Merav Michaeli, az izraeli Munkapárt vezetője úgy gondolja, hogy a kétállami megoldás létrejötte esetén is meg kell tartani a júdea-szamáriai zsidó településeket.
Tisztázta, hogy pártja nem szeretné, hogy az ország visszatérjen az 1967-es fegyverszünet előtti határok mögé, és hogy nem akarja, hogy evakuálják a „zöld vonal” mögött élő félmillió izraelit — írja a The Jerusalem Post.
“Senki sem hiszi, hogy evakuálni fognak félmillió telepest Júdeából és Szamáriából,”
mondta Michaeli egy hétfői virtuális konferencián. “A csendes háború” nevű eseményt a Makor Rishon újság szervezte. A konferencián azt vitatták meg, hogy ki irányítsa a ciszjordániai “C övezeteket”, melyek jelenleg az IDF katonai és civil irányítása alatt állnak, és itt találhatók a júdeai és szamáriai települések is.
Michaeli tisztázta, hogy pártja szerint a kétállami megoldás esetén is Izrael tulajdonában kell maradnia ezeknek a településeknek.
Szerinte valószínűleg el tudnák fogadni, hogy a C övezetek 4 százalékáért cserébe más területeket adjanak át a palesztinoknak.
A pártvezető szerint nem szükségszerű, hogy a településeket evakuálni kéne azért, hogy létrejöhessen egy békemegállapodás a palesztinokkal. Ehelyett inkább a kétállami megoldás fontosságáról beszélt. A konferencia legtöbb jobboldali résztvevője ezt nem támogatta. Szerinte viszont az állandó határok meghúzása különösen fontos Izrael jövőbeli biztonsága szempontjából
“Senkit sem akarunk erővel evakuálni”
— mondta Michaeli. “Az evakuálás témaköre fájdalmas.”
“Nem akarok evakuálni, nincs evakuálási agendám. Nem akarom tetézni a bajt, hanem meg akarom oldani az izraeli-palesztin konfliktust, és állandó határokat adni Izrael államának”
— mondta. “Ezek a béke határai lennének Izrael és egy jövőbeli palesztin állam között.”
“Nincs olyan, hogy ‘határok nélküli nemzet.’ Minden nemzetnek tudnia kell, hogy a hazája hol kezdődik, hol ér véget, és mit kell megvédenie”
— folytatta. “Ciszjordániában is ez kell, hogy legyen a helyzet.”
Michaeli támogatná, hogy más arab országok bevonásával kezdjenek tárgyalni a palesztinokkal: például Egyiptom és Jordánia, illetve azok az államok, amelyekkel Izrael normalizálta viszonyát az Ábrahám-egyezményeken keresztül, és esetleg Szaúd-Arábia is.
“Fontos, hogy véget vessünk a drámának Júdeában és Szamáriában. A következő fázisba kell lépnünk, hogy megvalósítsuk a cionizmus vízióját. Amíg ez a konfliktus tart, a cionizmus víziója veszélyben van.”
Külön felszólalt az engedély nélkül létrehozott telepes előörsök ellen, amiket a jobboldali pártok legalizálni akarnak. Szerinte nem szabad, hogy ezek az előörsök gátat vessenek a konfliktus megoldásának.
Nem értett egyet a jobboldali politikusok azon állításával sem, hogy Izraelnek természetes joga van a C övezetek feletti rendelkezéshez.
Szerinte a terület nagy része a palesztin állam végső határai mögé kerülhet. Hozzátette, hogy annak több, mint fele már így is palesztin fennhatóság alatt áll.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy
Izrael soha nem annektálta a ciszjordániai településeket, habár “vannak, akik szerint át kellene vennünk a hatalmat. De ez nem történt meg.”
Izrael tavaly függesztette fel az annektálási terveket, hogy cserébe alá tudja írni a normalizációs egyezményeket.
Azonban Miri Regev közlekedési miniszter, a Likud tagja azt mondta a konferencián, hogy az annektálás még mindig lehetséges.
“Fejlesztjük a júdeai és a szamáriai településeket. Folyamatosan építjük ki a de facto uralmat a ezeken a területeken”
— mondta, hozzátéve, hogy ez az, ami valóban Izrael nemzeti és biztonsági érdekeit szolgálja.