A járvány elleni küzdelem során olyan etikai döntéseket kell hozni, amelyek azt mutatják, még mindig dúl a harc Nyugaton a nihilizmus és a zsidó-keresztény értékrend között.
A járvány nap mint nap nehéz etikai dilemmák elé állítja a kormányokat és az egészségügyi dolgozókat. Az, hogy ebben a válságban ki hogyan reagál, a társadalmak erkölcsi állapotáról is kórképet fog adni – írja Giulio Meotti az Arutz7 oldalán.
„Mindennap elmondják nekünk, hogy a betegek 98%-a túléli a fertőzést. Ha a gazdasági érdek vezérelne minket, akkor a társadalmaink elengedték volna a vírust. A lakosság többsége megfertőződne és immunissá válna, csak az öregek halnának meg”
– mondta Alain Finkielkraut zsidó-francia filozófus a Le Figaronak.
„De mi nem akartunk ilyen természetes kiválasztódást. Ha a lezárás még szigorúbb lesz, az azért van, hogy megkíméljük a kórházakat a túlterheléstől. Hogy ne kelljen az orvosoknak úgy dönteni, «őt nem mentjük meg, mert már alig lélegzik, de őt igen, mert még fiatal» (…) Ez megrémít minket. Egy idős ember élete pontosan ugyanannyit ér, mint egy fiatalé. Ennek az egalitárius értéknek a megerősítése ebben a káoszban azt mutatja, hogy a nihilizmus még nem győzedelmeskedett és még mindig áll a civilizációnk” – jelentette ki a filozófus.
Izraelben például Bnei Brak városából 4200 idős embert költöztetnek át szállodákba, hogy így védjék meg őket a fertőzéstől – emlékeztet a népszerű publicista, Giulio Meotti.
A koronavírus közelebb hozott bennünket a zsidó-keresztény értékrendhez. Azonban még mindig fennáll a veszélye, hogy bizonyos helyeken győz a nihilizmus.
A brit kórházakban a beérkező betegeket kilenc típusra osztják az egészségestől a halálos betegig. A hetedik kategóriába sorolják azokat a betegeket is, akik kognitív problémákkal küzdenek. Ez a kategória magába foglalja az autistákat és a szellemi fogyatékosokat akkor is, ha biológiailag teljesen egészségesek.
A világsajtóban folyamatosan zajlik az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos bioetikai vita. Joe Biden koronavírus-tanácsadója arról írt a The New York Timesban, hogy az egészségügyi dolgozók, a rendőrök és a tűzoltók prioritást kell élvezzenek az ellátásban. A katalóniai egészségügyi minisztériumból pedig kiszivárgott egy dokumentum, amelyben azt tanácsolták, hogy nyolcvan év fölött senkit se vigyenek az intenzív osztályra.
Amerikában is szelektálnak a betegek között. Alabamában a mentális problémákkal küzdők nem kapnak lélegeztetőgépet, Minnesotában pedig félretolják a szívbetegeket.
„Attól tartok, hogy ha tetőzik a vírus és az egészségügy túlterhelődik, akkor az orvosoknak megrendítő döntéseket kell majd hozniuk. Nem leszek meglepve, ha a fogyatékkal élő emberek hirtelen alacsony prioritású betegekké válnának”
– idézi Meotti Michael Bérubé amerikai egyetemi tanárt.
Hollandiában már a vírus előtt is felvetették, hogy 70 év felett minden műtétnél vegyék figyelembe, hogy a betegnek van-e esélye „minőségi életre” a beavatkozást követően.
Az emberek közötti egyenlőség és az élet szentségének a tagadása a legrosszabb fajta nihilizmus, ami a gyengék és az öregek cserbenhagyásához vezet. Ez a járvány próbára fogja tenni a Nyugatot, és kiderül, vajon még hordozza-e magában a zsidó-keresztény értékrendet, vagy véglegesen megadta magát a nihilizmusnak – figyelmeztet a szerző.
