A Tett és Védelem Alapítvány megdöbbenését fejezi ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság döntésével kapcsolatban.
A TEV a bűncselekmény elkövetése után közvetlenül jogsegélyt nyújtott a zsidósága miatt megtámadott kanadai rabbinak, így nem kíván szó nélkül elmenni a bírói verdikt mellett sem.
Az alapítvány honlapján a következő közleményt tette közzé:
Nem árt emlékeztetni, hogy az igazságszolgáltatás az ítélettel nem csak a vádlottnak, hanem a társadalomnak is üzen. Ez az üzenet pedig jelenleg elég egyértelműnek tűnik: ha antiszemita vagy nyugodtan verd le a zsidó vallású személy fejéről a kipát, akár a rokonai előtt, akár a bevásárlóközpontban. A cselekmény nem bűntett, csak egy vétség, büntetés nincs, csak intézkedés.
Az Országgyűlés nyilván nem ilyen ítéletre gondolt, amikor 2011. májusában a közösség tagja elleni erőszak keretein belül büntetni rendelte a védett közösségek tagjával szembeni kihívóan közösségellenes, riadalomkeltésre alkalmas magatartást. Ha röviden kell leírni a törvényhely lényegét: olyan speciális garázdaság, amelyhez – elnevezésétől eltérően – erőszak sem kell. Minden bizonnyal a rendőrség is másra gondolt, amikor az elkövetés hírére azonnal nagy erőkkel indult az elkövető nyomába, melynek eredményeként másnapra elő is állították a bántalmazót.
Azzal mindenki tisztában van ugyanis, hogy ha nyílt színen, például egy bevásárlóközpont üzletében valaki megüt valakit, azzal megvalósul a garázdaság bűncselekménye. Azért, mert kihívóan közösségellenes, erőszakos és riadalomkeltésre alkalmas. Ha kivonjuk belőle az erőszakot, megkapjuk a vallási hovatartozása miatt sérelmet szenvedett rabbi esetét.
Annak, hogy a garázdaság vonatkozásában mindez triviális, egyetlen oka van: az elmúlt évtizedekben hozott bírói ítéletek mentén kialakult az erről szóló köztudomás. A közösség tagja elleni erőszak bűncselekménye ezzel szemben nem tekint hasonló régmúltra vissza. Az erről szóló társadalmi ismeret, tudás jelenleg is kialakulóban van, azt a nagy nyilvánosságot kapott ítéletek formálják, mint ahogy ez is.
Alapítványunk elégedettséggel nyugtázza, hogy az Ügyészség azonosult álláspontunkkal és fellebbezést nyújtott be az eltérő jogi minősítés és a súlyosabb büntetés kiszabása érdekében. A társadalmi közmegegyezést nagymértékben alakítják az ilyen jellegű ítéletek, éppen ezért veszélyes precedens lenne, ha a másodfokú bíróság is hasonlóan látná a cselekmény minősítését.