Az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók vezetői aláírták szombaton Dohában a történelmi jelentőségű békemegállapodást, amely remények szerint fontos lépés lesz a 18 éve dúló afganisztáni háború lezárásában, és lehetőséget teremt az afgán kormány és a tálibok későbbi békeegyezményének aláírására.
A megállapodást Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja írta alá Abdul Gáni Baradar tálib mollával.
A dokumentum értelmében az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszáma 3-4 hónapon belül 13 ezerről 8,6 ezerre csökken, a kontingens többi katonáját a szövetséges haderő katonáival együtt pedig 14 hónapon belül kivonják Afganisztánból, feltéve ha a tálibok eleget tesznek a terrorcselekmények megakadályozására tett ígéretüknek, illetve annak, hogy nem fogják használni Afganisztán területét az Egyesült Államok és a vele szövetséges országok elleni támadásokra, és nem fognak együttműködni a biztonságukat fenyegető szervezetekkel és személyekkel sem.
A biztonsági garanciákon túl az amerikaiak ígéretet kaptak a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére. Hírügynökségek szerint a megállapodásban szerepel az is, hogy az afgánközi párbeszéd március 10-én veszi kezdetét, és az amerikai hatóságok és a tálibok is vállalták, hogy addig több ezer foglyot engednek szabadon: ötezer tálib szabadulása fejében a lázadók ezer fogvatartottat engednek el.
Egy orosz külügyi illetékes szerint a tálibok Moszkvában akarják folytatni a béketárgyalásokat a kabuli kormánnyal, de több ország, így Németország, Norvégia, Üzbegisztán és Indonézia is kínált ehhez helyszínt.
Az Egyesült Államok vállalta a megállapodásban, hogy augusztusra feloldja a tálib mozgalom tagjai elleni szankciókat, és szorgalmazni fogja, hogy a szóban forgó személyek májusig lekerüljenek az ENSZ feketelistájáról is. Az Egyesült Államok azt is vállalta, hogy kérni fogja az egyezmény jóváhagyását az ENSZ Biztonsági Tanácsától.
Szakértők szerint a katari fővárosban nyélbe ütött megállapodás megnyitja az utat az előtt, hogy az Egyesült Államok lezárja történelmének leghosszabb háborúját, Donald Trump pedig teljesítse ezzel az egyik legfontosabb kampányígéretét. Az egyezmény azonban legitimálja a nemzetközi színtéren a terroristaként elkönyvelt tálibokat, miközben az afgánközi párbeszéd, a lázadók és a kormány közötti tárgyalások sokkal bonyolultabbnak ígérkeznek a másfél évig tartó amerikai-tálib tárgyalásoknál, amelyek elvezettek a dohai megállapodáshoz.
A dohai aláírási ceremónián mintegy 30 ország képviseltette magát. Jelen volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki a megállapodásban vállaltak betartására szólította fel a lázadókat. Azt hangoztatta, hogy elsősorban az teszi majd sikeressé a megállapodást, ha a tálibok szakítanak az al-Kaidával és más terrorszervezetekkel, és támogatni fogják a harcot az Iszlám Állam dzsihadistái ellen.
Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője a legreménykeltőbbnek azt tartja, hogy a másfél évig tartó tárgyalási folyamat idején az amerikaiak tartották magukat az ígéreteikhez. Irritáló és provokatív volt szerinte az, hogy a külföldi harci gépek közben folytatták a berepüléseket a tálibok ellenőrzése alatt lévő területeken, de – tette hozzá – a tálib harcosok a parancsot betartva türtőztették magukat.
Időközben Mark Esper amerikai védelmi miniszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kabulba látogatott, ahol tárgyalt Asraf Gáni újraválasztott afgán elnökkel, és a dohai megállapodás kapcsán közös nyilatkozatot adtak ki. Esper reménytelinek nevezte a dohai megállapodást, de hangsúlyozta, hogy ez csak a kezdet. „Az előttünk álló út nem lesz könnyű. A tartós béke elérése Afganisztánban türelmet és kompromisszumkészséget követel minden fél részéről” – mondta Esper. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a tálibok tartják magukat a megállapodáshoz, az Egyesült Államok megkezdi – mint hangsúlyozta – a „feltételeken alapuló” kivonulást, de ha nem, akkor habozás nélkül érvénytelenítik az egyezményt. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és a nemzetközi partnerek a továbbiakban is támogatni fogják az afgán biztonsági erőket.
A nemzetközi közösség természetesen hamar üdvözölte az amerikai-tálib megállapodást.
Jelentős fejleménynek nevezte Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szombaton, hogy az Egyesült Államok és az afganisztáni muszlim szélsőségesek megállapodást írtak alá Dohában, míg Donald Trump amerikai elnök hangsúlyozta: az a cél, hogy véget érjen Amerika leghosszabb háborúja.
Guterres szerint tartós politikai megállapodásra van szükség Afganisztánban, és az egész országban vissza kell szorítani az erőszakot.
Az ENSZ afganisztáni hivatala a megállapodás aláírásával kapcsolatban azt szorgalmazta, hogy a tálibok az afgán kormánnyal is mielőbb üljenek tárgyalóasztalhoz, hogy le lehessen zárni az afganisztáni fegyveres konfliktust.
„Azon dolgozunk, hogy végre véget érjen Amerikai leghosszabb háborúja, és katonáinkat hazahozhassuk” – idézi a Fehér Ház által közreadott közlemény Donald Trumpot. A Fehér Ház aláhúzza, hogy ellenőrizni fogják, hogy a tálibok betartsák a megállapodást.
A NATO arra szólította fel a tálibokat, ragadják meg a kínálkozó lehetőséget, és kezdjenek tárgyalásokat a kabuli kormánnyal, hogy békét lehessen teremteni az országban.
Az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán külügyminisztere, Sah Mahmúd Kuresi országa szerepét is méltatta a megállapodás tető alá hozatalában, és világossá tette, hogy Pakisztán a jövőben is annak pártján áll, hogy Afganisztán békés, stabil, egységes, demokratikus és virágzó ország lehessen, amely szomszédaival is békében él.
Az SPA szaúdi állami hírügynökségben megjelent közlemény szerint a szaúdi külügyminisztérium is üdvözli a megállapodást, és abbéli reményének ad hangot, hogy az egyezség elősegíti Afganisztánban a stabilitás megteremtését, és javítja a nemzetközi biztonságot, és kikövezi az utat a tartós tűzszünet megteremtéséhez országszerte Afganisztánban. Szaúd-Arábia azon kevés országok közé tartozik, amelyek elismerték a tálibok kormányát, amikor az iszlamisták 1996 és 2001 között irányították az országot.
Üdvözölte a megállapodást a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium is, amely történelmi lépésnek nevezte az egyezséget afelé, hogy Afganisztánban újra béke legyen, és a térségben is helyreálljon a stabilitás.
Azt írták: az amerikai-tálib megállapodás lefekteti az alapokat ahhoz, hogy beindulhassanak az afgánközi megbékélési tárgyalások. Egyben lehetőséget teremt a nemzetközi katonai jelenlét érezhető csökkentésére és azt is célozza, hogy Afganisztán területét semmilyen terrorista csoportosulás ne használhassa békeszerető nemzetek fenyegetésére.
„Az évtizedek konfliktusa és az ezzel járó szenvedés után az afgán nép megérdemli, hogy végre békében éljen és új lapot nyisson társadalmi és gazdasági fejlődésében” – emelték ki, hozzátéve: ehhez az Afganisztáni Iszlám Köztársaság kormányának, a táliboknak és a megbékélési tárgyalások összes többi résztvevőjének felelős hozzáállására és kompromisszumkészségére van szükség, ami elvezethet egy tartós békerendezéshez.
Magyarország teljes mértékben támogatja az erre irányuló erőfeszítéseket – közölte a KKM.
A NATO Eltökélt Támogatás Misszió csapathozzájáruló országaként és az afgán biztonsági erők pénzügyi támogatójaként Magyarország továbbra is partner lesz abban, hogy elősegítse Afganisztán biztonságát és stabilitását – áll a közleményben.
Közben az afganisztáni tálibok vezetője – idejét nem vesztegetve – erőteljes diplomáciai offenzívába kezdett.
Baradar a török, az üzbég és a norvég külügyminiszterrel, valamint orosz, indonéz és más szomszédos országbeli magas rangú diplomatákkal találkozott Dohában. A tálib mozgalom szerint ezzel a lépésükkel is nemzetközi legitimitásukat akarják biztosítani. A külföldi politikusok a tárgyalásokon jelezték, hogy elkötelezettek Afganisztán újjáépítése mellett, és történelmi jelentőségűnek nevezték a békemegállapodást – állt a tálibok vasárnapi közleményében.
Amint már említettük, az Egyesült Államok szombaton Dohában a biztonsági garanciákon túl ígéretet kapott a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére is.
Csakhogy az afgán kormány nem vállalta, hogy szabadon enged ötezer tálib foglyot, ahogy azt a szombaton Dohában aláírt amerikai-tálib békemegállapodásban rögzítették – jelentette ki vasárnap Asraf Gáni afgán elnök.
A foglyok elengedésére vonatkozó tálib követelés teljesítése nem lehet előfeltétele annak, hogy a kormány közvetlen tárgyalásokat kezdjen a szélsőséges iszlamista csoporttal
– mondta Gáni kabuli sajtótájékoztatóján.
Az amerikai-tálib békemegállapodást Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja és Abdul Gáni Baradar tálib molla írta alá Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jelenlétében. A megegyezésben rögzítették: azon fognak nagy erőkkel dolgozni, hogy bizalomépítő intézkedésként szabadon bocsássák a hadi- és politikai foglyokat a börtönökből az érintett felek jóváhagyásával: március 10-ig mintegy 5 ezer bebörtönzött tálib nyerheti vissza szabadságát, cserébe az afgán kormányerők ezer tagjának szabadon engedéséért.
| Az afganisztáni bevonulást George Bush amerikai elnök rendelte el 18 évvel ezelőtt, válaszul a 2001. szeptember 11-én elkövetett amerikai merényletekre. Hírügynökségek az elhúzódó háborúval kapcsolatosan megjegyzik, hogy az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák közül egyesek még meg sem születtek, amikor a merényletekben összedőltek a New York-i világkereskedelmi központ ikertornyai. Az amerikai csapatok és a szövetségesek néhány hónap alatt megdöntötték a tálibok uralmát Afganisztánban, menekülésre kényszerítve a tálibok vendégszeretetét élvező Oszama bin Ladent és az al-Kaida többi vezetőjét, a háború azonban folytatódott, az amerikaiak pedig csekély sikerrel próbáltak működőképes államot faragni a világ egyik legfejletlenebb országából. Időközben a tálibok újraszerveződtek, és mára az ország területének több mint felét tartják ellenőrzésük alatt.
Az Egyesült Államok több mint 750 milliárd dollárt költött az afganisztáni missziójára, és közben tízezrek haltak meg a konfliktusban beleértve a lázadókat, a kormányerőket és külföldi támogatóikat, illetve a civil lakosságot. |