Nem dőlhet hátra a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a vasárnapi elnökválasztás után. Az általa támogatott Andrzej Duda államfő ugyanis nem tudta biztosítani újraválasztását az első körben. Eperjesi Ildikó elemzése.
Nagy számban járultak az urnákhoz a lengyelek a koronavírus-járvány miatt elhalasztott elnökválasztás első fordulójában vasárnap.
Lengyelország-szerte hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt. Az emberek szájmaszkban, a megfelelő távolságot megtartva járultak az urnákhoz. A maszkot csak a személyazonosításhoz volt szabad levenni.
Emellett korlátozták a helyiségekbe beengedett emberek számát, és arra kérték a szavazókat, hogy vigyenek tollat, azt használják a voksoláshoz. A hatóságok azzal is igyekeztek csökkenteni a járványveszélyt, hogy most először postán is fel lehetett adni a szavazólapokat. (Lengyelországban már több mint 33 ezer ember fertőződött meg a koronavírussal, és 1400-nál többen meghaltak.)
A „választék” rendkívül széles volt: a két éllovas, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Andrzej Duda jelenlegi elnök és a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform liberális jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester mellett még kilenc induló szállt ringbe, így aztán nem volt nagy meglepetés, hogy egyetlen jelölt sem tudta megszerezni az ötven százalék plusz egy szavazatot, amire az első körös győzelemhez lett volna szükség.
A 38 millió lakosú Lengyelországban a voksolás este kilencig tartott, a felmérések és a részeredmény szerint a 45 százalék körüli eredményt elért Duda és a 30 százalékot begyűjtött Trzaskowski között dől majd el a verseny kimenetele a július 12-i második fordulóban. Végleges eredmény szerdán várható.
Nagy kérdés, hogy kinek a malmára hajtják majd a vizet a járvány miatt kialakult gazdasági nehézségek. Lengyelországban ugyanis a rendszerváltás óta most először lehet recesszióra számítani.
Az is eldől majd a második körben, hogy a többi jelölt támogatói kire adják majd voksukat, köztük például a baloldaliak.
Ha Dudát újraválasztják, természetesen továbbra is fontos partnere lesz a PiS politikájának. Mint azt mindenki tudni véli, Duda mögött valójában az ország igazi vezetője, Jaroslaw Kaczynski PiS-vezér áll, aki a kritikusok szerint folytatná a jogállamiság lebontását.
Az eddigi államfő támogatja az abortuszt tiltó törvényeket, amelyek a legszigorúbbak Európában, ellenzi a melegjogokat és általában megkérdőjelezi a nyugati értékeket.
Duda a hagyományos családi értékek védelmét hangoztatja a többségében katolikus Lengyelországban, ahol az egyháznak a mai napig óriási a befolyása. Az államfő szerint ezekre a legnagyobb veszélyt a bankárok és a városi elitek jelentik.
A jelenlegi elnök nagy vihart kavart azzal, amikor a melegjogokat a kommunizmushoz hasonlította. Mint nemrég mondta: a szülei nemzedéke nem azért harcolt negyven éven át a kommunista ideológia ellen, hogy most egy új, még inkább romboló hatású ideológia jelenjen meg.
Ha Duda nyer, várhatóan folytatódik az Európai Unióval szembeni konfrontatív politika. Brüsszelt elsősorban a lengyel bírósági intézményrendszer átalakítása irritálja, emiatt indították el az eljárást Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország ellen is az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján, amelynek eredményeképpen felfüggeszthetik Varsó szavazati jogát az Európai Tanácsban.
A PiS szerint egyébként nagy szükség volt a korrupt és lassú igazságszolgáltatás átalakítására, a kritikusok szerint viszont egyszerűen csak politikai kontroll alá akarják helyezni a bíróságokat.
A PiS-t sok bírálat érte amiatt is, hogy maga alá gyűrte a közmédiát, és állítólag folytatnák a független sajtó „felfalásával”, de terveik között szerepel az önkormányzatok ellehetetlenítése is. A kormánybarát közmédia egyébként többször is antiszemita támadást intézett a varsói főpolgármester ellen.
Trzaskowski irányultságát jól jellemzi, hogy korábban európai parlamenti képviselő és Európa-ügyi miniszter is volt a konzervatív liberális Polgári Platform színeiben. Most azt ígérte, hogy helyreállítja a kapcsolatokat Brüsszellel. A főpolgármester, aki azzal kampányolt, hogy „ami sok, az sok”, szeretné elérni azt is, hogy az EU következő hosszú távú költségvetéséből Lengyelország minél nagyobb összeget tudjon kikanyarítani.
A varsói főpolgármester emellett támogatja a melegjogokat, és bevallása szerint nyitott arra, hogy azonos neműek regisztrált kapcsolatot létesítsenek.
Duda újraválasztási esélyeit növelheti, hogy a PiS népszerű vidéken a viszonylag bőkezű szociális támogatások miatt (a nemzeti konzervatív kormánypárt ugyanis visszaosztott a társadalomnak a gazdasági növekedésből), például alanyi jogon jár minden gyerekek után bizonyos összeg.
Sokat árthatott viszont neki, hogy a járvány idején lényegében eltűnt a nyilvánosság előtt. Csak akkor került elő, amikor a járvány csúcspontján a voksolás megtartását sürgette, ám végül győzött a józan ész, és elhalasztották az eredetileg májusra kiírt elnökválasztást.
Ha nem sikerül újraválasztatnia magát Dudának, az nagy érvágás lesz a Jog és Igazságosságnak, amelynek nehezebb lesz átvinnie némely törvényt például az igazságügyi reform folytatásáról.
Az amerikai elnökön bizonyosan nem múlik, hogy folytathatja-e Duda. Donald Trump a lengyel választások előtt mindössze négy nappal fogadta hivatali kollégáját a Fehér Házban első külföldi méltóságként a járvány kitörése óta, és kifejezte nagyrabecsülését, ami a lengyelek számára, akik hagyományosan hazájuk biztonsági garanciáját látják az Egyesült Államokban, óriási jelentőséggel bírt.
A lengyel elnöknek egyébként a védelmi és külpolitikába van beleszólása, emellett joga van megvétózni a parlament által elfogadott törvényeket.
