„15 bíró nem döntheti el, ki zsidó”

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Aki csatlakozni akar a zsidó néphez, annak a zsidó vallási törvény, a háláchá szerint kell betérnie – írja Bezalel Szmotrics az Aruc Seva oldalán.

A szerző, aki a Vallásos Cionista párt elnöke, úgy véli, hogy „nem volt túl jó” nap, amikor az izraeli Legfelsőbb Bíróság az állam létrejötte óta először gyakorlatban elismerte a reform betéréseket.

Szmotrics úgy véli, „aki csatlakozni akar a zsidó néphez, annak a zsidó vallási törvény, a háláchá szerint kell betérnie”.  A szerző szerint ezt az elvet elfogadta az alku, amit a szekuláris és vallásos kormánytagok kialkudtak, mikor létrehoztál a zsidó államot.

„Ennek célja az volt, hogy Izrael nemzete egy nemzet maradjon nem csak ma, de a jövő nemzedékek előtt is: hogy a zsidó unokák és dédunokák úgy házasodhassanak a zsidó államban, hogy nem kell hosszú és részletes családfákat előteremteniük”.

A szerző szerint a Legfelsőbb Bíróság döntése „teljesen önkényes”, ugyanis annak nincsen hatósága az alapvető kérdésben. „Senki sem hatalmazta fel a Legfelsőbb Bíróságot, hogy döntsön olyan alapvető értékekről, melyek Izrael állam identitásának lényegét adják. egy demokráciában az ellentmondásos értékekről demokratikus módon kell vitatkozni” – írja Szmotrics.

Mint a véleménycikk kifejti,

„a Legfelsőbb Bíróság időről-időre kíméletlenül átgázolt a Kneszeten és a kormányon, de még a népen is, mikor olyan kérdésekben döntött, melyek szó szerint létünk alapjairól. szólnak. A döntések az alapvető értékekeről elfogadhatók, miután demokratikusan megvitattuk és döntöttünk azokról. De ezeket a döntéseket nem hozhatja meg 15 bíró, akik megkerülik a Kneszetet, a kormányt és a népszuverenitást, és folyamatosan kárt okoznak az állam zsidó identitásának”.

A szerző szerint a megoldás, ha meghozzák az állami betérés törvényét, amely kimondja, hogy Izrael csak az állami betéréseket fogadja el. (A szerző itt az állami rabbinátus betéréseire utalhat – A szerk.). Ahhoz, hogy ilyen törvény szülessen, a szerző szerint szükség van a nemzeti tábor által alkotott kormányra, mely elkötelezett az állam zsidó identitásának megóvása mellett, s mely elég bátor ahhoz, hogy ne legyen „populista”. A szerző egyértelművé teszi, hogy nem lehet ezt megtenni Jair Lapiddal, Avigdor Libermannal, Merav Michaelivel és Nican Horoviccal.

„Aki azt hitte, hogy félre lehet tenni az értékeinkről (szóló vitákat), és csak a koronavírussal foglalkozhatunk, fájdalmas figyelmeztetést kapott, miért nem realisztikus ez a hozzáállás. A Legfelsőbb Bíróság nem megy vakációra, és az állami ügyészek sem. Azok számára, akik fontosnak tartják a zsidó nép jövőjének megoldását, létkérdésről van szó.”

Szmotrics azzal zárja cikkét, hogy

„nem lehetséges, hogy miután túléltünk kétezer éven át, és most a megújuló zsidó nép országában élünk Izrael földjén, elsüllyedjünk az asszimilációba, és sebet ejtsünk az nemzet egységén és a zsidó többségen”.

Jogászok önkényuralma, avagy mindent a Netanjahu-perről

Hogy megértsük a Netanjahu elleni eljárás jelentőségét, tudnunk kell: a három hatalmi ág egyensúlya megbomlott. Sebes Gábor írása.

“„15 bíró nem döntheti el, ki zsidó”” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Zsidó az aki vagy akinek felmenői a soát eldzenvedték. Zsidó az, aki kikeresztelkedett, de visszatér.
    A most betérőt világiak nem ismerhetik el addig, amíg a hitvezetők nem igazolják. Ehhez hét esztendő is kevés… tizenkét év hithű élet kelljen.
    Előbb élje át az antiszemitizmus megaláztatásait! Élje át, milyen gojok közt zsidónak lenni. Élje át a az álszent keresztény családja megvetését. Ha mindezen próbákat kiállja, akkor befogadható.
    Érdekzsidók nem kellenek.

    • Mit nevezel erdekzsidonak? Ha valaki zsidoval akar osszehazasodni, es ugy dontenek, hogy az illeto beter a zsido vallasba, es a gyerekeiket zsidonak nevelik, az nyilvanvaloan erdekbol cselekszik. Elfogadhato, tisztesseges szandeku erdekbol. Ha megnezed az indiai zsidokat, akkor azok indiaiaknak neznek ki, mint ahogy a jemeniek jemeninek, vagy az europaiak europaiaknak. Ez valoszinu annak tulajdonithato, hogy sokan a kornyezo lakossagbol betertekkel hazasodtak ossze. A „gijur” az adott kozosseg rabijanak a feladata volt. Es ez evszazadokon keresztul mukodott, eppen, hogy megakadalyozva az asszimilaciot, a beolvadast. A cirkusz, ami Izraelben folyik, csak a forabbinatus monopol helyzeterol szol, semmi masrol.

    • Szerintem nem vagy tisztában a betérő zsidók motívumaival.

      “Amikor sok orosz zsidó vándorolt ki Izraelbe, megkérdezték Ben Guriont: el lehet-e hinni mindenkiről, hogy zsidó, csak azért, mert azt mondja? Ben Gurion válasza az volt, aki olyan hülye, hogy zsidónak mondja magát, az csak jöjjön.”

  2. A מיהו יהודי(*) kérdéssel együtt egy másik kérdés is felvetődik : kiknek elemi joga az Izraelbe történő bevándorlás és ezzel együtt a teljes jogú állampolgárság megszerzése.
    Figyelembe véve azt a tényt, hogy a bevándorolni vágyok között ott van az ENSz által menekültnek tekintett hat milliós népesség jelentős része, és ez a népesség nem csupán – ahogy ők fogalmaznak – a visszatérésben érdekelt, hanem deklarált célja a teljes Izraelt magába foglaló Palesztin Állam létrehozása, melyben a liberálisabbja megtűrné a zsidókat, míg mások – talán a többség – kíűzné őket.
    Az igazán súlyos problémát abban látom, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése egy akkora kiskaput teremtett, melyen át tömegek – akár a menekültek tömegei is – áraszthatják el Izraelt.

    ———-

    *) Ki számít zsidónak

    • A birosag dontese azt a nem tul sok betertet erinti, akik Izraelben tertek be, de nem a forabbinatus kereteben. A vilagban betertek tobbsege nem Izraelben ter be, hanem pl. az USA-ban. A hazateresi torveny ezeknek eddig is biztositotta az allampolgarsagot. Tehat a cirkusz kizarolag a rabbinatus izraeli monopol helyzeterol szol. Az altalad emlitett menekultek szempontjabol semmi jelentosege, mert az allampolgarsagot eddig is a belugyminiszterium adta ki a Sin Bet-tel egyuttmukodve. A dontes semmifele kiskaput nem teremtett.

      • Ez így igaz, az ügynek valóban nagyobb a füstje mint a lángja. Azonban többen is kritizálták a döntés időzítését, mivel ez egyértelműen Bibit segíti, így pár héttel a legújabb választások előtt. Valahol mókás az, hogy bár „az egész világ” a Bibi vesztét akarja, mégis mindenki az ő malmára hajtja a vizet. Biden a telefonálós időhúzásával, Irán az „atommániájával” és a legutóbbi hajórobbantós akciójával, az ICC a vérvádszagú nyomozgatásukkal, és még a Bágác is a fenti döntésükkel.

        Egy másik fontos dolog, amit nem sokan említettek eddig még az elemzők sem: majdnem minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy Bibi 1-2 hely híján nem fog tudni kormányképes koalíciót alkotni. Ezek jellemzően a Likud+Haredim+HaZionut HaDatit+Yamina kombinációval számolnak. Azonban legutóbb is, illetve azelőtt is számtalanszor előfordult már az, hogy:
        – azok is beültek „Bibi mellé”, akik azt megelőzően mindenre is megesküdtek, hogy ilyet nem fognak tenni
        – eddig sem volt semmi akadálya annak, hogy néhány különutas képviselő fogja magát, és a saját pártjukat (és persze szavazóikat) elárulva átüljenek egy másik blokkba
        Ez tehát azt jelenti, hogy ceteris paribus módon elég, ha két képviselő átül a Tikváh Hádásáhból Bibi mellé, és máris kész a kormánykoalíció. Elnézve a legutóbbi végeredményt, én valószínűbbnek tartom ezt a kimenetet, mint bármi mást.

        • Nem tudsz semmi olyat leirni, ami nem lehetseges. A legabszurdabb az, hogy Bibi kepes akar Mansour Abbas segitsegevel is kormanyt alakitani.
          Viszont ne becsuld le a Bagac donteset. A lakossag nagy reszenek elege van abbol, hogy a hazassag es a kosersag intezmenye egy maffia kezeben van, es ez elsosorban nem a magamfajtakat, hanem a normalis vallasosokat zavarja legjobban. Ez a dontes egy lepes volt a polgari allam fele. A kovetkezo a polgari eskuvo kell legyen.
          Meg csak annyit, hogy a biralok hazudnak, ugyanis a lenyeg nem az izraeli konzervativ vagy reform gijur, hanem a forabbinatus monopoliuma. Nemreg halt meg egy Steinsalz nevu chabadnik rabbi. Abszolut ortodox, felvilagosult, csodalatos ember volt, ha jol emlekszem, meg Izrael-dijat is kapott. Az o rabbinatusan kivul meg van sok hasonlo ortodox beit din Izraelben. De az o gijurjukat sem fogadtak el eddig. Hasonlo cirkusz van a kosersaggal, es az meg raadasul hatalmas uzlet is.

          • Igen, minden lehetséges. Vicces látni azt is, ahogy Bibi most próbálja fűzni az arab szavazókat, és ki tudja, lehet még ez is bejön neki.

            Megértem és elfogadom amit mondasz, lehetséges, hogy ez a döntés végül az ellenzéknek kedvez majd.

          • Nem tudom, hogy a dontes hogyan befolyasolja a valasztasokat. De ujabb apropo, hogy Bibi baszogassa a birosagot. Es kozben meg kene gyozze a hagai bohocokat, hogy nincs jobb birosag, mint az izraeli :-)))

          • A politikában csak a percepció számít, semmi más. A jó politikus pedig képes még az ilyen paradoxonokat is eladni… 🙂

  3. …„15 bíró nem döntheti el, ki zsidó”

    Tényleg. Bizzuk ezt az antiszemitákra. Ők tudni fogják…..

  4. Aztán majd fognak csodálkozni a reformnyikok, hogy Izraelben nem tudnak majd se házasodni, se temetkezni. Ezt nyilván nem közlik majd velük a vezetőik. Ki tudja, talán majd ott megcsinálják a normál betérést. Talán ez Isten akarata. Gám ze letová.