Vasárnap is folytatódik a pénteken kezdődött és heves vitákkal fűszerezett európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben a következő hosszú távú költségvetésről, illetve a gigantikus mentőcsomagról. A Bloomberg értesülései szerint az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok csak úgy jussanak hozzá a pénzekhez, ha teljesítik a jogállamiság feltételeit. Ellenkező esetben büntetésre számíthatnak, amelyet most először minősített többséggel fogadnának el. Magyarán a lengyelek és a magyarok nem vétózhatnák meg a szankciókat.
A koronavírus-járvány kitörése óta most először ültek össze személyesen Brüsszelben az európai uniós tagállamok vezetői, akik az utóbbi hónapokban videókapcsolaton keresztül tartottak csúcstalálkozókat.
Most viszont elérkezett az idő, hogy válságcsúcsot tartsanak, sürgetővé vált ugyanis az Európai Unió következő hétéves költségvetésének az elfogadása (2021-2027), amelyhez hozzákötnék minden idők egyik legnagyobb, 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagját. Összesen csaknem kétezer milliárd euró a tét.
A pénteken kezdődött találkozó minden túlzás nélkül nagyban meghatározza majd az EU jövőjét. A közösség ugyanis mérföldkőhöz érkezett a közös hitel felvételével, másrészt a tagállami vétó lehetséges eltörlésével a jogállamisági eljárások esetén.
Kiszivárgott hírek szerint éles vitákkal volt tarkított a találkozó első napja. A résztvevőknek szombaton este 11-ig sem sikerült megegyezésre jutni, ezért vasárnap déltől folytatták a vitát. A cél az, hogy a tőzsdék hétfő reggeli nyitására fel tudjanak mutatni valamiféle eredményt.
A 27 uniós tagállam között a törésvonal a „takarékos négyek” (Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia), valamint a déli tagállamok között van. Előbbiek nehezményezik, hogy a mentőcsomag egy részét vissza nem térítendő támogatás formájában kapnák meg a koronavírus-válság miatt nehéz helyzetbe került országok, elsősorban a mediterrán tagállamok (Spanyolország, Olaszország, Franciaország), ráadásul közösen felvett hitellel törlesztenék a pakkot.
A csomag mellett kardoskodik az EU kettős motorjának számító Németország és Franciaország vezetője, Angela Merkel, illetve Emmanuel Macron. Szerintük a 750 milliárdból legalább 400 milliárdot vissza nem térítendő támogatások formájában kellene szétosztani. A takarékos négyek igyekeznek minél lejjebb vinni ezt az összeget.
A négyek között Hollandia viszi a prímet. Ennek az a fő oka, hogy Mark Rutte holland miniszterelnöknek nincs túl nagy mozgástere, miután Hollandiában hamarosan parlamenti választások lesznek, pártjának (Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért) pedig elenyésző többsége van a parlamentben.
A négy ország fő kitétele az, hogy ha nekik is törleszteniük kell a közösen felvett hiteleket, akkor joguk van reformokat követelni a kedvezményezett országokban. Azt szeretnék ezért elérni, hogy leállíthassák a pénzek folyósítását, ha úgy értékelik, hogy az összegeket nem helyesen költik el a kedvezményezettek. A déliek szerint viszont ez lelassítaná a hozzáférést a gazdaság számára létfontosságú támogatásokhoz.
A mediterrán országok viszont, amelyek egyébként is hatalmas adósságokkal birkóznak, több szolidaritást várnának el a többiektől.
Giuseppe Conte olasz kormányfő szerint „túlfűtöttek a tárgyalások”. Conte sürgette, hogy vasárnap mindenképp legyen megállapodás, mert „a további késedelem senkinek nem válik a hasznára”. Az olasz vezető szerint „Európát zsarolják” a takarékos négyek, de „folytatjuk, mert ezt meg kell oldani”.
Mark Rutte elismerte, hogy a csúcs „civakodó” hangnemben zajlik. Holland diplomáciai források szerint pedig „még nagyon sok kérdést meg kell oldani”.
A holland források azt is kiszivárogtatták, hogy „drámai leszámolás” várható még vasárnap Orbán Viktor és a többi uniós vezető között.
Ennek a fő oka az lehet, hogy több ország szeretné, ha a jogállamiság és a demokratikus értékek megtartása feltétele lenne az uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz.
Magyarország és Lengyelország, amelyek ellen az uniós alapszerződés hetes cikke alapján már korábban megindult az eljárás, ezt nagyon nem szeretné. Mint ismert, a két ország között lényegében véd- és dacszövetség van, amelynek lényege, hogy mindenképp vétót emelnének, ha a közösség többi tagállama meg akarná szavazni a büntetőintézkedéseket a másik ellen.
A Bloomberg értesülései szerint ez most megváltozhat. Szombat este egy olyan javaslat került terítékre a csúcson, amely alapján ha a jogállamiság normái ellen vét egy adott tagország, akkor az Európai Bizottság „megfelelő és arányos” lépéseket javasol majd, amelyeket már minősített többséggel, és nem egyhangú szavazással fogadnak majd el a tagállamok. Magyarán a lengyelek és a magyarok egyedül nem vétózhatják majd meg a szankciókat.
Mint ismert: a magyar parlament a napokban felszólította Orbán Viktor kormányfőt arra, hogy lehetőleg csak akkor fogadja el az élénkítő csomagot, ha az EU lezárja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen.
Angela Merkel szerint a vasárnapi, harmadik nap döntő fontosságú napja a csúcsnak, de a német kancellár nem túl optimista. „Lehetséges, hogy nem lesz ma megállapodás” – tette hozzá az EU soros elnökségét betöltő Németország vezetője.
