Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Elhunyt Ruth Dajan
Elhunyt pénteken 103 évesen Ruth Dajan, a zsidó bevándorlók és az arab közösség kulturális örökségét őrző Maskit divatház alapítója, békeaktivista – írja az MTI.
Dajan 1917-ben Haifában született. 1954-ben alapította a Maskit divatházat, amelynek kollekcióit a zsidó bevándorlók és az izraeli arab közösség kulturális öröksége ihlette. Aktív támogatója volt a palesztinokkal való békének és számos jótékony kezdeményezést támogatott.
Divatháza együttműködött a Christian Dior, Yves Saint Laurent és a Givenchy divatházzal, egyik kabátját Audrey Hepburn is viselte.
1935-ben feleségül ment Mose Dajan katonai vezetőhöz és politikushoz, aki a hatnapos háború idején 1967-ben Izrael védelmi minisztere volt. Három gyermekük született, 1971-ben váltak el.
Reuven Rivlin izraeli elnök „rendkívüli nőként” méltatta, aki példaképe lehetett a vállalkozóknak és aki „határtalanul szerette ezt a helyet és népét, bárhonnan is származzon”.
Dajant negyvenéves barátság fűzte Rajmonda Tavil palesztin újságíróhoz, Jasszer Arafat anyósához.
Kapcsolatukról Anthony David történész írt könyvet, amely 2015-ben jelent meg.
Tagja volt a B’Celem szélsőbaloldali izraeli emberi jogi szervezetnek, amely azt állítja, dokumentálja az 1967-ben Izrael által elfoglalt területeken az állítólagos emberi jogsértéseket.
Dajan gyermekei közül már csak lánya, Jael Dajan író, korábbi parlamenti képviselő él, színész-rendező fia, Asszi Dajan 2014-ben, szobrász fia, Udi Dajan 2017-ben halt meg.
Washington immár nem tartja terroristának a húszi lázadókat
Az amerikai külügyminiszter értesítette pénteken a washingtoni kongresszust arról, hogy humanitárius okból törölni akarja a jemeni húszi lázadókat azoknak a csoportoknak a listájáról, amelyeket az Egyesült Államok terroristának tart, és ezt gyorsan meg is tenné – közölte a minisztérium szóvivője az MTI szerint.
A húszikat Mike Pompeo, a január 20-án leköszönt Trump-kormány külügyminisztere minősítette terroristává nem sokkal hivatali ideje lejárata előtt, amit a húsziknak Iránhoz fűződő kapcsolatával indokolta. Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek szomorúan fogadták ezt a lépést, mert akadályozza a humanitárius segítségnyújtást Jemenben, csak elmélyíti a világ legsúlyosabb humanitárius válságát. A húszik ugyanis hatalmas terület felett gyakorolnak ellenőrzést az arab országban, és oda csak kereskedők tudnak elegendő mennyiségű árut szállítani, segélyszervezetek nem. A lázadók terroristává nyilvánítása azonban azzal a szankcióval jár, hogy a kereskedők sem vihetnek oda árut.
A külügyminisztériumi szóvivő hangsúlyozta, hogy az új amerikai elnök, Joe Biden kormánya kizárólag humanitárius megfontolásból akarja levenni a húszikat a terroristák listájáról. „Az intézkedésnek semmi köze ahhoz, hogy mit gondolunk a húszikról, megvetendő magatartásukról, a civilek elleni támadásaikról, amerikai állampolgárok elrablásáról. És továbbra is támogatjuk Szaúd-Arábiát abban, hogy meg tudja védeni területét a húszik támadásaitól” – mondta.
A külügyminisztérium bejelentése előtt, csütörtökön Biden kijelentette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem támogatja a szaúdi vezetésű katonai beavatkozást a jemeni polgárháborúban, és azzal a felhívással fordult a szemben álló felekhez, hogy vessenek véget az évek óta tartó háborúnak. Pénteken a jemeni harcoló felek üdvözölték ezt, majd este az ENSZ azt fogadta elégedetten, hogy Washington leveszi a húszikat a terroristák listájáról.
Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a húszi síita felkelők és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket 2015 óta támogat a Szaúd-Arábia által vezetett nemzetközi katonai koalíció. Szaúd-Arábia attól tart, hogy regionális riválisa, Irán komolyabban megvetheti a lábát az Arab-félszigeten a síita fegyveresek térnyerése következtében.
A jemeni polgárháborúban milliók váltak földönfutóvá, az ENSZ decemberi eleji becslése szerint több mint 233 ezer ember vesztette életét, és a világszervezet szerint a világ legnagyobb humanitárius tragédiája alakult ki az országban, ahol a lakosság körülbelül 80 százaléka szorul valamilyen segítségre alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében.
Biden véget akar vetni a jemeni konfliktusnak
A jemeni harcoló felek üdvözölték pénteken Joe Biden amerikai elnök felhívását, hogy vessenek véget az évek óta tartó háborúnak – írja az MTI.
Az elnökként első külpolitikai vonatkozású beszédét tartó Biden csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem támogatja a szaúdi vezetésű katonai beavatkozást a jemeni polgárháborúban. „Fokozzuk diplomáciai fellépésünket, hogy véget vessünk a jemeni háborúnak, amely humanitárius és stratégiai vonatkozású katasztrófát okozott” – mondta.
Biden beszédére válaszul Szaúd-Arábia ismét támogatásáról biztosította a politikai megoldást a jemeni konfliktusra. „A királyság nagyon várja, hogy együttműködhessen Biden elnök kormányzatával, az Egyesült Államok jemeni megbízottjával, az ENSZ-szel, a jemeni felekkel és a szövetség tagállamaival egy átfogó politikai megoldás elérése érdekében Jemenben” – jelentette a SPA szaúdi hivatalos hírügynökség.
Egy húszi tisztségviselő mindeközben azonban követelte, hogy vessenek véget a szaúdi vezetésű offenzívának. „A valódi béke mindaddig nem valósul meg, amíg az agressziónak vége nem szakad, és fel nem oldják a blokádot” – írta a Twitter közösségi portálon Mohamed Abdesz-Szalám, a lázadók főtárgyalója.
Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a húszi síita felkelők és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket 2015 óta támogat a Szaúd-Arábia által vezetett koalíció.
Szaúd-Arábia attól tart, hogy regionális riválisa, Irán komolyabban megvetheti a lábát az Arab-félszigeten a síita fegyveresek térnyerésének következtében.
A jemeni polgárháborúban milliók váltak földönfutóvá, az ENSZ decemberi eleji becslése szerint több mint 233 ezer ember vesztette életét, és a világszervezet szerint a világ legnagyobb humanitárius tragédiája alakult ki az országban, ahol a lakosság körülbelül 80 százaléka szorul valamilyen segítségre alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében.
Szaúd-Arábia barátságos Bidennel
Szaúd-Arábia kész együttműködni a Biden-kormányzattal a válságok megoldásában, illetve közösen válaszolni kihívásokra – jelentette ki a szaúdi külügyi államtitkár az al-Ihbaríja szaúdi állami hírtelevíziónak adott pénteki interjújában, egy nappal azután, hogy Joe Biden amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok a továbbiakban nem támogatja a királyságnak a jemeni polgárháborúban vállalt katonai szerepét – írja az MTI.
Ádil al-Dzsubejr a Twitter közösségi portálon mindazonáltal történelminek nevezte az amerikai elnök beszédét, és kiemelte a bejelentés azon részét, amelyben Joe Biden leszögezte: Washington továbbra is segíteni fogja Rijádot az ország védelmében.
Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán-barát húszi felkelők és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket 2015 óta támogat a Szaúd-Arábia által vezetett koalíció. A húszi csapatok azóta többször lőttek ki rakétákat szaúdi területre, néhány rakéta a fővárost is elérte.
Elemzők nem zárták ki, hogy amerikai támogatás nélkül Rijád beszünteti jemeni szerepvállalását, valamint emlékeztetnek arra is, hogy Biden már demokrata párti elnökjelöltként leszögezte: Szaúd-Arábia „meg fogja fizetni az árát” a királyságban zajló jogsértéseknek is, 2019-ben pedig „páriaállamnak” nevezte Szaúd-Arábiát.
Eközben pénteken szaúdi emberi jogi csoportok arról adtak hírt, hogy az ország hatóságai óvadék ellenében szabadlábra helyeztek két, 2019 óta fogvatartott szaúdi-amerikai kettős állampolgárt. Az újságírással is foglalkozó orvos, Badr al-Ibrahim és a sajtókommentátor Szaláh el-Hajdár ellen terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt emeltek vádat. A döntést emberi jogi szervezetek üdvözölték, ám a washingtoni székhelyű, Freedom Initiative nevű emberi jogi szervezet a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy a két férfit be sem szabadott volna börtönözni, és végleg el kell őket engedi.
Ibrahim egyébként a külföldön is ismert nőjogi aktivista, Azíza el-Júszuf fia, akit 2018-ban – több társával – egy időre szintén őrizetbe vettek az ország hatóságai.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtöki bejelentése szerint a szaúdi hatóságok csökkentették a decemberben – egyebek közt „terrorizmussal való szimpatizálás miatt” – elítélt, ugyancsak szaúdi-amerikai kettős állampolgár, Valíd Fitejhi büntetését, akinek az ügyében Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter is szót emelt.
Elemzők emlékeztetnek rá, hogy a királyság de facto vezetőjének számító Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös jó viszonyt ápolt Donald Trump volt amerikai elnökkel, aki védelmébe vette az országot egyebek közt akkor is, amikor Rijádot – és magát a trónörököst – nemzetközi bírálatok érték Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolásával kapcsolatban. Hasogdzsit 2018 októberében egy halálbrigád gyilkolta meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán, sokak szerint Mohamed bin Szalmán utasítására.
A hadsereg is részt vesz az oltási kampányban Amerikában
A koronavírus elleni oltóanyag szétosztásához aktív szolgálatban lévő több mint ezer amerikai katona bevetését hagyta jóvá pénteken az amerikai védelmi minisztérium az MTI szerint.
Andy Slavitt, az amerikai kormány koronavírus elleni munkacsoportjának rangidős tanácsadója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az első kontingens tíz napon belül érkezik meg a járvány által különösen erősen sújtott Kalifornia oltási központjaiba.
„A katonák döntő szerepet fognak játszani abban, hogy naponta ezreket lehessen beoltani így biztosítva, hogy minden amerikai, aki vakcinát akar, azt meg is kapja” – mondta Slavitt.
Az koronavírus elleni küzdelemben, illetve az oltási kampányban eddig a tagállamok által irányított nemzeti gárdákat vetették be, de a szövetségi hadsereget még nem.
Joe Biden amerikai elnök mintegy száz tömeges oltóközpont létrehozását sürgette egy hónapon belül az Egyesült Államokban. Kettő ezek közül Kaliforniában fog megnyílni.
Jelenleg mintegy 6,9 millió amerikai kapta meg az immunitás kialakulásához szükséges a Pfizer/BioNTech-, illetve a Moderna-oltóanyag mindkét dózisát. Ez nagyjából az Egyesült Államok lakosságának 2 százalékának immunizálását jelenti. Az úgynevezett nyájimmunitás elérése érdekében viszont a lakosság jelentős hányadát, 70-85 százalékát kellene beoltani.
Az Egyesült Államokban a járvány kitörése óta 26 691 738 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, akik közül 456 295-en elhunytak a kórban.
(Címlapfotó: A húszi lázadókat támogató törzsi fegyveresek tagtoborzó gyûlést tartanak a jemeni fõvárosban, Szanaában 2020. július 6-án. MTI/EPA/Jajha Arhab)