Donald Trump veje és főtanácsadója elmondása szerint az Egyesült Államok elnöke kész az Iránnal való tárgyalásokra, találkozóra a a közel-keleti ország vezetőivel és a „múlt sérelmein való továbblépésre” – írja a Times of Israel.
Jared Kushner a Fehér Házban adott nyilatkozatában hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elnök „kemény tárgyalópartner” lesz.
„Rohani elnöknek azt mondanám, ideje, hogy a térség továbblépjen” – mondta Kushner, „ne a múlt konfliktusaiban ragadjunk meg, ideje, hogy békét teremtsünk”.
Az elnöki főtanácsadó hozzátette:
„A béke nemes dolog. Jó és fontos, ha azt akarjuk, hogy az egész világ részesüljön a gazdasági lehetőségekben és, hogy gyermekeinknek egy jobb világot biztosítsunk. Trump elnök hajlandó tárgyalni, találkozni Irán vezetőivel, de kemény tárgyalópartner lesz”.
Trump elnökségét eddig az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség jellemezte, főként miután az elnök kilépett az elődje által kötött atomalkuból és szankciókkal sújtotta a közel-keleti országot. Most azonban az amerikai vezető közölte, hogy újraválasztása esetén egy új megállapodás is létrehozható, méghozzá „akár egy hónap alatt”.
„Ha lenne egy megállapodás, melyben a nukleáris fegyverek kérdése lekerülne a napirendről, szerintem Trump elnök hajlandó lenne a tárgyalásokra egy prosperálóbb Közel-Kelet érdekében” – mondta Kushner.
Hasonló stratégia vezetett korábban Észak-Koreával odáig, hogy az addig jellemző feszültség enyhült, és Trump többször találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.
Kushner szerint Trump elnök bizonyos abban, hogy idővel Teherán is kötne békemegállapodást Izraellel, ahogy tette ezt az Egyesült Arab Emírségek.
„Sok ország esetén gyorsan változott a kapcsolat” – mondta Trump egy szerdai sajtótájékoztatón, hozzátéve: „és ha már mindenkivel sikerül, Iránnal is fog. Lesz béke e Közel-Keleten. Jó lesz”.
Trump azt is bejelentette szerdán, hogy Mike Pompeo külügyminiszter újraindítana egy mechanizmust, amelynek célja az ENSZ Iránnal szembeni szankcióinak újbóli bevezetése, amelybe bevonná az európai szövetségeseket is, így komoly következményeket jelentve az iráni nukleáris megállapodásra.
Pompeo csütörtökön utazik New Yorkba, hogy értesítse az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsát arról, hogy az Egyesült Államok elindítja az úgynevezett „visszatérítési” eljárást, ám ezt Nagy-Britannia, Franciaország és Németország szerint nincs joga megtenni.
A lépés azután következik, hogy az Egyesült Államok múlt héten megalázó vereséget szenvedett a Biztonsági Tanácsnál, amikor nem tudta elérni az Iránnal szembeni a hagyományos fegyverembargó kiterjesztésére irányuló állásfoglalást. A szavazás rámutatott, hogy az Egyesült Államok mennyire elszigetelten áll Irán kérdésében az ENSZ-ben.
A „visszatérítés” célja az Iránnal szembeni összes nemzetközi szankció visszaállítása, amelyeket a Teheránnal kötött 2015. évi megállapodás részeként szüntettek meg, és amelyek megakadályozták az atomfegyverek fejlesztését.
Mint ismeretes, Trump 2018-ban visszamondta az Egyesült Államok részvételét az úgynevezett átfogó közös cselekvési tervben (JCPOA), és az iráni rezsimre „maximális nyomást gyakorolva” bevezette az Iránnal szembeni amerikai szankciókat. Annak ellenére, hogy a megállapodást visszavonta, Amerika azt állítja, hogy az eredeti megállapodás „résztvevőjeként” hatalmában áll az ENSZ Iránnal szembeni szankcióinak újbóli egyoldalú bevezetése.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015. évi, az Egyesült Államok korábbi elnöke, Barack Obama által tető alá hozott megállapodás szerint a részt vevő államok egyoldalúan ismét bevezethetik a szankciókat, ha Irán nem teljesíti az egyezmény őt illető részét.
A „visszatérési” eljárás állítólag 30 nap elteltével a szankciók visszaállításához vezet, anélkül, hogy Oroszország vagy Kína alkalmazhatná vétóját.
A Biztonsági Tanácsban részt vevő európai országok vitatják az Egyesült Államok jogi érvelését és attól tartanak, hogy a szankciók visszatérése véglegesen megszünteti az egyezményt.
