Az izraeli főügyész csütörtökön ismertetett álláspontja szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a korrupciós ügyekben vádlott Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök ismét kormányt alakítson.
Aviháj Mandelblit az izraeli legfelsőbb bíróság kérésére állította össze jogi szakvéleményét. A legfelsőbb bírósághoz előzőleg három petíciót nyújtottak be annak megakadályozására, hogy a korrupcióval, csalással és hivatali visszaéléssel vádolt – és elítélése esetén büntetett előéletűnek számító – Netanjahu a márciusi választások nyomán ismét kormányt alakítson.
Mandelblit szerint jelentős nehézségeket okoz, hogy a Netanjahu ellen benyújtott vádirat súlyos bűncselekményeket tartalmaz, amelyeket a vádak szerint a kormányfő ráadásul miniszterelnöki tisztségben követett el. Azért is fokozza a jogi nehézségeket „egy köztörvényes vádlott miniszterelnöki pozíciója, mert a kormányfői feladatok közé tartozik többek közt a rendészet és az igazságszolgáltatás kulcsfontosságú tisztségviselőinek kinevezése” – fejtette ki, ugyanakkor jogi szempontok alapján mégsem zárta ki annak lehetőségét, hogy Benjamin Netanjahu ismét kormányt alakíthasson.
Mandelblit azt is felrótta Netanjahunak, hogy éles kirohanásokat intézett az igazságszolgáltatási rendszer ellen és személyükben megvádolta egyes tagjait, ami meglátása szerint a jogrendbe vetett közbizalom elvesztéséhez vezethet.
Mandelblit a koalíciós megállapodással kapcsolatos súlyos aggályait is megosztotta szakvéleményében. Szerinte jelentős jogi nehézségek merültek fel a Netanjahu és a Kék-Fehér párt vezetője, Beni Ganz által aláírt koalíciós egyezményben. Ennek ellenére úgy vélekedett, mégsem szabad megváltoztatni a megállapodást, noha ennek megvalósításához jelentős törvénymódosításokra, benne sarkalatos törvények megváltoztatására is szükség van.
A főügyész úgy véli, figyelni kell a koalíciós megállapodás kikötéseire, mert „új kormányzati rendszert hoznak létre, amely az izraeli kormányzati berendezkedés számára nem természetes”.
Indoklásában Mandelblit rámutatott a példátlan nemzeti vészhelyzetre, a csaknem másfél éve tartó politikai patthelyzetre, a három választási kampányra, és a koronavírus-világjárvány okozta állapotokra, ami miatt különösen nagy szükség van a működőképes törvényhozásra és kormányra.
„Nem zárható ki egyértelműen annak a lehetősége, hogy a kivételes konkrét körülmények közepette bűncselekményekkel vádolt személy váljék miniszterelnökké” – állította végső következtetésként szakvéleményében a főügyész.
Az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság jövő hét elején dönt a Netanjahu alkalmatlanságának kimondását kérő petíciók ügyében, és ehhez kérte a főügyész jogi szakvéleményét. Tizenegy rangidős bíró fog dönteni a kérdésben.
Az 1990-es években a legfelsőbb bíróság határozata kimondta, hogy le kell mondaniuk hivatalukról a büntetőjogi vádak alatt álló minisztereknek, de a hatályos törvények és a korábbi határozatok nem szóltak a miniszterelnökről.
