Eutanáziának minősülne megvalósulása esetén az az államfői javaslat, mely szerint megengednék a terhességmegszakítást azoknak a magzatoknak az esetében, akik az élettel összeférhetetlen károsodással születnének meg – jelentette ki Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel katolikus püspöki konferencia elnöke egy szerdán megjelent interjúban.
A főpásztor arra reagált a lengyel katolikus hírügynökségnek (KAI) adott, a Rzeczpospolita napilapban megjelent interjúban, hogy Andrzej Duda múlt héten beterjesztett a parlamentben egy törvénymódosító tervezetet, mely a jelenleg érvényes szabályozástól eltérően tiltaná a feltehetőleg Down-szindrómával születendő magzatok művi vetélését, megengedné viszont az abortuszt az úgynevezett letális (az élettel összeférhetetlen) károsodások esetében.
Gadecki érsek hangsúlyozta:
az egyháznak nem szabad szövetségre lépnie semmilyen politikai irányzattal, mivel saját, a megváltásra összpontosító küldetése van.
Hozzátette: az életszentség kérdéseiben az egyház semmilyen kompromisszumot nem köthet.
Szerinte a katolikus hívek nem támogathatják Duda tervezetét, mert ez „új formája lenne az eutanáziának, mely a túlélési esélyek tekintetében tesz különbséget az emberek között”.
A törvény továbbra is megengedné az eugenikus (a biológiailag gyengébb lényeket kiküszöbölő) okokból történő abortuszt, „valószínűleg a Down-szindrómás gyermekek kivételével”, és a helyzet így valójában változatlan maradna
— fejtette ki az érsek.
A főpásztornak a „változatlan helyzetről” szóló szavai arra az előírásra vonatkoztak, amely jelenleg lehetővé teszi az abortuszt, ha az orvosok nagy valószínűséggel megállapítják, hogy a gyermek súlyos fogyatékossággal fog megszületni.
Az előírás az 1993 óta Lengyelországban érvényes abortusztilalom alóli egyik kivételt képezi, és továbbra is hatályos, bár október 22-én a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette.
Az alkotmánybírósági döntést ugyanis még nem tették közzé a jogi közlönyben, bár ezt elvileg hétfőig meg kellett volna tenni. A halasztást kedden Jadwiga Emilewicz volt kormányfőhelyettes, a kormányzó Jog és Igazságosság képviselője azzal magyarázta, hogy a jogi hézag keletkezését elkerülendő, az alkotmánybírósági döntésnek nem kellene hatályba lépnie, amíg a szejm nem fogadja el az új szabályozást az államfői tervezet alapján. A szejm várhatóan a november 18-án kezdődő ülésén tűzi napirendre a javaslatot.
Stanislaw Gadecki érsek mellett Andrzej Duda kezdeményezését több lengyel életvédő és nagycsaládos szervezet is kifogásolta, és hasonló értelemben nyilatkoztak a radikális nemzeti kispártokat tömörítő parlamenti frakció, a Konföderáció képviselői is.
A fő ellenzéki párt, a liberális Polgári Platform, valamint a szintén ellenzéki, de hangsúlyosan a keresztény értékekre hivatkozó Lengyel Parasztpárt vezetői többségükben az abortuszkompromisszumnak nevezett 1993-as törvény jelenlegi formájának megőrzése mellett érveltek. Egy kedden közzétett felmérés szerint ezen az állásponton van a lengyel társadalom többsége is.
Az ellenzéki Baloldal parlamenti frakció, valamint a múlt heti, az alkotmánybírósági döntés ellen tiltakozó tüntetések szervezői az abortuszszabályozás liberalizálását követelik.
A lengyel jog szerint az abortusz még akkor lehetséges, ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forog, illetve ha az élet bűncselekmény – nemi erőszak vagy vérfertőzés – következtében fogant.
