Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Új főjogász vádolhatja Izraelt
Karim Khan brit jogászt választották meg pénteken a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) új főügyészének – írja az MTI.
A törvényszék 123 tagállama online szavazáson adhatta le voksát egy hosszadalmas kiválasztási folyamatot követően.
A mostani volt ugyanis az első alkalom, hogy a tagállamoknak nem sikerült előzetesen megállapodniuk egy jelöltben. A kezdeti tíz jelölt közül végül négy szállhatott ringbe. Khan a voksolás második fordulójában 72 szavazattal győzedelmeskedett az ír Fergal Gaynorral szemben, aki 54 szavazatot tudhatott a magáénak. Gaynor korábban több nemzetközi bíróságon is tevékenykedett ügyészként.
Khan Fatou Bensoudát váltja a tisztségben, aki júniusban tölti ki kilenc évre szóló megbízatását. A brit jogász jelenleg az ENSZ megbízásából folytat az Iszlám Állam terrorszervezet által Irakban elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatot. A múltban többször is részt vett az ICC előtt tárgyalt perekben védőként.
Khan az ICC számára kényes időszakban veszi át a főügyészi teendőket. A törvényszék ugyanis masszív politikai nyomás alatt áll a palesztin területeken, illetve Afganisztánban elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények ügyében tervezett vizsgálatok miatt,
amelyek az amerikai és az izraeli hadsereg tagjai elleni perekhez vezethetnek.
Donald Trump korábbi amerikai elnök tavaly szankciókkal sújtotta Bensoudát és Phakiso Mochochokót, az ICC joghatósági, kiegészítő joghatósági és együttműködési osztályának vezetőjét júniusban kiadott rendelete alapján, amely lehetővé tette gazdasági büntetőintézkedések bevezetését azokkal az ICC-tisztségviselőkkel szemben, akik érintettek amerikai katonák lehetséges afganisztáni háborús bűneinek kivizsgálásában.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Kína azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.
Jöhet az EU-s oltási igazolvány
Nyitottnak mutatkozott egy esetleges európai uniós oltási igazolvány bevezetésére az Európai Bizottság elnöke – írja az MTI.
Üdvözlöm a görög miniszterelnök kezdeményezését – mondta Ursula von der Leyen a Ta Nea című athéni lapnak adott, szombaton megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról a görög felvetésről, hogy akik megkapták a koronavírus elleni oltást, azokat lássák el hivatalos igazolással, amelynek a birtokában szabadon utazhatnának. Az EU-Bizottság elnöke ugyanakkor hozzátette, az európai szintű szabályozásról majd akkor lesz érdemes vitát nyitni, ha már a lakosság nagy része megkapta a vakcinát.
Közben Görögország és Izrael megtették az első lépéseket afelé, hogy kétoldalú alapon kölcsönösen biztosítsák a koronavírus ellen beoltott görög és izraeli állampolgárok számára a szabad utazást.
Görög remények szerint az erről szóló megállapodást – amelyhez a tervek szerint Ciprus is csatlakozna – március végéig tető alá hozhatják.
Mindhárom érintett országban fontos bevételi forrás a nemzetközi turizmus.
Trump szerint bosszú az impeachment
A demokraták politikai bosszújának nevezte a Donald Trump elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) a korábbi elnök egyik jogi képviselője pénteken – írja az MTI.
Michael T. van der Veen felszólította a szenátorokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a „kirívóan alkotmányellenes politikai bosszúval”. A volt elnök ügyvédje „politikai indíttatású boszorkányüldözésnek” nevezte a felelősségre vonási eljárást.
Michael T. van der Veen szerint Trump január 6-i beszéde a Capitolium elleni támadás előtt nem szított „törvénytelen magatartást”. A védőügyvéd videókat is bejátszott, amelyeken Trump más alkalommal, többször buzdított arra, hogy mindenki tartsa be a törvényeket és a rendet.
„Bármilyen törvénysértő magatartással vádolni az elnököt elvetemült és szörnyű hazugság” – fogalmazott Trump jogi képviselője.
A demokrata többségű képviselőház lázadás szítása miatt emelt vádat Donald Trump ellen, a Capitolium január 6-i megtámadása előtt tartott nagygyűlésen mondott gyújtó hangú beszéde miatt, amely után hívei megrohamozták a törvényhozás épületét. Az incidensben öten életüket vesztették, köztük egy rendőr is.
David Schoen, Donald Trump másik védőügyvédje beszédében azzal vádolta meg az úgynevezett impeachment-menedzsereket, hogy szerdai és csütörtöki érveléseik során manipulált bizonyítékokat mutattak be.
„Van okunk azt feltételezni, hogy a ház vezetői manipulálták a bizonyítékokat és szerkesztették a videófelvételeket” – mondta Schoen.
„Ha megtették, és ez egy bírósági tárgyalás lenne, akkor a bíró megbüntetné őket” – fogalmazott. Trump jogi csapata veszélyes kettős mérce használatával és képmutatással vádolta meg a demokrata képviselőket, akik szerint a korábbi elnök lázadást szított azzal, hogy január 6-i beszédében a „harcoljatok pokolian” kifejezést használta. Az ügyvédek egy 11 perces videót játszottak be, amelyen az látható, hogy az impeachment-menedzserek és demokrata szenátorok ugyanezt a kifejezést használják.
Donald Trump jogi képviselői mindössze három óra alatt befejezték érvelésüket. A szenátus vezetői korábban abban állapodtak meg, hogy az eljárás során a vád és a védelem is 16 órát kap érveinek bemutatására, napi legfeljebb 8 órában. Azaz a demokraták szerdán és csütörtökön, Trump ügyvédei pedig pénteken és szombaton kapnak szót. Azonban a volt elnök jogi csapata ezt nem használta ki.
A védelem érveinek meghallgatása után a szenátorok kérdéseket tehettek fel, amelyekre az impeachment-menedzserek és Donald Trump ügyvédei válaszoltak. Demokrata szenátorok a CNN amerikai televíziónak azt nyilatkozták, hogy – helyi idő szerint – szombaton délelőtt újra összeül a felsőház és információik szerint a végső szavazásra délután három óra körül kerülhet sor.
Donald Trump az első amerikai elnök, aki ellen a képviselőház két alkalommal is a felelősségre vonási eljárás megindítására szavazott; 2019-ben hivatali hatalmával való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával indult vele szemben impeachment, akkor a szenátus felmentette.
Nagy valószínűséggel most is ez lesz az eljárás vége, ugyanis az elítéléshez a szenátusban kétharmados többség kell, azonban a testületben 50:50 a republikánusok és a demokraták aránya. Így legalább 17 republikánusnak is támogatnia kellene az elnök elítélését, márpedig egy keddi szavazáson is csak hatan voksoltak közülük a Trump elleni impeachment alkotmányossága mellett.
Ha Donald Trumpot végül mégis elítélik, elveszítheti a neki járó juttatásokat, és a szenátus egy utólagos szavazást tarthat arról, hogy soha többet ne indulhasson újra elnökválasztáson. Ehhez már nem kell kétharmad, elég az egyszerű szavazattöbbség.
Trumpot bírálta Nikki Haley
Nyíltan szakított Donald Trumppal Nikki Haley, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete, aki élesen bírálta a volt amerikai elnököt – írja az MTI.
„Trump olyan útra lépett, amelyre nem szabadott volna – és nekünk nem kellett volna követnünk, nem szabadott volna hallgatnunk rá. Nem engedhetjük, hogy még egyszer ilyesmi megtörténjen” – mondta a korábbi dél-karolinai kormányzó a Politico című weboldalnak adott interjúban.
Haley külön is nehezményezte, hogy Trump alelnökét, Mike Pence-t bírálta január 6-án, mialatt a Capitoliumban randalírozó hívei az alelnököt keresték, és azt kiabálták: „Akasszuk fel Mike Pence-t!”. „Ez undorító” – fogalmazott Haley.
A 49 éves, indiai származású Haley megfigyelők szerint akár a Republikánus Párt elnökjelöltje is lehet a 2024-es amerikai elnökválasztáson. 2018 októberi lemondásáig ő volt a Trump-kormányzat egyik legnépszerűbb tagja.
Bezárhat a hírhedt börtöntábor
Joe Biden elnök vezette új amerikai adminisztráció megvizsgálja a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábor jövőjét azzal a céllal, hogy felújítsák a tábor bezárására vonatkozó korábbi elképzeléseket – közölte pénteken a washingtoni Fehér Ház az MTI szerint.
Bennfentes források szerint az új elnök a következő hetekben vagy hónapokban tehet lépést az ügyben.
A nemzetbiztonsági tanács jelenleg felméri a helyzetet, amelyet az előző vezetés hagyott örökül. A tanács szorosan együttműködik a védelmi, a külügyi és az igazságügyi tárcával, illetve a kongresszussal is annak érdekében, hogy előrelépés történhessen a guantánamói börtöntábor bezárása felé – mondta el Emily Horne, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője, utalva arra, hogy az elképzelés még nagyon kezdeti fázisban van.
Az új adminisztráció kezdeményezése ellenére várhatóan nem lehet egyhamar bezárni a Kuba szigetén működtetett amerikai haditámaszpont börtöntáborát, amelynek létesítését még George W. Bush egykori republikánus elnök rendelte el az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán, hogy ott vallathassák az elfogott feltételezett ellenséges harcosokat. Működésének csúcspontján a börtönnek mintegy 800 foglya volt. Az őrizeteseket bírósági ítélet nélkül, terrorizmus vádja miatt tartották fogva, de vannak vagy voltak olyan foglyok is, akik ellen még vádat sem emeltek szabályosan. A börtönben jelenleg még mindig 40 őrizetest tartanak fogva.
Barack Obama volt amerikai elnök 2009-ben ígéretet tett arra, hogy bezáratja a vitatott törvényességű börtöntábort, kísérletet is tett rá, de a washingtoni kongresszus megakadályozta ebben. A hivatalából idén januárban távozó Donald Trump 2018-ban rendeletet adott ki arról, hogy a börtöntábort továbbra is fenntartják, sőt, ha indokolt, más elítélteket is ott fognak bebörtönözni.
Izraeli katona sérült az egyiptomi határon
Az Izraeli Védelmi Erők Twitteren közölte, hogy az éjszaka, a határ közelében, az egyiptomi csapatok és a drogcsempészek közötti tűzharc során, egy izraeli katona könnyű srapnel sérüléseket szenvedett – írja az Ujkelet.live.
A hadsereg szerint, a drogcsempészetet megakadályozó művelet idején a katona egy járműben volt, sérülését kóbor lövedék okozta.
A sérült katonát kórházba szállították.
Gyurcsány örül az összefogásnak
Gyurcsány Ferenc politikatörténeti jelentőségűnek nevezte az ellenzéki pártok összefogását.
A Demokratikus Koalíció elnöke szombati, online évértékelőjén úgy fogalmazott: az elmúlt esztendőben „a legjobb dolog, ami történt velünk”, az az, hogy megszületett „Orbán-rendszerének” hazafias, európai, demokratikus ellenzéke. Hosszú idő kellett, hogy mindenki megértse, Magyarországon régóta nem demokratikus versengés zajlik, hanem alapvetően egy autokratikus, sok tekintetben diktatórikus rendszerrel szemben kell fellépnie egy olyan ellenzéknek, amelynek csak akkor van esélye győzni és „helyreállítani a normalitást”, ha közös politikai, választási erőként mutatja meg magát – mondta.
Mint emlékezetes, az összefogásnak az antiszemita Jobbik is része.
(…) Gyurcsány Ferenc szerint reményt is hordozott 2020., a legnagyobb remény Joe Biden győzelme volt az Egyesült Államokban. Nemcsak Donald Trump bukott, hanem azok a fajta politikusok is, akiknek családjába „a mi kormányfőnk is beletartozik”. Ezek a nacionalista, elitellenes, populista politikusok visszaszorulóban vannak, ahogy Orbán Viktor is lényegében talajt vesztett Európában – fogalmazott. „Itthon még basáskodik (.), de ma már csak bajkeverő Európában” – tette hozzá a Demokratikus Koalíció elnöke.
(Címlapfotó: Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szíriai helyzet alakulásáról tartott ülésén a világszervezet New York-i székházában 2018. április 14-én. Amerikai, brit és francia harci gépek célzott légicsapásokat hajtottak végre hajnalban szíriai vegyifegyver-létesítmények ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megtorló csapásokat rendelt el az április 7-i kelet-gútai vegyifegyver-támadásra. MTI/EPA/Jason Szenes).