„Az antiszemitizmus lebontása, az igazság elnyerése” címmel tartott konferenciát négy Izrael-kritikus közszereplő, köztük Rashida Tlaib képviselő – számol be a Jewish Telegraphic Agency.
„Mondjátok meg mindenkinek: én nem gyűlöllek titeket! Abszolút szeretlek titeket” – mondta Tlaib, egy palesztin-amerikai demokrata képviselő Michiganből. „Ha bárkit antiszemita módon látok megnyilvánulni, azonnal közbelépek, hogy megakadályozzam” – tette hozzá.
Tlaib egyébként támogatója a BDS-nek, egy palesztin mozgalomnak, ami Izrael bojkottálására szólít fel.
A Zsidó Hang a Békéért anticionista csoport által szervezett videóbeszélgetésben Marc Lamont Hill és Barbara Rensby egyetemi professzorok vettek részt, és Peter Beinart zsidó esszéírót is meghívták. Hill és Ransby egyébként szintén pártolják a BDS mozgalmat. A beszélgetést Alissa Wise, a Zsidó Hang a Békéért rabbija moderálta. A konferencián rengeteg kritika érte az izraeliek palesztinokkal szembeni bánásmódját.
Beinart nemrég írt egy esszét, amiben egy kétnemzetiségű izraeli-palesztin állam létrehozását sürgeti, és Tlaib is támogatja ezt az ötletet.
Abban mindannyian egyetértettek, hogy a palesztinbarát érdekérvényesítés – beleértve Izrael bojkottálásának támogatását – nem jár együtt az antiszemitizmussal. Abban is egy véleményen voltak, hogy az antiszemitizmus jobboldalról származik, de elismerték, hogy a baloldalon is jelen van.
Hill arra szólított fel, hogy függetlenül attól, ki melyik oldalon áll, mindenkinek kötelessége kiállni az antiszemitizmussal szemben a saját táborában is. Beinart szintén szót ejtett arról, hogy a baloldali antiszemitizmust is meg kell fékezni, és elmondta: a cionista zsidókat nem szabad kizárni a progresszív mozgalmakból. „Nagyon fontos, hogy miközben a fehér felsőbbrendűséget hirdető jobboldal antiszemitizmusával küzdünk, azt is biztosítsuk, hogy a progresszív mozgalmakban se jelenjen meg az antiszemitizmus” – mondta Beinart.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
https://uploads.disquscdn.com/images/67e3c3ef89864c2fd6e6e0648167711d7445c782952619651b181c25e640a58c.png Holokauszt konferencia Teherán, 2006
Csak nem a Peter Beinart álruhában? Bizonyára jól szórakozott Ahmadinezsád, David Duke és a Naturei Karta társaságában… 🙂
A botrányos szereplésük miatt néhány Naturei Karta rabbit alaposan felpofoztak Izraelben.
A jelek szerint semmilyen életkorban nem működik a pofozás mint nevelési eszköz…
A rendőrség is így gondolta.
Dehogynem.Serdülö és gyermekkorban müködik, –bár nem értek vele egyet.by cabalist
Az anticionista (leánykori nevén: antiszemita) szervezet által meghívott
judeofóbjudeokritikus vendégek hangsúlyozták: a palesztin érdekek képviselete összeegyeztethető a zsidógyűlölettel.Viccen kívül, épp elég sokkoló volt ezt a „díszes társaságot” egyszer meglátni, másodjára azonban még elszomorítóbb. Jaj…
https://uploads.disquscdn.com/images/0befcdf71b2a64bcf51d84ac25fedb3cf4c45d8ae823e223d36705630a090fb3.png Ilhan Omar és az ő
https://uploads.disquscdn.com/images/52cc3a0c47c35156e5e727a4d98f90805a24596a661f8723a6ab106d07f44fde.png lelkes hívei.
Felhívom a figyelmet a tiszteletreméltó rabbik fess palesztin kendőjére.Peter Beinart szerint
Erre mondja a héber szleng, hogy כיסוי תחת (kb. bőrpapír).
Borzasztóak… 🙁
Egyébként az ún. fehér felsőbbrendűség hívők, és kapcsolt társaik, azok leginkább az internet hátsójában lelhetőek csak fel, míg a másik oldal szélsőségesei, mint amilyen pl. Beinart is, azok viszont „főműsoridőben” tündökölhetnek. Izraelnek sajnos jóval többet ártanak ezek a Dunning-Kruger károsultak, mint az a pár ezer troll, akik az anyukájuk pincéjéből gyűlölködnek. Azok elvannak maguk közt, senki nem veszi őket komolyan. A Beinart féléket azonban, sajnálatos módon, de sokan komolyan veszik.
Így van.
Igen széles az anticionizmus spektruma.
– Az anticionista ultarortodoxok zsidó irányzatok, a független zsidó állam Messiás eljövetele előtti létrehozását a vég kikényszerítésének tekintették, azaz olyan cselekedetnek, mely a megváltás jogát és feladatát elvitatja Istentől.
– Az anticionista liberális zsidók még nem tudasították, hogy ma már a zsidóság nem törvényszerűen üldözött kisebbség. Ők – a virtuális kisebbségi létükből adódóan – a kisebbségek gyámolítói. Teszik ezt olyankor is, amikor a gyámolított kisebbség harcosan antiszemita (lásd BLM)
– A kivülállók jelentős része automatikusan az underdognak szurkol. Mióta a zsidók elhagyták ezt a pozíciót, a szurkolótáboruknak ez a része átigazolt.
– A zsigeri antiszemitákra kár szót vesztegetni.
Így van, bár az underdog is szubjektív megítélés kérdése (max. 18 millió zsidó versus 1800 millió muszlim). A felsoroltak közül egyedül a kívülállók azok, akik tájékoztatás és magyarázat révén még menthetőek. A többit meggyőzni lényegében lehetetlen.
Az átigazolás pedig megtörtént, főleg az amerikai zsidók körében, de nem csak az underdogcsere miatt, hanem azért, mert Izrael volt olyan pofátlan, hogy egy döglődő szocialista-kibucolós modellt le merészelt cserélni egy versenyképes, világszínvonalú, high-tech kapitalista modellre. És ezt a Chomsky-félék sosem fogják neki megbocsátani, ha kell, a legkacifántosabb vérvádakat is előveszik, csak hogy övék legyen az utolsó szó.
Szerencsére meghunyászkodni többé már nem kell, ugyanakkor az elkövetkezendő 4 évben a Harris-(Biden) adminisztráció alatt nem árt majd eleget imádkozni.
Már megvettem a megfelelő imák gyűjteményét.
Az anticionizmushoz, peldaul az amerikai zsidok koreben, sokban hozzajarult az izraeli jobboldal narrativaja. Amiota, hala Arafat arulasanak, szep lassan kihalt az izraeli baloldal, a politikai kuzdelem a kozep, a jobb es a szelsojobb kozott folyik. A kozepnek, ahhoz, hogy a szelsojobb szavazokat elcsabitsa, jobbosabbnak kell hangzani a jobboldalnal is. Ez a narrativa, tehat a ketallami megoldas tagadasa, a teruletek annektalasara tett igeretek, stb. 10 ev alatt normava valt Bibinel. Az a miniszterelnok, aki 11 evvel ezelott meg a ketoldali megoldas mellett tette le a voksot, ma ezt keptelensegnek tartja. Ez az uj narrativa biztositotta szamara, hogy a mai napig a jobboldali blokk elen kormanyfo maradjon, de a vilag szemeben atvette a bekeellenes, a beket gatlo szerepet a palesztinoktol. Ha belenezel a Menahemmel folytatott beszelgetesunkbe, ahol ebben a temaban provokaltam ot, a vegen azt valaszolta, hogy senki se tudja, mi lehet a konfliktus megoldasa. Az amerikai zsidonak (meg nekem se) nem szimpatikus egy olyan vezetes, amelyik az ero poziciojabol sem a megoldast mutatja fel, hanem megvonja a vallat.
Ebben nem értünk teljesen egyet, bár ezt a feneketlen kutat már sokszor, sok mindenki körbejárta (mi is). Nem gondolom azt, hogy az anticionizmus/antiszemitizmus kevesebb lenne abban az esetben, ha az izraeli jobb oldal pl. nem létezne. Tehát szerintem javarészt független minden ehhez hasonló jelenség az izraeli jobboldal retorikájától. Lehet persze azt mondani, hogy megszólalásaik olykor inkább „olaj a tűzre”, de szerintem ez az állítás képlékeny, ugyanis ez nem áll messze az egyik tipikus antiszemitizmus (félre)magyarázattól sem, miszerint „a zsidók cselekszenek úgy, hogy…”, amelyből azon téves/szomorú konzekvenciát vonják le egyes zsidók, hogy nekik KELL változni/alkalmazkodni annak érdekében, hogy a világ elfogadja/megtűrje őket. Lényegében véve minden asszimilációs/reform törekvés is valami hasonló motivációra épül, és ugye tudjuk jól, hogy végül „mire jutottak” ezzel a hozzáállással 80+ évvel ezelőtt. A modern amerikai folyamatok is ezt tükrözik egyébként, ugyanis ha valaha átveszik a még radikálisabb elemek az irányítást a demokrata párt fölött, akkor a „gazdag, privilegizált zsidó” lesz az első, akit kihajítanak a pártból, mivel az identitáspolitika rosszabbik végén is pont a zsidók állnak. Mindig a zsidók az elsők, és (a megfelelési kényszer és hasonló megfontolások) ezen soha nem fognak tudni változtatni, szerintem. A politikai cionizmus volt az egyetlen megoldás, amely ezt az ördögi kört végül sikeresen meg tudta törni, de mint tudjuk, nem kevés áldozat árán.
Azt hagyjuk is, hogy Bibi miket mondott, végtére is politikus: azt mondja, amitől a legnagyobb megtérülést reméli adott időpillanatban. Példának okáért nézd meg Macront. Lám milyen sebesen változtatott narratívát azután, hogy megcsapta a hátát az idők szele.
A kettőtök beszélgetésére reagálva azt tudom mondani, hogy először is a téma felboncolása előtt ki kell kötni, hogy most elméletről, vagy gyakorlatról beszélünk/tek. Elméletileg ugyanis az a helyzet, hogy létezhetne harmadik megoldás, sőt, létezhetne sok más alternatíva is. Az egyik ilyen, talán a legismertebb és legjobban kidolgozott ötlet, az a „föderációs terv”, ami ugye felosztaná az egész egykori mandátumterületet különálló államocskákra, amelyek egymással laza föderációs viszonyban lennének. Továbbá hozzá kell tenni, hogy minden egyes elméleti megoldásnak létezhetne véges sok variánsa is. Ott van pl. a Kushner jól kidolgozott terve, amelynél szintén el lett mondva a másik félnek, hogy „ha leültök tárgyalni, akkor kidolgozhatjuk a részleteket”. Nyilvánvaló, hogy véges sok átalakítást lehet végezni egy térképen, és hogy elméletileg lehetséges egy kölcsönösen megfelelő kompromisszumos megoldásra jutni. Elméletileg…
Ugyanakkor, hogyha a gyakorlati megoldásról akarunk beszélni, akkor valóban az a helyzet, hogy nem tudunk jelenleg kivitelezhető megoldással szolgálni. Ugyanis a megoldás soha nem a zsidóság/Izrael kezében volt (akik hajlandóak), és ez a mai napig is így van. Ha valaki annnnyira nagyon pontot szeretne tenni az ügy végére a túloldalon, akkor egészen biztosan ki tudná ezt csikarni az izraeli féltől. Így én nem gondolom azt, hogy olyan nagyon meg tudná ezt akadályozni az izraeli jobb, abban az esetben, ha valaki tényleg odatenné magát a túloldalon. Az egész világsajtó, USA, EU, nemzetközi sóhivatalok, stb… mindenki ott van az ország fenekében, tehát képtelenség, hogy ezt bárki meg tudja torpedózni, akkor, és abban az esetben, ha lenne hajlandóság az arab oldalon. Na de hajlandóság, illetve tárgyalópartner, még Ehud Barak szerint sem volt, nemhogy a jobboldaliak szerint.
A vállvonogatós kritika egyébként még Goldára is ráolvasható, nem hogy a jobboldalra (pl. Shamirra), de megjegyzem, hogy én ebben semmi problémát nem látok. Magyarán, én valahol megértem azt, hogy miért mondják ezt pl. őrájuk egyesek, ugyanakkor ha így is volt (ami vitatható), én akkor sem látok ebben semmi rosszat, sőt. Egyszerűen szólva semmit sem érdemelnek az arabok azok után, amit Izrael és a zsidóság ellen elkövettek, és a mainstream narratívával szemben nem hogy Izrael tartozik nekik, hanem ők tartoznak Izraelnek. Tehát én úgy látom, hogy a jobboldali „vállrántás” még a lehető legenyhébb reakció, hiszen ők csak azt mondják ezzel, hogy nehogy már még ők törjék magukat az ádáz ellenfél megsegítésének érdekében, amikor ez pont hogy fordítva kéne legyen. És még ha meg sem adják a kártérítést, ha nem is fizetik ki a rezsit, akkor legalább mondhatnának egy „bocsit”, vagy valami hasonlót. Vagy akár leülhetnének tárgyalni. De nem. Mindezt csak arra fel mondom, hogy a jobboldali hozzáállás is védhető. (Az már csak hab a tortán, hogy még az erő pozíciójából sem kényszerítheted az ellenségedet arra, hogy megbékéljen veled, ma már legalábbis nem.)
Te tulkomplikalod az ugyet. En mindossze arrol beszelek, miert sikeresebb a palesztin propaganda, mint az izraeli, meg azokban a korokben is, amik korabban a zsidokkal szimpatizaltak. Az okok egyike szerintem a jobboldal, sot mondjuk ki egyertelmuen, Bibi narrativaja. A palesztinok folyamatosan a bekerol, az onallo allamrol, es csupa, a vilag szemeben legitim, pozitiv dologrol beszelnek. (Az teljesen lenyegtelen, hogy hazudnak, a lenyeg, hogy a vilagnak mit kenyelmes hinni.) Veluk szemben korabban egy olyan izraeli vezetes allt, amelyik kvazi konstruktivan kezelte a valsagot. Folyamatosan eroltette a beketargyalasokat, meg akkor is, ha nem voltak illuzioik. Teruletert beket cserebe, meg egyeb pozitiv narrativa volt divatban. Amiota Bibi koalicioja masrol szol, azota a hivatalos kormanynarrativa megvaltozott. Orbannak sikerult egy ideig mast mondani Brusszelben es mast Pesten. Ez Bibinek nem megy, nem mondhat mast angolul es mast heberul. Igy marad a pragmatikus dontes: kulfoldre is a jobboldali narrativa megy. Ha hozzavesszuk, hogy Trumppal rohadt szerencsenk volt, mert o vevo volt erre az iranyra, es raadasul az irani fenyegetes osszehozta a bekeszerzodeseket, ugy tunik, hogy Bibinek igaza volt. Sajnos a problema mindettol nem oldodik meg, mert egyelore a palesztinok maradnak, nem mennek sehova, es kellemetlenkednek nekunk.
Az kétségtelen, hogy a palesztin propaganda hatékonyabban terjed mint a tények, de valljuk be, ez a siker részint nem önmaguknak köszönhető. Igazán termékeny táptalaja volt ugyanis ennek a propagandának a már eleve több száz éve létező antiszemitizmus is. Meg aztán az elején még a KGB is besegített, akik ha máshoz nem is, de a dezinfóhoz ahhoz kiválóan értettek.
Egyébként a többiben egyetértünk, a palesztinokról pedig annyit, hogy ugyebár a jelenlegi állás szerint (t. nincs gyakorlatban kivitelezhető megoldás), az idő továbbra is Izraelnek dolgozik. Mint pragmatikus embert, engem ez mindenképpen megnyugtat. Izraelt nem hajtja a tatár, egy gazdag, kompetens ország, amely ettől csak fejlettebb és erősebb lesz. Nem Izrael az, akinek észbe kellene kapnia.
En olyan emberekrol beszelek, akik nem voltak antiszemitak, mint az angolszasz fiatalok tobbsege (USA, Anglia), es foleg az amerikai zsidok. Bibi szemelyesen sokat tett azert, hogy ez utobbiakat magara haragitsa.
Az ido persze, hogy Izraelnek dolgozik, de ez a helyzet mar tulsagosan is „jo”, ez mar overkilling. A palesztinok elvesztegettek 70 evet, az allapotuk katasztrofalis, kulonosen Gazaban. Eddig az almukat az taplalta (a SZU kimulasa utan is), hogy legalabb az Arab Liga mogottuk allt es Iran meg a torokok, nem beszelve Katarrol, penzeltek, tamogattak oket. Ez most kartyavarkent omlik ossze, amiben Trumpnak vitathatatlan erdemei vannak. Eddig a palesztinok szar helyzetben, megalazottak voltak…most ez minimum negyzetre emelodott…vagy kobre. A helyzetuk olyan rossz, hogy talan ra lehetne venni oket a paradigmavaltasra. De ehhez a kovetkezo kormanyoknak valtoztatni kell a narrativan…Bidenen nem fog mulni.
Igen, valóban nem csak az echte antiszemiták veszik be a fals dolgokat Izraellel kapcsolatosan, ez igaz. Ugyanakkor az szerintem továbbra is túlzás, hogy ezt Bibi érdemben befolyásolta retorikájával/politikájával. Ugyanis Obama, aki a progresszívek (köztük a prog. zsidók) szerelemgyereke volt, már alapjáraton nem kedvelte Izraelt. Na most erre lehet mondani, hogy a választóik még nem tudták, hogy milyen ember ő valójában, bár a második megválasztásakor ez már gyenge kifogásnak bizonyulna. Azt is nehéz lenne kihozni ebből, hogy Bibi kezdte a kettejük közti antagonisztikus kapcsolatot, függetlenül attól, hogy Bibi egyébiránt miket tesz/tett egyéb más vonatkozásban. Ismeretes az, hogy a demokraták már azelőtt sem szimpatizáltak a Likuddal/Bibivel, pl. már Carter sem, Clinton sem. Ezen vonatkozásban nem sok minden változott az elmúlt 3-4 évtizedben, leginkább csak a már meglévő érzések és ideológiai meggyőződések erősödtek csak fel.
Tehát lehetséges az, hogy Bibi adta alájuk a lovat, de ez minden bizonnyal nem volt szükséges feltétele annak, hogy a nyugati bal/prog oldal Izrael-ellenes szólamokat üssön meg. Én azt gondolom, hogy az izraeli bal/prog oldal vezetése alatt pont ugyanez lett volna a forgatókönyv, azzal a különbséggel, hogy utóbbi brigád jobb pofát vágna hozzá, mint a jobboldal.
A helyzetük eddig is rossz volt, és eddig is csak ennyit hoztak ki belőle, amennyit látunk. Én nem sok esélyt látok arra, hogy változtassanak, bár ha valóban minden föld kicsúszik a talpuk alól, akkor talán ez bekövetkezik. Az izraeli kormánynak szerintem továbbra sem kötelessége nyitni feléjük, főleg hogy ezt a palesztinok könyörtelenül megtorolták minden egyes alkalommal. Ha az ajtót nyitva hagyják résnyire, az bőven elég, de vörös szőnyeget azért ne gurítsanak már eléjük.
Izrael egy kis orszag, amelyik a globalizacio emloin eldegel. Oriasi szuksege van a vilag minden lehetseges orszagaval a jo kapcsolatokra, es persze elsosorban a nagyhatalmakkal. Az orszag vezetojenek a feladata a biztonsag es a gazdasag erdekeben, hogy tobbek kozott ezeket a kapcsolatokat is szem elott tartsa. Nos, szerintem Bibinel a hatalomert folytatott kuzdelem (ami nem uj, hiszen 70 eve folyik ez, es a demokraciaban normalis jelenseg) felboritotta a problema kiegyensulyozott kezeleset, es az USA-val es Europaval valo viszony a kelletenel rosszabba valt.
Arra egy percig sem gondoltam, hogy Izraelnek kotelessege lenne „nyitni” a palesztinok fele. En csak a jol felfogott erdekek szerinti valsagkezelesrol beszelek, aminek jelentos eleme a narrativa. Voros szonyegrol nincs szo, de szerintem a palesztinok lehet, hogy ugy erzik, tul magasra masztak a fan (bocs, ez heberbol lett ferditve). Nos, talan lenne alkalom, ha nem is voros szonyeget, de egy letrat kinalni, hogy lemaszhassanak.
Az USA tekintetében a kapcsolat kiegyensúlyozatlan, mivel a republikánus párt és Izrael között szorosabb a kapcsolat, míg Izrael és a demokraták közt a kapcsolat egyre csak rosszabb. De ez teljesen rendjén van, hiszen a szintén nem túl Izrael-barát EU pedig a demokratákkal érzi jól magát. Tehát ha megnézzük, akkor minden a „helyére került”, és mindenki megtalálta a magának való társat a nagyvilágban. Olyan meg ugye sosem lesz, hogy mindenki mindenkivel jóban legyen. Szerintem ez nem Bibin, és nem Izraelen múlt, a demokraták szimplán követik a trendeket, és kiszolgálják a saját szavazótáborukat.
Egy létra még talán belefér… 🙂
Igen, Izrael es a demokratak kozott a kapcsolat egyre rosszabb…es ez nem jo. Az EU-problemaja a sajat muszlim szavazoi, amivel Izrael nem tud megbirkozni.
A kettonk hozzaallasa kozti kulonbseg abbol adodik, hogy te kivulrol vagy elfogult, en meg belulrol elfogulatlan :-))
Lehet hogy ha mindenki ilyen elfogult lett volna mint én, akkor ma már nem lenne konfliktus. Szerintem a túlzott idealizmus/moralizálás az, ami ide vezetett, pontosabban ami rengeteg veszteséget eredményezett úgy, hogy az minden bizonnyal megelőzhető lett volna. Párszor emiatt kevesen múlott az, hogy az ország egyáltalán egyben maradt. Ennek ellenére elfogadható álláspontnak tartom ezt is, mint lényegében minden véleményt. Ugyanakkor még Benny Morris is azt mondja, hogy:
„If he was already engaged in expulsion, maybe he should have done a complete job. I know that this stuns the Arabs and the liberals and the politically correct types. But my feeling is that this place would be quieter and know less suffering if the matter had been resolved once and for all. If Ben-Gurion had carried out a large expulsion and cleansed the whole country – the whole Land of Israel, as far as the Jordan River. It may yet turn out that this was his fatal mistake. If he had carried out a full expulsion – rather than a partial one – he would have stabilized the State of Israel for generations.”
Részlet, egy tanúságos interjúból. Ő is belátta azt, hogy hosszú időtávok tükrében a hideg és racionális döntések mindig optimálisabbnak bizonyulnak az engedékenységnél, főleg a Közel-Keleten.
Ben-Gurion nagyon nagy ember volt, es amit letrehozott, az pelda nelkuli, sot azt is mondhatom, hogy pelda nelkuli siker. Csinalt hibakat? Hosszu, hosszu a lista, es lehet, hogy a lista elen lehet az, amit Benny Morris ir. Az en szememben nem kisebb hiba egyebkent, hogy hagyta, hogy a vallasosok a fejunkre nojenek. De!!!! A helyzet adott, mint ahogy 48-ban adott volt. Csak akkor volt egy Ben-Gurion, aki dontott. Kesobb volt egy Begin, aki dontott. Most csak Bibi van, aki hosszu evek ota nezi pl., hogy Gazabol basztatjak az izraeli telepuleseket, de mivel kenyelmetlen donteni, hat nem dont. Bibinek a narrativaja sokkal „hidegebb es racionalisabb”, mint a dontesei.
B-G természetesen egy komplex figura volt, amit létrehozott, az példa nélküli, bár ehhez kellett mindenki más is, az összes zsidó pionír, akik valamilyen formában részt vett Eretz Yisrael felvirágoztatásában. A Morris által említett ballépés, talán csak a legszignifikánsabb hibának bizonyul hosszú távon. Számomra, és az izraeli jobb számára, szintén nagyon fájó emlék a HáSzezon és az Altalena incidens is. Végül a haredim dolog az, amit ugye elmért, bár szerintem az említett dolgokhoz képest ez volt még a legkisebb „bűne”.
A mai helyzet azonban nem egyenlő a 48′-as helyzettel. Morris pontosan azzal érvel, hogy akkor még megtehette volna Izrael azt, amit ma már nem. Ez nem elsősorban Bibi hibája, hanem a nemzetközi közösségé, ami még akkor is népirtással vádolja Izraelt, amikor az fákat ültet. Egyszerűen egy katonai konfrontáció pl. Gáza esetében ismételten kontraproduktívnak bizonyulna, ugyanis teljes munkát már megint nem végezhetne a Tzahal, ugyanakkor a világsajtó készségesen pellengérre állítaná Izraelt a legkülönbözőbb vérvádak mentén. A Gáza probléma mindenekelőtt Arik felelőssége és hibája, egy olyan probléma, amire hasonlóképpen nem létezik gyakorlati megoldás, mint ahogyan a konfliktus egészére sem.
Azt hajlandó vagyok belátni, hogy a Mr. Security kép jobbára egy véletlen egybeesés műve, ugyanis Bibi már eleve egy olyan országot kapott kézbe, amelyet sem valós háború, sem (éppen akkor) intifada nem fenyegetett. Ugyanakkor azt sem tudjuk meg, hogy ő hogyan szuperált volna egy olyan időszakban/helyzetben, amikor ezek történtek.
Csak azert, hogy nem mondd, tul kritikus vagyok Izraellel szemben. Az egeszsegugy tenyelg kielegitoen mukodik, nekem jo osszehasonlitasi alapom van a magyar, a kanadai, a sved es az amerikai egeszseguggyel, es eddig az izraeli a nyero. Csak azert irom, mert az elobb telefonalt a rendelobol a titkarno, hogy vasarnap kell menjunk a Covid oltasra. Almomban nem gondoltam, hogy meg az iden beoltanak, tenyleg le a kalappal elottuk!
Na, ennek örülök! 🙂
Izrael az elején elég jól teljesített a járvánnyal szemben, aztán volt egy jó néhány botlása is, viszont most úgy tűnik, hogy a végére megint sikerült beelőznie a legtöbb országot. Ha minden jól megy, akkor az átoltottsági-arányban is rekordot fogtok dönteni.
Ki kell ábrándítsalak. Az amerikai zsidók önmeghatározásukban az amerikai és nem a zsidó a domináns elem.
Eloszor is nem abranditottal ki. Ha en nem MO-on szulettem volna, hanem Hollandiaban, az USA-ban, Kanadaban, stb., akkor valoszinuleg a ket identitas nalam is teljesen kiegyensulyozott lenne, es ez igy normalis. A masik tevedesed, hogy a zsidosag, mint dominans elem miert feltetelezne, hogy a cionizmus es az Izrael iranti elkotelezettseg is dominans elem kell legyen. De ennel meg tovabb megyek: az Izrael iranti elkotelezettseg a mindenkori izraeli kormany minden kritika nelkuli tamogatottsagat kene, hogy jelentse? Ezek szerint azt kene elvarnom egy Los Angeles-i zsidotol, hogy nalam is lelkesebben tamogassa Bibi politikajat?
Ha egy amerikai zsido az adomanyaival tamogatja Izraelt, legyen az korhaz, egyetem, muzeum, stb, de kozben kritizalja a kormany politikajat, akkor o Izrael ellenes?
Na igen, ha elfogadom a most eppen Nescionaban tuntetok plakatait, miszerint a baloldali izraeli ellenseg, arulo, akkor igazad van. Tegnap ota mar azt is tudom, hogy Gidon Szaar, akinek szinte egyetlen szavaval sem ertek egyet, szinten baloldali arulo. Ebben az esetben az atlag amerikai zsido, es az izraeliek fele is az.
Jól megdöngetted a nyitott kaput.
Én nem minősítettem az Izrael iránt érdeklődő zsidókat, csupán annyit állítottam, hogy ők az amerikai zsidóságon belül egy törpe kisebbség.
Ha az „erdeklodes” es az „onmeghatarozas” szinonimak, akkor igazad van. En az onmeghatarozast minositesnek vettem. Az en benyomasom az, hogy az amerikai zsidok tulnyomo tobbesege „erdeklodik” Izrael irant, de az nem feltetlenul jelent a mindenkori kormany politikajaval valo egyetertest. A J Streetet lehet nem szeretni (en sem lelkesedem ertuk), de azt allitani, hogy nem erdeklodnenek Izrael irant, tulzas lenne. A nyitott kapu metaforat meg szimplan nem ertettem :-)))
Tudomásom szerint, az Izrael iránt érdeklődők közül szinte kizárólag az Izrael érdekében tevékenykedő lobby szervezeteket érdekli az izraeli-palesztin catch-as-catch-can.
Sokkal többen foglalkoznak az izraeli ortodoxia túlhatalmával, a nyugati fal körüli botrányokkal, a betéritési anomáliákkal.
Hol nagy a szükség ott közel a segítség. A szükségben tudjuk meg, hogy ki az igaz barátunk.
Most, hogy némi aggodalommal gondolunk a következő négy évre, szorongásunk enyhítésére itt a megbízható gyámolítónk.
Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter kijelentette, hogy
Az én Istenem áldja meg al-Malikit. Jól megmondta Bidennek, hogy kész együttműködni abban, hogy az amerikaiak rákényszerítsék Izraelt a maximális palesztin követelések kielégítésére. Ugyan kicsit hosszú lére eresztette, de egyértelműen közölte, hogy tárgyalni nem fognak, da az Egyesült Államoknak bármikor hajlandók utasításokat adni.
Hol nagy a szükség ott közel a segítség. A szükségben tudjuk meg, hogy ki az igaz barátunk.
Most, hogy némi aggodalommal gondolunk a következő négy évre, szorongásunk enyhítésére itt a megbízható gyámolítónk.
Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter kijelentette, hogy
Az én Istenem áldja meg al-Malikit. Jól megmondta Bidennek, hogy kész együttműködni abban, hogy az amerikaiak rákényszerítsék Izraelt a maximális palesztin követelések kielégítésére. Ugyan kicsit hosszú lére eresztette, de egyértelműen közölte, hogy tárgyalni nem fognak, viszont az Egyesült Államoknak bármikor hajlandók utasításokat adni.
Nos, magabiztosság terén már nincs hova fejlődniük… 😀
Bölcs ember mondta, hogy a palesztinok alkalmak elszalasztására egy alkalmat se szalasztottak el.
אבא אבן ז”ל
Csak elfelejtik megemlíteni mik is azok a palesztin érdekek pedig azok nem is titkolják: Palesztina nem Izrael mellett hanem Izrael helyett tehát Izrael elpusztításáról szól.
A mások próbálkozás a kétnemzetiségű palesztin államról szóló trükközést ami szintént Izrael elpusztítását jelenti a lényegese nagyobb növekedési rátájú arab populáció miatt.
palestina? az mi? egy uj kor? csak mert olyan nep nincsen es sose volt!! angol kitalacio a britt madatum idejebol!!