Bár az alaptörvény rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az Egyenlő Bánásmód Hatóság tavalyi jelentése szerint szinte mindennapos ennek a szabálynak a megsértése.
Szegedi újságíró kollégánk a szeged-tarjáni panel lakótelepen él, azon belül is a Csillag-téren. A háztömbje sarkán van a Favorit pékség, ahová péntek hajnalban vásárolni indult egy roma barátjával.
Elmondása szerint hárman voltak az üzletben, ő a barátjával és egy szemmel láthatóan nem roma fiatal férfi. Miután megvették a kenyeret, kértek két kávét is. Erre az eladótól azt a választ kapták, hogy rossz a kávégép, várják a szerelőket. Ebbe belenyugodva kimentek az üzletből – nyomukban a következő vásárlóval, akinek a kezében viszont egy pohár kávé volt.
„Nagyon megdöbbentem, mert ilyenben még nem volt részem a városomban” – mesélte a szegedi újságíró, akit egyébként elmondása szerint Budapesten már kétszer is ért szóbeli inzultus, egyszer pedig bőrfejűek lezsidózták és súlyosan bántalmazták.
„Itt kétszer is megkaptam taxistól azt a mondatot, hogy zsidókat nem szállítok”
– elevenítette fel emlékeit, panasza nyomán egyébként mindkét esetben elmarasztalták a taxisokat. A szegedi történetnél is rákérdezett a kávét kapó fiatalembertől a helyzetre, aki elmondta: szó sincs arról, hogy rossz a kávégép. A beszélgetést az eladó egyébként az ajtóból nézte és szó nélkül hagyta.
Gyakran előfordul
Bár az alaptörvény rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az Egyenlő Bánásmód Hatóság tavalyi jelentése szerint szinte mindennapos ennek a szabálynak a megsértése. Köztük nagy sajtónyilvánosságot kaptak azok az esetek, amikor származásuk miatt nem engedtek be roma fiatalokat különböző szórakozóhelyekre.
A nagy port felvert legutóbbi Gozsdu-udvari esetben a hatóság tesztelést is végzett, amely során a roma tesztelőket nem szolgálták ki a vendéglátóhelyen, míg a nem roma kontrollszemélyeket igen. A hatóság elmarasztalta az üzemeltetőt.
A jelentés szerint gyakran előfordul, hogy a szórakozóhelyre bemenni akaró roma fiatalokat azzal utasítják el: a rendezvény zártkörű, illetve klubtagsághoz kötött a belépés, ugyanakkor más nem roma személyek klubkártya, illetve meghívó nélkül is bemehetnek. Ez a jelenség a jelentés szerint vidéki kistelepüléseken fordul elő sűrűn.
Pár eset a közelmúltból
Egy vidéki település vendéglátó-ipari egységében a roma vásárlóknak magasabb összeget kellett fizetniük az elfogyasztott termékek után, mint a nem roma vásárlóknak. A roma vásárlókkal a vendéglátóipari-egység dolgozói közölték: vezetői utasításra számoltak fel nekik magasabb összeget.
A fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlást tartott az üzletben, a nem roma felügyelőnek az ártáblán található összeg felét kellett megfizetnie. A felügyelő annak ellenére részesült a kedvezményben, hogy törzskártyájának kiállítására csak a próbavásárlást követően került sor.
A hatósági eljárás során az egység üzemeltetője azzal védekezett, hogy törzskártya rendszert vezettek be, amely kedvezményekkel jár. A hatóság azonban megállapította, hogy a törzskártya kiadását belső szabályzat nem tartalmazza, annak kiállítása eseti jellegű és önkényes szempontok alapján történik. Ez alapján a hatóság úgy látta: az üzemeltető megvalósította a romák hátrányos megkülönböztetését, amikor önkényesen döntött arról, hogy kiknek ad törzskártyát és kiknek nem.
Egy másik ügyben egy roma fiatal egy fitness-terembe szeretett volna bemenni. A bejáratnál a tulajdonos azt a tájékoztatást adta, hogy a termet kizárólag azok használhatják, akiket egy klubtag beajánlott. A roma származású fiatal ekkor egy ismerősére hivatkozott, aki rendszeresen oda járt edzeni, mire a tulajdonos azt mondta: a klub zártkörűként működik.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy a fitness-terem üzemeltetője megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a roma fiatalnak származása miatt nem tette lehetővé a belépő vásárlását.
Szintén nagy sajtót kapott az az eset, amikor egy benzinkút üzemeltetője olyan feliratot helyezett el a shop bejáratánál, miszerint a roma kisebbséghez tartozókat a benzinkúton nem szolgálják ki, tekintettel arra, hogy roma származású egyének több ízben fizetés nélkül távoztak a tankolást követően. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ez esetben is megállapította a roma kisebbséget közvetlenül és hátrányosan megkülönböztető jogsértést.
Bár szegedi kollégánkat több ízben nem csupán szóban, de fizikailag is bántalmazták azért, mert zsidónak nézték, az Egyenlő Bánásmód Hatóságának jelentése szerint az etnikai alapú diszkrimináció vagy inzultus zöme a romákat éri.
