Súlyos aggodalmának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nikol Pasinján örmény kormányfő a Hegyi-Karabahban megjelenő illegális fegyveres csoportokról szóló értesülések miatt. Erdogan török elnök szerint a karabahi konfliktus addig tart, amíg a terület fel nem szabadul az örmény „megszállás” alól.
Az orosz és az örmény vezető telefonon tárgyalt egymással.
Putyin hangsúlyozta a harci cselekmények haladéktalan felfüggesztésének és a konfliktus diplomáciai és politikai rendezésének szükségességét, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja három társelnökének felhívásával összhangban. Jereván korábban kifejezte: készen áll a tűzszüneti tárgyalásokra.
A hegyi-karabahi konfliktus ügyében 1992 óta közvetítő minszki csoport társelnökei Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország.
Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön közös nyilatkozatban szólította fel a Hegyi-Karabahért vívott harcban szemben álló felek fegyveres erőit a katonai műveletek azonnali beszüntetésére.
A három vezető egyúttal arra hívta fel Örményország és Azerbajdzsán vezetőit, hogy jóhiszeműen és előfeltételek nélkül haladéktalanul vállaljanak kötelezettséget arra, hogy felújítják az érdemi rendezési tárgyalásokat a minszki csoport közvetítése mellett.
Putyin és Pasinján a telefonbeszélgetés során megállapodott, hogy a két ország között folytatódik a kapcsolattartás különböző szinteken. A hegyi-karabahi konfliktus vasárnapi kiújulása óta a két vezető harmadszor tárgyalt.
Moszkvában közben bejelentették: Alekszej Overcsuk orosz és Mger Grigorján örmény miniszterelnök-helyettes hamarosan találkozik, hogy a kormányközi bizottság ülésén megvitassák a kétoldalú gazdasági együttműködés kérdéseit. Grigorján már elindult az orosz fővárosba.
Oroszország és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) elnevezésű védelmi tömörülésnek Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán mellett.
Putyin a nap folyamán korábban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel tárgyalt telefonon. A Kreml sajtószolgálata szerint megkülönböztetett figyelmet fordítottak a hegyi-karabahi helyzetre.
Lukasenka csütörtökön szintén beszélt telefonon Pasinjánnal, de Ilham Aliyev azeri elnökkel is. Putyin és Aliyev kapcsolatfelvételéről az elmúlt napokban nem adtak ki jelentést.
Közben Recep Tayyip Erdogan török elnök azon várakozásának adott hangot, hogy az Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktus addig tart, amíg a vitatott hovatartozású, az Ankara és Baku álláspontja szerint örmény „megszállás” alatt álló Hegyi-Karabah „fel nem szabadul”.
Erdogan a török Konya városában azt mondta, hogy az azeri hadsereg sikerrel halad előre a fronton, és már igen sok helyet felszabadított az „örmény megszállás” alól.
A török államfő nyomatékosította, hogy országa „minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett”.
Hozzátette: „ha Allah is úgy akarja, ez a küzdelem addig tart, amíg a megszállt Hegyi-Karabah fel nem szabadul”.
Örményország azzal vádolja Törökországot, hogy közvetlen katonai támogatást nyújt Azerbajdzsánnak. Ankara bár kifejezte, hogy kérés esetén készségesen nyújt segítséget Bakunak, ugyanakkor úgy véli: Azerbajdzsánnak „egymagában is megvan az a kapacitása, hogy megvédje saját területeit”.
Törökország egyúttal arra szólította fel Örményországot, hogy hagyja el a „megszállt azeri területeket”, és jelezte: „immár eljött az ideje, hogy véget vessenek ennek a válságnak”.
Erdogan csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy a minszki csoport társelnök országai tűzszünetet sürgetnek, miközben „közel 30 éven át elhanyagolták a problémát”.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben harmincezer ember veszítette életét és százezrek kényszerültek otthonuk elhagyására.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el.
Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti az enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok vasárnap robbantak ki ismét. Egyes hírek szerint mindkét oldalon több mint száz ember halt meg a bombázásokban.
Az örmény külügyminisztérium pénteken közölte: Jereván kész tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről Hegyi-Karabahban az EBESZ minszki csoportjában részt vevő államok közvetítésével.
