Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Izraelnek még mindig nem jön be az atomalku
Izrael pénteken ismét ellenkezését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok visszatérjen az iráni nukleáris programról 2015-ben kötött nemzetközi megállapodáshoz. Mindezt azután, hogy a Fehér Ház csütörtökön javaslatot tett a tárgyalások újraindítására Teheránnal – írja az MTI.
„Izrael továbbra is eltökélt annak megelőzésében, hogy Irán nukleáris fegyvereket fejlesszen, álláspontja a nukleáris megállapodással kapcsolatban nem változott”
– áll a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala által kiadott közleményben. Izrael szerint azonban „a régi megállapodáshoz való visszatérés előkészíti Irán számára a terepet egy nukleáris arzenálhoz” – közölték. Az izraeli hatóságok egyeztetnek az Egyesült Államokkal a kérdést illetően – tették hozzá.
A Joe Biden elnök vezette új amerikai kormányzat csütörtökön közölte, kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal és az érintett nagyhatalmakkal, hogy megvitassák a 2015-ben kötött nukleáris alkuhoz való visszatérést.
Izrael mindig is határozottan ellenezte az atomalkut, és üdvözölte, amikor Donald Trump előző amerikai elnök kormányzata 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból, s visszaállította az Iránnal szembeni szankciókat.
Iránnal 2015-ben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország kötötte meg több mint 10 évnyi tárgyalásokat követően a nagy jelentőségűnek tartott megállapodást. Eszerint Teherán oly mértékben korlátozza atomprogramját, hogy semmiképpen ne legyen képes atomfegyver előállítására, cserébe pedig feloldják a vele szemben bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések jelentős részét. Trump 2018-as lépését követően Irán sorra elállt a szerződésben rögzített vállalásaitól, egyebek közt újrakezdte fokozottabban dúsított urán előállítását.
Irán pénteken megismételte, hogy csak az amerikai szankciók feloldása után hajlandó tárgyalásba kezdeni a kialakult helyzetről.
Mégsem kell az extrém hideg a Pfizer oltásának
A Pfizer amerikai gyógyszergyár és német partnere, a BioNTech által kifejlesztett, koronavírus elleni védőoltás a jelenleg előírtnál magasabb hőmérsékleten is tárolható a gyártók által pénteken közzétett új adatok szerint.
Az oltóanyag mínusz 25 és mínusz 15 Celsius-fok között tárolva két hétig őrzi meg a minőségét – közölték sajtóközleményükben a gyártók az MTI szerint.
Eddig ezt az RNS-hírvivő elven alapuló védőoltást, amely egyike az Európai Unióban engedélyezett vakcináknak, mínusz 80 és mínusz 60 közötti hőmérsékleten tárolták, ami megnehezítette a szállítást és a tárolást, mivel különleges konténerekhez volt hozzá szükség.
Az új tárolási szabályok „megkönnyíthetik a vakcinánk kezelését a gyógyszertárakban és lehetővé teszik a nagyobb rugalmasságot az oltóközpontban” – közölte Ugur Sahin, a mainzi székhelyű BioNTech főnöke és társalapítója.
A hosszú távú raktározást (legfeljebb fél év) továbbra is alacsony hőmérsékleten kell megoldani, de a BioNTech és a Pfizer kérte az amerikai gyógyszerfelügyeleti hivatalt (FDA), hogy engedélyezzék a mínusz 25 és mínusz 15 Celsius-fok közötti tárolást két hétre. A vakcina öt napig hagyományos hűtőszekrényben is tárolható (+2 és +8 Celsius-fok között).
Egy másik RNS-hírvivő alapú védőoltás, a Moderna amerikai biotechnológiai vállalat vakcinája hat hónapig tárolható mínusz 20 Celsius-fokon, klasszikus hűtőszekrényben pedig 30 napig.
Sahin közölte, hogy a BioNTech és a Pfizer újabb megoldásokon dolgoznak, amelyek révén a védőoltást még könnyebben lehet majd szállítani és felhasználni.
A két vállalat csütörtökön azt is bejelentette, hogy megkezdték a tesztelést, hogy meghatározzák a vakcina hatásosságát és biztonságosságát egészséges várandós nők esetében, ez a csoport ugyanis kimarad az első nagy klinikai kísérletekből. A kísérletben 4000-en vesznek részt az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában, Brazíliában, Chilében, Mozambikban, a Dél-afrikai Köztársaságban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban.
A BioNTech és a Pfizer a következő hónapokban tervezi elkezdeni a vakcina tesztelését 5 és 11 év közötti gyereken.
A korábbi klinikai kísérlet eredményeit, amelyben 12 és 15 év közötti gyerekek vettek részt, az idei év második negyedévében ismertetik a hatóságokkal.
Egy izraeli kutatás pénteken ismertetett eredménye szerint a Pfizer/BioNTech védőoltása 85 százalékban hatásos a beadást követő 2-4 hét után.
Világszerte 200 millióan vannak beoltva
Több mint 200 millió adag koronavírus elleni oltást adtak be szerte a világon, ennek 45 százalékát a G7 csoportban tömörülő legfejlettebb ipari országokban – írta szombati összesítésében az AFP francia hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Az AFP hivatalos adatokra támaszkodó számvetése szerint eddig legalább 201 042 149 adag vakcinát adtak be. Ez jóval kevesebb lehet a valódi számnál, mert Oroszország és Kína több mint tíz napja nem frissítette az adatokat.
Az oltások körülbelül 45 százalékát Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Japánban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államok (G7) adták be. Ezekben az országokban a világ össznépességének mindössze 10 százaléka él.
A hetek csoportja egy pénteki virtuális értekezleten úgy döntött, hogy további több mint négymilliárd dollárral járul hozzá a koronavírus elleni védőoltások és gyógyszerek kifejlesztésének felgyorsítására létrehozott, ACT-A nevű ENSZ-program, illetve a szerényebb jövedelmű országok oltóanyag-ellátására életre hívott COVAX beszerzési program finanszírozásához. A G7-csoport így most már összesen 7,5 milliárd dollárral támogatja a két programot.
Tíz adagból több mint kilencet (92 százalék) magas vagy közepes jövedelmű országokban adtak be. Az alacsony jövedelemmel rendelkező országok közül csak Guineában és Ruandában kezdődött meg az oltási kampány.
Az átoltottsági arányok Izraelben a legjobbak: a lakosság csaknem fele (49 százalék) megkapta már a koronavírus elleni vakcina első adagját, és háromból egy izraeli már a második oltáson is túl van.
Az Egyesült Királyságban a lakosság 25 százaléka kapta meg az első adag oltást, míg Bahreinben 16, az Egyesült Államokban 13, Chilében 12, a Seychelles-szigeteken 43, a Maldív-szigeteken pedig 12 százalék ez az arány. Az Egyesült Arab Emírségekben 25 és 50 százalék közötti lehet azok aránya, akik már megkapták első oltásukat.
Az oltások számát tekintve az Egyesült Államok áll az élen 59,6 millió adag beadott oltással. Őt Kína követi 40,5 millió oltással (február 9-i adat), majd az Egyesült Királyság (17,5 millió), India (10,7 millió) és
Izrael (7,1 millió) következik a sorban.
Magyar sportsiker Tel-Avivban
A 90 kilogrammos Tóth Krisztián bronzérmet nyert a cselgáncsozók tel-avivi Grand Slam-viadalán – írja az MTI.
A nemzetközi szövetség honlapja szerint a 2014-ben vb-, 2016-ban Eb-ezüstérmes magyar dzsúdós az észt Mattisa Kuusikot és az izraeli Daniel Sabagot ipponnal legyőzte, majd ugyanígy kikapott az azeri Mammadali Mahdijevtől. A vigaszágon aztán vazaarival verte a kazah Iszlam Bozbajevet, végül ipponnal a szlovák Milan Randlt.
Tóth az izraeli verseny előtt is stabilan olimpiai kvótát érő helyen állt a kvalifikációs rangsorban és mostani szereplésével megerősítette pozícióját.
Csütörtökön Karakas Hedvig és Pupp Réka nyert bronzérmet.
Biden óvná a demokráciát
Meg kell védeni, meg kell erősíteni és meg kell újítani a demokráciát, amely sokhelyütt támadás alatt áll, így Európában és az Egyesült Államokban is – mondta Joe Biden amerikai elnök pénteken a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) online fórumán az MTI szerint.
Joe Biden kiemelte, hogy az emberiség a világ jövőjéről szóló vita kellős közepén tart. Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint a kihívások hosszú, a negyedik ipari forradalomtól a koronavírus-világjárványig terjedő sorát tekintve az autokrácia a leginkább megfelelő út, a másik oldal pedig a demokrácia mellett érvel.
A majdani történészek „inflexiós pontként”, útelágazódásként jellemzik majd ezt a történelmi pillanatot, „én pedig minden porcikámmal abban hiszek, hogy a demokráciának kell győznie” – mondta Biden, aki elnökként az MSC-n fejtette ki először európai partnerek előtt külpolitikai nézeteit.
Mint mondta, hazájának és a demokrácia többi hívének meg kell mutatnia, hogy az együttélésnek ez a formája továbbra is az emberek javát szolgálja. „Be kell bizonyítanunk, hogy modellünk nem történelmi relikvia.”
Hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolatok történetében az utóbbi négy év „nehéz” volt, de az Egyesült Államok „visszatért”, és elkötelezett európai partnerei és a NATO mellett.
A következő időszak kihívásainak sorában elsőként a Kínával folytatott „hosszú távú stratégiai konkurenciát”, említette, kiemelve, hogy ez a versengés „kemény” lesz. A többi között kifejtette: nem szabad hagyni, hogy a „gazdasági kényszer” Peking által alkalmazott politikája érvényesüljék a világban, biztosítani kell, hogy a vállalkozások mindenütt azonos, méltányos alapszabályok alapján tevékenykedhessenek, el kell érni, hogy a technológia vívmányai „az emberek felemelését, és ne az elnyomását” szolgálják.
A transzatlanti közösségnek fel kell lépnie mindazokkal szemben is, akiknek célja „az elnyomás monopolizálása és normalizálása” – tette hozzá Joe Biden, kifejtve, hogy ebben a szellemben kell kezelni az Oroszország jelentette fenyegetéseket is, így a Kreml arra irányuló törekvéseit, hogy egyes országok „gyötrésével”, „demokráciáink támadásával” mindenestül aláássa a demokratikus berendezkedést és szétzilálja a „transzatlanti egységet”. Ezzel összefüggésben arról is szólt, hogy az Egyesült Államok és Európa számára továbbra is kiemelten fontos Ukrajna szuverenitása és területi épsége.
Ugyanakkor Washington nem a konfliktusok elmélyítésére törekszik, és nem kíván visszatérni hidegháború korszakához, az egymással szembenálló tömbök alkotta nemzetközi rendszerhez, hanem olyan jövőért harcol, amelyben minden nemzet szabadon megválaszthatja saját útját – húzta alá Joe Biden, hozzátéve, hogy a versengés nem zárja ki az együttműködést a közös ügyekben.
Az ilyen ügyek közül a koronavírus-világjárvány és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet emelte ki. A járvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy kormánya további kétmilliárd dollárral támogatja a kis és közepes jövedelmű országok védőoltás-ellátásának javítását szolgáló COVAX-programot. Az éghajlatváltozással kapcsolatban aláhúzta, hogy az egész világot fenyegető, mindenkit sújtó „egzisztenciális válsággal” kell megküzdeni, ezért az Egyesült Államok visszatért a párizsi nemzetközi klímamegállapodáshoz, és a kormány nemcsak a nemzetközi színtéren, hanem a belpolitikában is fokozza klímavédelmi erőfeszítéseit.
Pakisztán szerint az USA-nak egyeztetnie kell a tálibokkal
Az Egyesült Államoknak egyeztetnie kellene a tálibokkal az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonásáról, ahelyett, hogy egyoldalú döntést hozna – e meggyőződésének adott hangot pénteken Aszad Madzsíd Hán, Pakisztán amerikai nagykövete az MTI szerint.
A nagykövet a Stimson Center nevű amerikai kutatóintézet által szervezett online fórumon felszólalva úgy vélekedett: az amerikai tisztségviselőknek egyeztetniük kellene az iszlamista felkelőkkel, mielőtt döntenek arról, hogy kivonják-e teljesen a maradék 2500 amerikai katonát Afganisztánból.
Hán megjegyzései azért fontosak, mert Pakisztán – amely segített tető alá hozni a tavaly februárban békemegállapodással végződő tárgyalásokat Washington és a tálibok között – jelentős befolyással bír a lázadóknál. A felkelőknek búvóhelyei vannak Pakisztánban, amelynek katonai hírszerzése támogatja őket amerikai és afgán tisztségviselők állítása szerint. Pakisztán tagadja ezt.
Az afgán kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálibok a héten felszólították Washingtont, hogy tartsa magát dohai megállapodásukhoz – amely az előző amerikai elnök, Donald Trump hivatali ideje alatt született -, amelynek értelmében az Egyesült Államok május elejéig minden katonáját kivonja Afganisztánból a tálibok által vállalt biztonsági garanciák fejében. Washingtonban azonban nemrég közölték, hogy a januárban hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnök kormányzata felülvizsgálná a megállapodást. Az Egyesült Államok és szövetségesei szerint a tálibok nem teljesítették a megállapodásban vállalt kötelezettségeiket, többek között azt, hogy mérséklik az erőszakot, megszakítják a kapcsolatot más terrorszervezetekkel, és lényegi előrehaladást érnek el az afgán kormánnyal zajló tárgyalásokon.
A „valódi iszlám kormányzást” bevezetni szándékozó tálibok – akik 1996-tól tartó uralmának a 2001-es amerikai megszállás vetett véget – tagadják a vádakat, és közölték, hogy ismét támadásokat fognak végrehajtani az amerikai és nemzetközi katonák ellen, amennyiben Washington nem vonja ki csapatait május 1-ig a megállapodás értelmében.
Még mindig lehet mit kritizálni Trumpon
Egy bizalmas ENSZ-jelentés szerint Donald Trump volt amerikai elnök egyik közismert szövetségese, a Blackwater katonai magánvállalkozás alapítója volt az egyik kitervelője annak a titkos küldetésnek, amellyel kijátszották a világszervezet Líbia elleni fegyverembargóját – írja az MTI.
Az ENSZ egy szakértői csoportjának megállapítása szerint a Blackwater alapítója, Erik Prince tett javaslatot 2019 áprilisában Kairóban egy katonai akció végrehajtására, amelynek célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak a Kelet-Líbiát ellenőrző Halífa Haftar hadúrnak az ország nemzetközileg elismert kormányával szemben vívott harcokban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé csütörtökön beterjesztett jelentést részben elérhetővé tették szombaton a dpa német hírügynökség számára.
Az úgynevezett „Opus művelet” egyik részeként Prince támogatást ajánlott Haftarnak felderítő repülésekkel, harci repülőgépek és hajók rendelkezésre bocsátásával, továbbá az ellenség magas rangú vezetőinek elrablására és megölésére kidolgozott programmal.
A jelentés azt állítja, hogy Prince harci repülőgépeket juttatott az észak-afrikai országba, megsértve ezzel az ENSZ Líbia ellen elrendelt fegyverembargóját egy régóta húzódó polgárháborús konfliktus kellős közepén.
Prince, aki egykor az amerikai haditengerészet Seal nevű különleges egységében szolgált és Betsy DeVos volt oktatási miniszternek a testvére, az elmúlt években közeli kapcsolatban állt Donald Trumppal és munkatársaival.
A német hírügynökség hozzáteszi, hogy a Líbiában végrehajtott amerikai küldetésről már tavaly májusban is beszámolt, ENSZ-szakértőkre hivatkozva, de akkor még az Erik Prince szerepére vonatkozó információk nélkül.
A Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatását és megölését követő líbiai polgárháborús konfliktusban Haftar tábornokot és az általa vezetett Líbiai Nemzeti Hadsereget támogatta Egyiptom is, ugyanis a hadúrban látta a legjobb megoldást Líbiával közös határának biztosítására.
Címlapkép: Előkészítik a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját a második adag oltásához a balassagyarmati Túrmezei Erzsébet Evangélikus Szeretetszolgálat otthonában 2021. február 20-án.