David Horovitz, a The Times of Israel alapító főszerkesztője véleménycikkben tette fel a kérdést, hogy ha Avigdor Liberman, a szekuláris jobboldali Jiszráel Béjténu párt elnöke tavaly áprilisban beállhatott volna Benjamin Netanjahu, szeptemberben pedig Netanjahu vagy Beni Ganz mögé, akkor miért kényszerítette az országot egy éves leállásra?
Mikor tavaly áprilisban a vallásos és jobboldali pártok 65 mandátumot szereztek a Knesszetben, Netanjahu nyugodtan hihette, hogy ő lesz a következő kormány feje – írja Horovitz. Azonban Liberman és pártja nem támogatták a kormánykoalíciót, mert szerintük a miniszterelnök az ultra-ortodoxok nyomása alatt állt. Csak akkor működtek volna együtt, ha az ultra-ortodox fiatalok sorozását megnövelik. Netanjahu megoldást keresett, de nem sikerült neki, és ezért inkább feloszlatta a parlamentet, nehogy ellenfele, Ganz próbáljon kormányt alakítani.
Horovitz szerint tehát Liberman egy egyáltalán nem lényeges törvény miatt kényszerítette az országot új választásra.
Tavaly szeptemberben Netanjahu és jobboldali szövetségesei 55 széket szereztek. Liberman ismét támogathatta volna Netanjahut, hiszen pártja megerősítette pozícióit, a Jiszráel Béjténu nyolc széket nyert. Liberman azonban még a Ganz-táborhoz is csatlakozhatott volna. Azonban a politikus egyik opció mellett sem döntött. Mint érvelt, egységkormányt akart, a vallásos pártok és az arabok nélkül, azonban ezt nem kapta meg, hiszen Ganz fő üzenete Netanjahu elűzése volt.
Márciusban pedig – bár a Likud a legerősebb párttá erősödött, és az arabok is korábban sosem látott mennyiségű képviselői helyhez jutottak – Liberman elfogadta Ganz ajánlatát, hogy az arabok által kívülről támogatott kormányban üljön. Liberman állítása szerint el akarta kerülni a negyedik választást, mint ahogyan korábban fogadkozott, hogy a harmadikat sem akarja – írja az izraeli szerkesztő véleménycikkében.
Jelenleg nem világos, hogy az Arab Lista teljes egészében támogatni fogja-e Ganz kormányalakítását. Ugyanúgy nem világos, hogy Ganz centrista pártja, a Kék-Fehér minden tagja el fogja-e fogadni az arabok külső támogatását. Horovitz szerint Liberman viselkedése sem megjósolható.
Ami bizonyos, hogy Liberman válaszokkal tartozik Izrael számára. Áprilisban támogathatta volna Netanjahut, szeptemberben pedig vagy Netanjahut, vagy Ganzot. Ha most Ganzot támogatja, akkor felelnie kell arra, hogy miért nem tett így szeptemberben. Horovitz szerint azonban Izrael általában is jobb politikusokat érdemel. Izraelt egészségügyi válság rázza meg – mint a világ többi részét – melynek kimenete nem ismert. Izraelnek ezért jól működő kormányra van szüksége. Netanjahu tárgyalása ráadásul egy hét múlva kezdődik, és Horovitz szerint nem világos, hogy saját tárgyalása vagy a koronavírus a valódi „vészhelyzet” számára. Ganz megígérte, hogy nem alakít kormányt az arabok támogatásával, most mégis ezt teszi. A „királycsináló” Liberman pedig „mindannyiunkkal játszik”.
Ez egy igen szokatlan cikk volt Horovitztól, engem meglepett.
És igaz is a mondanivalója, ezt papolom már én is egy jó ideje: Lieberman nem királycsináló, hanem választáscsináló. Elég sokat társasozom (egy másik hobbim), és a királycsinálót annak nevezzük, aki utolsó lépésével (utolsó előtti fordulóban) meghatározza hogy ki legyen a győztes, egyik, vagy másik játékos önmagán kívül. Tekintettel arra, hogy Lieberman ezt már harmadjára sem határozta el/tette lehetővé, és hogy úgy néz ki negyedik választás is lesz még ebből (hacsak nem a koronavírus miatt valami válságkormány alakul), ezért egyértelmű, hogy a királycsináló név téves és valótlan. És igen, elég nehéz megmagyarázni azt, hogy miért is nem teljesítette be személyes bosszúját Netanyahu ellen már az első választás alkalmával.
Függetlenül attól, hogy végül most épp mit mond Lieberman, Orly Levy és még két másik képviselő meghiúsította Gantzék jelenlegi tervét, tehát lehet, hogy ezzel a politikai baklövéssel feleslegesen erodálta a saját támogatottságát, amely egy esetleges negyedik választáson még visszaüthet.
Ez egy igen szokatlan cikk volt Horovitztól, engem meglepett.
És igaz is a mondanivalója, ezt papolom már én is egy jó ideje: Lieberman nem királycsináló, hanem választáscsináló. Elég sokat társasozom (egy másik hobbim), és a királycsinálót annak nevezzük, aki utolsó lépésével (utolsó előtti fordulóban) meghatározza hogy ki legyen a győztes, egyik, vagy másik játékos önmagán kívül. Tekintettel arra, hogy Lieberman ezt már harmadjára sem határozta el/tette lehetővé, és hogy úgy néz ki negyedik választás is lesz még ebből (hacsak nem a koronavírus miatt valami válságkormány alakul), ezért egyértelmű, hogy a királycsináló név téves és valótlan. És igen, elég nehéz megmagyarázni azt, hogy miért is nem teljesítette be személyes bosszúját Netanyahu ellen már az első választás alkalmával.
Függetlenül attól, hogy végül most épp mit mond Lieberman, Orly Levy és még két másik képviselő meghiúsította Gantzék jelenlegi tervét, tehát lehet, hogy ezzel a politikai baklövéssel feleslegesen erodálta a saját támogatottságát, amely egy esetleges negyedik választáson még visszaüthet.
Nem választáscsináló hanem választás kicsináló
Ez letezik hogy Te csak 1 eve kommentelsz ?
Neeeeeem ugye ?
De, még csak 1 éve.
Emil ment.
Közösködni a „Közös Listával”? A „Közös Lista” zsarolási pozícióba kerül!
Csak idő kérdése és a „Közös Lista” benyújtja a számlát.
Liberman hosszú időn keresztül számíthatott a Szovjetúnió utódállamaiból bevándoroltak szavazataira. Ez bőven elég volt egy (politikai)parti-képes kneszet frakció megválasztására.Az Izraelben tévesen oroszoknak nevezettek blokkja egyre gyorsuló ütemben zsugorodik. Az idősebb korosztály létszáma természetes okokból folyamatosan csökken. A fiatalabbak döntő többsége mára önmagát orosz/ukrán/kirgiz/fehérorosz… stb származású izraeliként határozza meg magát és ennek megfelelően már nem egy orosz pártban találja meg az érdekei képviseletét.
https://uploads.disquscdn.com/images/15f9ec545e28e579d717747528d5e35d4075f154b9aa0fa8547e7a3dabee33e3.png
A diagram Liberman pártja képviselőinek a számát mutatja 1999-től a legutolsó választásokig.
Nyilvánvalóvá vált, hogy Libermannak új szavazói bázisra van szüksége. Ezt az Izrael totális szekularizálását – és ennek részeként – az ultraortodox pártoknak a kormányból való eltávolítását igénylők táborában meg is találta.