Kína csütörtökön felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a „bajkeveréssel”, miután egy nappal korábban egy újabb amerikai hadihajó kelt át a Tajvani-szoroson.
A pekingi vezetés szócsövének tartott Global Times című lap internetes kiadásának cikke szerint a kínai hadsereg keleti hadtestének légiereje és haditengerészete figyelemmel kísérte a Barry nevű rombolóhajó útját a Kína által sajátjának tartott Tajvan szigetét a kínai szárazföldtől elválasztó szoroson át.
A lap Csang Csun-hujnak, a keleti hadtest szóvivőjének közleményét idézve azt írta: az elmúlt napokban az Egyesült Államok több alkalommal küldött „nem megfelelő üzenetet” a Tajvan függetlenségét pártoló erőknek, és ezzel „súlyos károkat okozott” a szoros békéjének és stabilitásának.
„Határozottan arra szólítjuk fel az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a bajkeverő kijelentésekkel és lépésekkel” – fogalmazott Csang, majd leszögezte, hogy a kínai haderő mindig magas készültségben áll az ország szuverenitásának és területi egységének védelmére, valamint a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának megőrzésére.
Az elmúlt napokban feszültséget váltottak ki Peking és Washington között azok a sajtóhírek, miszerint az amerikai vezetés további lépéseket tett a Tajvannak ígért fegyverek eladását illetően. Kína kedden felszólította az Egyesült Államokat, hogy azonnal állítsa le a tervezett fegyvereladást Tajvannak, továbbá szakítsa meg a katonai kapcsolatokat a szigettel.
Az egyre feszültebb amerikai-kínai kapcsolatok kereszttüzében az elmúlt hónapokban két magas rangú amerikai tisztségviselő – Alex Azar amerikai egészségügyi miniszter, valamint Keith Krach gazdaságfejlesztésért felelős külügyi államtitkár – látogatott a Kína által sajátjának tekintett szigetre, Peking heves ellenkezését váltva ki. Az amerikai kormányzat 41 évvel ezelőtt azért szakította meg hivatalos diplomáciai kapcsolatait a tajvani vezetéssel, hogy az ne álljon a Kínai Népköztársasággal folytatott kapcsolatai útjába, ám azóta is igyekszik nem hivatalos eszközökkel támogatni a status quo fenntartását.
Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
