A vírusválság hatékony kezelésével valamint a szuverenitás kiterjesztésével adós egységkormány és vezetője, Benjamin Netanjahu az utcára kényszerülő elégedetlen izraeliek valamint a szakmai kritikák és a Likudon belül kipattant ellentétek közepette, a miniszterelnök döntéseit laudáló jobboldali média újabban kritikus megjegyzéseivel is kénytelen szembesülni.
A pattanásig feszült helyzet hátterében a koronavírus nyomán kialakult gazdasági válság valamint a fertőzés továbbterjedésének megelőzésére irányuló, a miniszterelnök ezúttal kevésbé hatásos politikai döntéseit vélik az izraeliek felfedezni.
A kormányt ért kritikákra reagálva Likudos források szerint a döntések meghozatalát megnehezítő túlzottan magas létszámú bürokratikus korona-kabinet illetve személyesen Beni Gantz védelmi miniszter és rotációs miniszterelnök az oka mindennek, nem mintha az egységkormány vezető koalíciós partnerétől bármi is függne, legalábbis a miniszterelnök többször hangoztatott véleménye szerint.
Benjamin Netanjahu végül a sorozatos kritikák kereszttüzében elismerte, hogy a májusi mindent feloldó nyitás korai volt, amiért a felelősség személy szerint őt terheli.
A jobboldali újságírók és tévés riporterek között a legtehetségesebb, a miniszterelnököt objektíven támogató Amit Szegálnál nehezen találni szakmailag jobban felkészült elemzőt.
Az elmúlt hétvégén saját munkahelyén, a 12-es csatorna egyik legnépszerűbb műsorában elhangzott rövid kérdezz-felelek interjú során azonban a héber médiában először nyíltan Szegál jelentette ki, hogy Benjamin Netanjahu ezúttal megbukott a korona válság kezelésében.
Figyelmen kívül hagyva a bírósági és a miniszterelnöki rezidencián – avagy a Balfouron, ahogy Izraelben hivatkoznak rá – zajló ügyeket, Szegál szerint a miniszterelnököt kizárólag cselekedetei alapján kell megítélni, ami lehet jó vagy rossz, de felelősséget kell vállalnia érte. A szakmailag elismert elemző továbbá úgy véli, a miniszterelnök jelenleg pályafutása legnagyobb kihívásával áll szemben, amelyet nyilvánvalóan nem tud kezelni. Míg a koronavírus válság első szakaszában egy tízes skálán nyolc pontot kapna, a jelenlegi helyzetben mindössze négyet, ami nagyjából megegyezik a közvélemény-kutatások során mért számokkal.
A koronavírus kezelésében az első hullám idején élenjáró Izrael jelenleg a többnyire egymásnak ellentmondó politikai döntéseket követő gáz-fék effektus miatt sem tud elmozdulni a holtpontról.
A kéthónapos teljes zárlat után a légi közlekedés kivételével a miniszterelnök minden korlátozást megszüntetett, ami nem biztos, hogy jó döntésnek bizonyult a rövid időn belül kiújuló, a márciusi zárlatot megelőző állapothoz képest is kiugróan magas súlyos esetekre való tekintettel. A vírus kiújulásával, a szakma szerint legalábbis előre lehetett számolni.
A politikai vezetés azonban az okot az izraeliek felelőtlen hozzáállásával, a maszkviselés, a távolságtartás és a higiéniai szabályok be nem tartásával indokolta, ezért eleinte a korlátozások újbóli bevezetésének rémképével próbálta a lakosságot jobb belátásra bírni.
A frissen megalakult egységkormány májusban a zárlatok teljes feloldásával a lélegeztetőre kapcsolt gazdaság újraindítását vizionálta.
Az időközben a csőd szélére sodródott vállalkozások azonban óvatosan kezelték a tálcán kínált lehetőséget. A zárlat következtében kialakult 26%-os munkanélküliségi ráta jelenleg mindössze 21%-ra csökkent, ami 850 ezer bizonytalan helyzetbe került munkanélkülit jelent, több mint félmillióan fizetés nélküli szabadságon várakoznak, amelynek (75%) költségeit az állam finanszírozza a nemzeti biztosító munkanélküli segély alapjából.
A gazdasági helyzet további romlásához az is hozzájárult, hogy a hirtelen megugró esetek száma miatt két héttel ezelőtt a kabinet korlátozta az éttermek működését, a rendezvényeket valamint bezáratta az éjszakai klubokat, edzőtermeket és uszodákat. Utóbbi kettőt, a koronakabineten belül zajló Likudos politikai belharc után ismét megnyitották.
A szinte naponta változó és szokatlan időpontokban bejelentett egyre nehezebben követhető korlátozások ellenére a helyzet nem javult. A média és a szakma nyomása alatt a súlyos esetek hirtelen megnövekedése miatti riadalom közepette múlt hét pénteken hajnalban, a sötétség leple alatt a kabinet váratlanul úgy döntött, hogy az éttermek működését kiszállításra illetve elvitelre korlátozza valamint az edzőtermek és uszodák a szállodák kivételével ismét bezárásra kényszerülnek, továbbá életbe lépnek a hétvégi megszorítások, vagyis az alapvető élelmiszereket árusító boltok és patikákon kívül minden bolt és bevásárló központ azonnal valamint egy héten belül a strandok is bezárásra kényszerülnek.
A hétvégi csúcsforgalomra készülve elegendő készlettel betárazott étterem tulajdonosokat sokkolta a hír. A miniszterelnök és a vendéglátósok között kialakult parázs vita közepette a vállalkozók nagy része fizetés nélküli szabadságra küldte alkalmazottait, de volt olyan is, aki a hétvégi élelmiszer készleteit a Rabin téren (Tel Aviv) osztogatta mintsem később a romlott árut a szemétbe dobja.
A vendéglátósok nevében a miniszterelnöknél válaszokat követelő delegáció vezetői között a szakma elismert séfjei emeltek szót, mint Háim Cohen és Ruti Broudo.
A válság miatt a kisebb éttermek és kávézók mellett számos minőségi szolgáltatást nyújtó “nagy név” is csődbe ment vagy kénytelen a korlátozások miatt szüneteltetni a vendégek kiszolgálását. Ejál Sani a The Salon vagy a már említett Háim Cohen, a Dixie és Ruti Broudo, Brasserie étterme is nagy veszteségekkel hol igen, hol nem túlélő üzemmódban működik.
Ruti Broudo az izraeli vendéglátást megreformáló ikonikus alakja, a The Coffee Bar, Brassiere, Hotel Montefiore, Bakery, Rothschild 12 és Delicatessen éttermeket és kávézót működtető R2M hálózat egyik tulajdonosaként, többedmagával kijelentette, annak ellenére, hogy tiszteletben tartja az izraeli törvényeket, nem áll szándékában elfogadni a keddtől életbe lépő korlátozásokat és továbbra is az eddigi “lila rendelkezéseknek” megfelelően szándékában áll fogadni vendégeit.
Az éttermi tulajdonosok nyomásának köszönhetően a miniszterelnök végül mindössze egy órával a rendeletek életbe lépése előtt bejelentette, hogy a vonatkozó hétvégi korlátozásokat felfüggeszti, legalábbis keddig.
Az izraeliek azonban nagy túlélőknek számítanak, a pénteki hideg – meleg zuhanyként váltakozó rendeletek ellenére megteltek a szállodák, minden eshetőségre felkészülve a szállóvendégek betárazták a környék boltjaiban fellelhető összes élelmiszer készletet és töretlen hittel indultak neki az előre eltervezett sábáti pihenésnek.
A hétvégi viszonylagos nyugalom után az új hetet a gazdasági háborút hirdető kis- és középvállalkozók országos tüntése nyitotta.
A miniszterelnök két hete még az első nagyobb megmozdulás előtt, a kialakult helyzetre való tekintettel legfeljebb 7500 sékel (676ezer Ft) támogatást jelentett be az önálló vállalkozók, alkalmazottak és üzleti tulajdonosok számára. A támogatás összege az előző évekre vonatkozó releváns időszak bevételén alapul, vagyis a Calcalist gazdasági elemzői szerint és az adóhatóság adatai alapján 116 000 önálló vállalkozó kapott legfeljebb 3000 sékel támogatást, 136 000 önálló vállalkozó 3000 és 7000 sékel közötti összeget és mi összesen 128 000 önálló vállalkozó kapta meg a maximális 7500 sékelt.
Múlt héten a tüntetések következő hulláma és az újabb hétvégi korlátozások bevezetése előtt, a hónapok óta egyre nehezebb anyagi helyzetbe került családok támogatására a miniszterelnök bejelentette, hogy néhány napon belül alanyi jogon minden izraeli készpénzben beváltható segélyben részesül.
A miniszterelnök tervei szerint a kifizetésre kerülő támogatás személyenként 750 sékelt, kiegészítve családonként legfeljebb három kiskorú, gyerekenként 500 sékelt vagyis maximum 3000 sékel készpénzben felvehető azonnali segélyt jelent kivétel nélkül minden család számára.
Sábát után tovább zajlott a hétvégi rendeletekre vonatkozó vita a parlamentben, a házon belül zajló Likudos viták közepette, a koalíció elnöke Miki Zohár (Likud) végül kijelentette, a kormány változtatott pénteki álláspontjàn és végül úgy döntött, hogy az éttermek mellett a strandok valamint az uszodák is nyitva maradhatnak.
A Benjamin Netanjahu által beígért alanyi jogon járó támogatás kifizetéséről a kabinet várhatóan kedden fog dönteni. A kincstárt megterhelő 6 milliárd sékeles kiadás bejelentéséről az illetékes Nemzeti Bank vezetője, Amir Jaron a médiából értesült és hirtelen jött segélyek kifizetéséről szinte kivétel nélkül szakmai és politikai vonalon erősen megoszlanak a vélemények. Az eredeti terv szerinti mindenki, beleértve a milliós vagyonnal valamint a jóval az átlag feletti bevétellel rendelkező háztartásokra is vonatkozó támogatás kifizetését a miniszterelnök végül kizárólag a rászorulók javára korlátozta.
A feszült politikai helyzet és a viharos közhangulat ellenére az alig három hónapja működő Netanjahu-Gantz kabinet eddigi teljesítményével elégedetlen szakma, a média és az izraeliek összeségében nem a felelősség egymásra való hárítását és nem az értelmezhetetlen zárlatok ki és bejelentését, legkevésbé a kincstárat aránytalanul megterhelő ugyanakkor a családokon és a vállalkozásokon nem sokat segítő kisebb összegű segélyek kifizetését várják el a törvényhozó politikusoktól, mindössze annyit, hogy a kialakult válságos helyzetben a politikai szempontokat félretéve az ország érdekében megfelelő döntéseket hozzanak.
