS-CoV-2 mutációi teszik ki – áll az egészségügyi minisztérium felügyelete alatt működő úgynevezett koronabizottság heti jelentésében az MTI szerint.

A keleti tartományokban – mindenekelőtt Burgenlandban és Bécsben – inkább a brit variáns, míg nyugaton – elsősorban Tirolban – a dél-afrikai variáns jelenléte a meghatározó.

Ausztriában a napi új megbetegedések száma egy hete, ha nem is ugrásszerűen, de növekszik. Egyelőre a szakemberek sem tudják egzakt módon meghatározni, hogy ennek oka az agresszívebb vírusmutációk terjedésében, a három héttel ezelőtti lazításokban vagy éppen az elvégzett koronavírus-tesztek megnövekedett számában keresendő. Valószínűsítik, hogy mindhárom tényező együttes hatása érvényesül, ezért fokozott figyelmet fordítanak a járványgörbe további alakulására, és ajánlásaikat ennek függvényében teszik meg a kormánynak.

A jelentésben pozitív jelzővel illetik az idősotthonok lakóinak átoltottságát, ezzel szemben a 60 és 80 év közötti korosztály immunizálásának mértéke a nagyon csekély besorolást kapta.

Arra is figyelmeztetnek, hogy a járványgörbe drasztikus emelkedése esetén az intenzív osztályok túlterhelése fenyegethet. Az Ausztriában jelenleg 138,1-en álló mutató, az úgynevezett 7 napos megbetegedési átlag – amely százezer lakosra vetített heti átlagot jelent – alapján az előrejelzés közepesen kockázatosnak ítéli a helyzetet a korházak intenzív osztályaira nézve. Ezért a bizottság azt javasolja a tartományoknak, hogy tegyenek előkészületeket az intenzív osztályok kapacitásainak növelésére.

Ausztriában az elmúlt 24 órában 2093 embernél mutatták ki a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 454 860 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma 1285, az intenzív kezelésre szorulók 258-an vannak. A vírusfertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 22-en haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 8515-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 427 257.

Ez történt sábát alatt

Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.

Cikkünk címlapképe illusztráció.