Ősztől nem kapnak katonai védelmet Belgium egyik legnagyobb zsidó közösségének tagjai, legalább is ezek a tervek a koronavírus miatt különösen nehéz gazdasági gondokkal küzdő országban.
Egyelőre csak tervezetről van szó, ami még nem végleges — írja a JTA. A hírügynökség szerint szeptembertől megszűnhet Antwerpen zsinagógáinak katonai fegyveres biztosítása.
A belga városnak mintegy 18 ezer, többségében haredi, ultraortodox zsidó lakosa van, közösségeiknek közel 100 különféle szervezeti, intézményi objektuma létezik, amely a tervezettel most állami biztosítás nélkül maradhat.
A JTA beszámolója szerint a tervezet eredete egyértelműen visszavezethető a világjárvány pusztító hatásaira: Belgiumban az elmúlt hetekben kilencezer ember esett áldozatul a koronavírusnak, és az ország kiemelkedő gazdasági nehézséggel szembesül.
A flamand zsidóság egyik érdekképviseleti szerve, a Forum of Jewish Organizations of Flemish Jews közleményében reagált a tervekre. Szerintük „a zsidó közösségnek többre, és nem kevesebbre lenne szüksége ezekben a nehéz időkben”.
Belgiumban 2014 óta szolgálnak katonai fegyveres őrök is fontosabb zsidó intézmények és zsinagógák előtt. Erre azért lett szükség, mert abban az évben egy iszlám terrorista négy emberrel végzett a brüsszeli zsidó múzeumban.
Amennyiben valóban elfogadják a tervet, az ország zsidóságának elöljárói vélhetően nem hagyják majd szó nélkül a dolgot, sőt, feltételezhetően magához a miniszterelnökhöz fognak kérvényt benyújtani. Sophie Wimes ugyanis nemcsak az ország első női miniszterelnöke, de történetesen zsidó származású is.
