Ezrek vettek végső búcsút vasárnap Párizsban a héten 86 éves korában elhunyt Jacques Chirac néhai francia államfőtől, akit az Invalidusok házában ravataloztak fel.
A francia média felvételének tanúsága szerint a francia zászlóval borított koporsót az Invalidusok dómjának Szent Lajos kápolnájának bejáratánál, az árkádok alatt helyezték el, mögötte egy hatalmas Chirac-portréval. Az emberek a közelben több száz méteres sorokban vártak, hogy leróhassák kegyeletüket a néhai államfő előtt.
A BFMTV francia televíziós csatorna szerint olyan sokan jelentek meg, hogy a szervezők úgy döntöttek: egész éjszakára meghosszabbítják a belépést a helyszínre.
A különböző vallások képviselőinek részvételével gyászszertartást tartottak ugyanitt, ahova konvojjal szállították a koporsót.
A francia elnöki hivatal által nemzeti gyásznapnak nyilvánított hétfői napon várhatóan mintegy 30 állam- és kormányfő vesz részt a néhai elnök párizsi gyászmiséjén. A misét délben celebrálja a Saint-Sulpice-templomban Michel Aupetit párizsi érsek – közölte Karine Dalle, a párizsi egyházmegye szóvivője. Ezt a templomot – amely annak a háznak a közelében található, ahol Chirac az utolsó éveit töltötte – használják a nagyobb katolikus szertartásokhoz addig, amíg az áprilisi tűzvészben megrongálódott Notre Dame katedrálist helyre nem állítják.
Hosszú politikai karrierje alatt Jacques Chirac többször volt miniszter, két alkalommal miniszterelnök, 12 éven át pedig államfő.
A külpolitika terén – az Ötödik Köztársaság alapítója, Charles de Gaulle nyomdokait követve – a független francia diplomácia megvalósítására, Franciaország nagyhatalmi státuszának megőrzésére törekedett, különös tekintettel a Washingtonhoz fűződő viszonyban. Nemzetközileg legemlékezetesebb külpolitikai lépése az Egyesült Államok vezette iraki invázió elleni határozott tiltakozása volt 2003-ban.
Franciaország az ő elnöksége alatt vezette be az eurót és törölte el a sorkötelezettséget, illetve kezdett lépéseket tenni a NATO védelmi szövetségébe való visszakapcsolódás felé.
Jacques Chirac volt az első francia elnök, aki elismerte a második világháború alatti Vichy-kormányzatnak a holokausztban betöltött szerepét, amely miatt hivatalosan is bocsánatot kért a zsidó néptől.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg hirdetéseket.