Irán folytatni fogja nukleáris fejlesztési programját annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a héten több iráni tudós ellen szankciókat léptetett életbe – jelentette az iráni állami televízió az Iráni Atomenergia-ügynökség közleményére hivatkozva.
A közlemény leszögezte: a Washington által Madzsid Agaira és Amdzsád Szazgárra, az ügynökség két magas rangú tisztségviselőjére kirótt szankciók csupán még elszántabbá teszik őket erőfeszítéseikben. Mindazonáltal hozzátette azt is, hogy e szankciók a nemzetközi jogba ütköznek.
Az Agait és Szazgárt érintő szankciók mellett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán azt is bejelentette, hogy a Fehér Ház visszavonja a szankciós felmentéseket azoktól az államoktól, amelyek együttműködnek Irán polgári atomprogramjával. Pompeo közölte, a Teherán atomprogramjával együttműködő államoknak és cégeiknek 60 napjuk van arra, hogy folyó ügyeiket lezárják Iránban.
Az amerikai döntés azokat az európai, orosz és kínai vállalatokat érinti, amelyek közreműködnek Irán polgári célú atomprogramjában,
s eddig időről időre megújított felmentést kaptak az Iránnal együttműködőket sújtó amerikai szankciók alól. Legutóbb március végén újították meg a szankciós felmentéseket, s az újabb hosszabbítás e hét végén következett volna.
Pompeo tavaly decemberben már végleg megszüntette a fordói atomerőművel együttműködők szankciók alóli felmentését, de az Irán délnyugati részén található busehri atomerőművel, az évi 8 tonna nehézvizet előállító araki nehézvízüzemmel és a teheráni kísérleti atomreaktorral kooperálók szankciós mentesítését eddig fenntartotta. Ez szűnt meg most, kivéve egyelőre a busehri atomerőművel együttműködő külföldi vállalatokat.
Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi megállapodást Irán atomprogramjáról, és visszaállította az iszlám köztársaságot sújtó szankciókat. Ezt követően Irán is fokozatosan felhagyott a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítésével, egyebek közt az utóbbi egy évben az egyezményben megengedettnél nagyobb mennyiségben és fokon dúsított uránt.
Az iráni vezetés eközben többször leszögezte: hajlandó teljes mértékben visszatérni a megállapodás rendelkezéseinek betartásához a szankciók feloldása esetén.
Közben az orosz külügyi szóvivő közölte: lelassítja, de nem állítja le az iráni nukleáris objektumok átalakítását, hogy az amerikai kormányzat visszavonja a szankciós felmentéseket azoknak az államoknak az esetében, amelyek együttműködnek az iszlám köztársaság polgári atomprogramjával.
Marija Zaharova szerint az Iránra gyakorolt nyomás bebizonyította, hogy az Egyesült Államok nem képes összetett feladatokat hatékonyan megoldani és vezető szerepet ellátni.
„Az iráni nukleáris programra vonatkozó átfogó közös cselekvési terv részes országai továbbra is minden szinten kapcsolatban maradnak egymással és tovább foglalkoznak az összes kérdéssel, amely összefügg a megállapodás és az ENSZ BT vonatkozó határozatának fenntartható és átfogó végrehajtásával” – mondta a szóvivő.
Mint arról mi is beszámoltunk, egy izraeli szakértő szerint Irán a vírus idején is rendkívüli sebességgel halad uránium-dúsítási programja végrehajtásában,
„ha tényleg akarják, négy-hat hónap múlva elkészülhet az első nukleáris eszközük.”
Az iráni vezetésnek, még a vírus kitörése előtt, az európai országokkal is meggyűlt a baja: Nagy-Britannia, Németország és Franciaország sem nézte jó szemmel, hogy Irán megsérti az atomprogram leállítását célzó egyezményt. Az európai országok Iránnal kapcsolatos álláspontjának érvényesítése és a további tárgyalások azonban a vírus korábban nem gondolt nagysága és pusztítása miatt halasztódni látszanak.
