Óva intette Izraelt egyes palesztin területek bekebelezésének lehetséges következményeitől II. Abdalláh jordániai király a Der Spiegel című német hetilap pénteki kiadásában megjelent interjújában.
„Amennyiben Izrael júliusban tényleg annektálja a Jordán folyó nyugati völgyét, az súlyos konfliktushoz vezetne a Jordán Hásimita Királysággal” is – figyelmeztetett II. Abdalláh. „Mi történne, ha a Palesztin Hatóság összeomlana? Mindez még több káoszhoz és szélsőségességhez vezetne a régióban” – jelentette ki.
Az uralkodó hangsúlyozta, nem akarja a viszály légkörét kelteni.
„Ugyanakkor minden lehetőséget számba veszünk. A nemzetközi közösség és ezen belül Európa több országával is egyetértünk abban, hogy a Közel-Keleten nem szabad, hogy az erősebb törvénye érvényesüljön” – mondta.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy az Arab-öböl menti államoknak fontosabb-e a szembenállás Iránnal, mint a kétállami megoldás célkitűzése Izrael és a palesztinok számára, a jordániai uralkodó így felelt: „Az Arab Liga tanácskozásain az egyállami megoldásra vonatkozó javaslatot még mindig vehemensen elutasítják”.
A német állásponttal kapcsolatos elvárásait firtató kérdésre felelve II. Abdalláh kijelentette: „Németország tudja, mi a helyes döntés az izraeli-palesztin kérdésben”. „Szövetségesek és barátok vagyunk, és ebben a kérdésben közösen haladunk előre” – tette hozzá.
Az európai uniós tagállamok nem egységesek a Jordán-völgy, valamint a ciszjordániai zsidó telepek elcsatolásának vitatott tervét illetően. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter például a többi EU-tagországbeli kollégáival folytatott videokonferenciája előtt a Krím félsziget Oroszország általi bekebelezéséhez hasonlította az elképzelést. Az EU 2014-ben szankciókkal reagált a Krím félsziget annexiójára, Izrael esetében azonban egy ilyen lépés elemzők szerint szinte kizárt.
Mit nyerne vele Izrael, ha annektálnának olyan területeket, ahol az arabok vannak többségben. A végén az arabok demokratikus választások során semmisítenék meg őket, és nem az izraelivel szemben jóval gyengébb hadseregeikkel.
A Trump-fele beketervben a Jordan-volgye es a hatarmenti zsido telepulesek annektalasarol van szo. A Jordan-volgyben gyakorlatilag csak izraeli telepulesek vannak, es a hatarmenti telepulesekkel (az u.n. C-terseg) nem sok palesztin kerulne a hatarokon belulre. Izrael ket dolgot nyer vele:
1. A fontosabb, ugy ertem, amivel minden izraeli egyetert, hogy a Jordan volgye strategiai fontossagu az orszag vedelme szempontjabol.
2. A telepulesek annektalasa mar ideologiai kerdes. A jobboldal, a nagy Izraelrol almodok, az almaik beteljesedeset (illetve annak kezdetet) latjak az annektalasban. Vannak, akik a telepulesek annektalasat ellenzik, es vannak, akik (mint pl. en is), nem elleneznek, ha az egy bekefolyamat kereteben, teruletcserevel es bekeszerzodessel tortenne. De ez mar egy masik tortenet…
A békeszerződés több lépésben érhető el.
Első lépés : Megállapodás a Palesztin Autonómiával
A Palesztin Autonómia hajlandó lenne egy békeszerződés alírására, a következő feltételek teljesülése esetén :
– a 67-és tűzszüneti vonal az Izreal és a Palesztin Állam közötti határvonal
– a Palesztin Állam területéről el kell távolítani az izraeli telepeket (kb. 500 zsidó menekült)
– pár tíz- eserleg százezer un. palesztin menekült visszatéréhet.
Második lépés : Megállapodás a Gázai Övezetet ellenörző Hamasszal
A Hamasz hajlandó lenne egy békeszerződés alírására, a következő feltételek teljesülése esetén :
– erről nem csak nekem nincs semmi elképzelésem.
Harmadik lépés : Megállapodás a Palesztin Dzsiháddal
A Palesztin Dzsihád hajlandó lenne egy békeszerződés alírására, a következő feltételek teljesülése esetén :
– ehhez nem elég az én rémálmodási képességem.
Negyedik lépés : Megállapodás a Gázai Övezetben tevékenykedő szalafitákkal
…
….
Isten tudja hanyadik lépés
Arafat gyakorlatilag mindent megkapott volna, amit kert, ha nem Rabintol, akkor Baraktol, es ha nem Baraktol, akkor Abu Mazen megkaphatta volna Olmerttol. De ok tovabbra is almodnak egy Palesztinarol, aminek Jeruzsalem a fovarosa, a nyugati hatara a tenger, es a zsidok visszakoltoznek oda, ahonnan jottek. Nem ugy tunik, hogy a kerdes megoldhato, de mint minden valsag, ez is kezelheto lehetne.
Kezelhető! A kérdés, hogy kik lehetnek a partnerek. Nagyon úgy néz ki, hogy a jelenleg ismert szereplőkkel nem fog menni.
1. Akkor lenne egy arab enklávé Izrael által körülzárva. Másrészt akkor az arabok nehezebben jutnának hozzá a Jordán vízhozamához, ami a Közel-Keleten egy egész jelentős kérdés és újabb konfliktusokat generálna.
2. Na annak annyi értelme lenne mint a nagy Magyarország visszaállításának. De egy határrendezés az támogatható ötlet, főleg a határmenti régiókban.
Igen, ez problema, de katonai szempontbol megoldas is.
Ami a vizet illeti, a Jordan volgyeben a folyo vize nem jelentos, de Jordania megoldja a vizellatasat Izrael segitsegevel. Ma a Kozel-Keleten a vizelletast hosszu tavon csak a tengervizbol lehet megoldani, es ebben is Jordania Izraelre van utalva.
Visszaterve a palesztin teruletek es Jordania kozotti hatarra,ami ma is izraeli fennhatosag alatt van, a jordan kiralynak ez kenyelmes megoldas. O sokkal jobban fel a palesztinoktol, mint Izraeltol, vagy mint Izrael a palesztinoktol. Jordania lakossaganak jo resze palesztin, es nem feltetlenul husegesek a kiralyhoz, vagy a jordan allamhoz. Amikor Abdallah fenyegeti Izraelt, gyakorlatilag konyorog, hogy Izrael ne hozza a palesztinokat a vegso ketsegbeeses helyzetebe, mert akkor a palesztinok Jordaniat kovetelik maguknak, ami gyakorlatilag ma is palesztin orszag.
Elüldöznék őket, ahogy korábban is tették.
A palesztinoknak nincs hadseregük.
Hazudsz.