Kilencezer módosító indítvánnyal fúrná meg a kormányalakítást az izraeli ellenzék

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Ha a törvényjavaslatot csütörtökön éjfélig nem fogadják el, Izrael nekifuthat az augusztusi negyedik választásnak.

A Jes Átid vezette ellenzék vasárnap több mint 9000 módosító javaslatot nyújtott be a kormány megalakításáról szóló törvényjavaslathoz annak érdekében, hogy obstruálják, azaz a döntési folyamatot jogszerű, ám nagyon hosszú ideig tartó „áltevékenységgel” hátráltassák, és így megakadályozzák a koalíció megalakulását a csütörtök este esedékes határidőig – írja a The Jerusalem Post.

A módosítások több mint felét a Jes Átid képviselője, Mickey Levy nyújtotta be. A bizottság maratoni ülésekre készülhet, mivel a Knesszet valamennyi frakcióját képviselő politikusnak jogában áll megszólalni minden egyes módosítással kapcsolatban, mielőtt szavaznának róla.

Amennyiben a törvényjavaslatot csütörtökön éjfélig nem fogadják el, a Kék-Fehér máris kijelentette, hogy nem fogja támogatni Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányalakítási kísérletét. Ha ez megtörténik, Izrael augusztusban negyedik választásra készülhet.

Netanjahu kormányalakítási jogkörének megvonásáról indult tárgyalás Izraelben

A Legfelsőbb Bíróság a veterán izraeli miniszterelnök elleni vádak fényében arról dönt majd, hogy vezetésével létrejöhet-e az egységkormány.

“Kilencezer módosító indítvánnyal fúrná meg a kormányalakítást az izraeli ellenzék” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Nagyon konstruktívak. 🙁 Persze ha az arabokkal alkothattak volna kormányt akkor most boldogan nyalnák a hamasz seggét.

    • Senkinek sem allt szandekaban az arabokkal kormanyt alakitani. Arrol volt szo, hogy az arab lista egy resze megszavazta volna a bal-balkozep kormanyt.

      • Azért azt tudod, hogy ezeknek mindig ára van. Nem hiszem, hogy Izraelnek szüksége van az arabok támogatására a saját kormányukhoz.

        • En az ellenkezojet gondolom. A jobboldal a terroristak tamogatasaval vadolja az arab politikusok egy reszet. Attol, ha aktivabban vesznek reszt a kozeletben, meg nem tamogatjak jobban a terrort, sot „hiteltelenebbe valnak”, mint terror tamogatok. Ezzel szemben egy demokraciaban fontos lenne, hogy a lakossag egyotodet kitevo kisebbseg azonos jogokat elvezzen. A valasztasi sikeruk oriasi valtozast hozott az arab lakossagnak az orszaghoz valo viszonyaban. Kiderult, hogy szivesen vennenek reszt a kozeletben, es nagy igenyuk van arra, hogy emberszamba vegyek oket. Csak a korona kapcsan jegyzem meg, hogy ugy 15%-a az orvosoknak, kozel fele a gyogyszereszeknek es az apoloknak arab. Ertekes, jo allampolgarokrol van szo.

          • Neked ez a véleményed, nekem az ellenkezője. Ennyi!
            P.S. A demokrácia nem indokolja, hogy az ország elleni gyűlöletet propagáló egyedeknek helye lenne bármely az országot irányító testületben.

          • Az utobbiban termeszetesen igazad van. De a problema a jobboldal demokraciat rombolo torvenye miatt keletkezett. Az arabok, ideologiaktol fuggoen tobb kis listan indultak a valasztasokon a multban. Voltak kozottuk szelsosegesek. A jobboldal javaslatara felemeltek a valasztasi kuszobot, hogy a kis arab listak ne jussanak be a Kneszetbe. Az arabok, szamomra meglepo modon, megegyeztek abban, hogy kozos listan indulnak. Az mar csak a hab volt a tortan, hogy Bibi uszitasanak hatasara (az arabok tomegesen rohannak az urnakhoz) eddig soha nem latott valasztasi reszvetel volt az arab lakossag koreben. Az eredmeny 15 kepviselo, akiket most megprobalnak egysegesen legitimizalni.

          • Akkor lehet, hogy jók a megérzéseim. Amennyiben az arabok összefogtak a szélsőségeseikkel, hogy bejussanak a Knesszetbe, számomra azt jelzi, hogy nem határolódnak el a terroristáikat pártolók és uszítóktól.