Egyes területeken a többségében örmények lakta azerbajdzsáni beékelődés hadserege ért el bizonyos sikereket – jelentette az örmény kormány tájékoztatási központja kedden Jerevánban, Vagran Pogoszjánra, Hegyi-Karabah vezetőjének szóvivőjére hivatkozva.
Hegyi-karabahi vezetők keddi közlése szerint újabb 21 katona halt meg az Azerbajdzsánnal vívott harcokban, így az enklávé katonai vesztesége a szeptember 27-én kiújult konfliktusban elérte a 244 főt.
Az AFP francia és az EFE spanyol hírügynökség arról számolt be Sztepanakertből, Hegyi-Karabah fővárosából, hogy két napon át tartó intenzív tüzérségi támadás után a keddre virradó éjszaka viszonylag nyugodtan telt. Az éjszaka folyamán nem jelentettek semmilyen incidenst, és reggel sem lőtték a várost.
Az azeri védelmi miniszter kedden közölte, hogy megfelelő válaszlépéseket tesz abban az esetben, ha az örmény fél bevetné az orosz gyártmányú, Iszkander hadműveleti-harcászati rakétarendszert. Azerbajdzsán támogatására szólította fel a világot bakui látogatása során a török külügyminiszter.
„A világnak azt kell támogatnia, aki jogosan jár el, így Azerbajdzsánt” – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu az azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közösen tartott sajtótájékoztatón.
Cavusoglu egy nappal azután látogatott Bakuba, hogy az EBESZ minszki csoportjának társelnökei, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre szólította fel a harcoló feleket Hegyi-Karabahban.
Kijelentéseiben a török diplomácia vezetője – akinek országa egyre csak Azerbajdzsánnak az örmény szakadárok kiűzéséhez való jogát védelmezi – közvetve elutasította a felhívást.
A minszki csoportnak nincs világos rendezési terve a hegyi-karabahi konfliktus megoldására, továbbra is egyenlőként kezeli az elnyomót és az elnyomottat – jegyezte meg Cavusoglu, aki szerint ez a megközelítés Örményországnak kedvez, holott a nemzetközi jog szerint Hegyi-Karabah Azerbajdzsánhoz tartozik.
Cavusoglu ismét azzal vádolta az örmény erőket, hogy az azeri polgári lakosságot is támadják. Ilham Aliyev azeri elnökkel tartott találkozóján megismételte, hogy országa kész bármilyen segítséget megadni Azerbajdzsánnak.
Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet, a hét végén örmény források által közzétett videók alapján, hétfői jelentésében bírálta, hogy 2010 óta betiltott fürtös bombákat vetettek be Sztepanakert bombázásakor. Az AI a felvételek alapján izraeli gyártmányú, M095 DPICM típusúként azonosította ezeket a fegyvereket, amelyeket „feltehetően az azeri erők vetettek be”. Izrael Azerbajdzsán egyik fontos fegyverszállítója.
A Hegyi-Karabah hovatartozását vitató két dél-kaukázusi ország között szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok, amelyekben eddig több száz katona és polgári személy vesztette életét.