November 3-án ismét az urnákhoz járulnak az amerikaiak, és a választás eredménye alapvetően meghatározhatja Donald Trump elnökségének következő két évét. A republikánusok szenátusi többsége is kockán forog: Michiganben egy Izraelt élesen bíráló demokrata politikus, Texasban egy botrányokkal terhelt republikánus főügyész, Georgiában pedig egy zsidó demokrata szenátor áll a politikai küzdelem középpontjában.
Az Egyesült Államokban november 3-án tartják a félidős kongresszusi választásokat, amelyeken a képviselőház valamennyi mandátuma és a szenátusi helyek mintegy harmada kerül terítékre. A szavazás különösen fontos Donald Trump elnök számára, hiszen az eredmény meghatározza, hogy elnökségének második felében a republikánusok továbbra is ellenőrzésük alatt tarthatják-e a kongresszus mindkét házát, vagy a demokraták lehetőséget kapnak a Fehér Ház politikájának parlamenti korlátozására.
A republikánusok jelenleg 53–47 arányú többséggel rendelkeznek a százfős szenátusban, ahol a demokratákhoz két független szenátor is csatlakozik. A többség megszerzéséhez az ellenzéki pártnak nettó négy mandátumot kellene elhódítania a republikánusoktól, feltéve, hogy valamennyi jelenlegi helyét megtartja.
A republikánusok számára ugyanakkor az 50–50-es megoszlás is elegendő lehet a többségi ellenőrzés fenntartásához, mivel szavazategyenlőség esetén az alelnök dönthet.
Az alábbiakban öt olyan lehetőséget mutatunk be, amelynek eredménye különösen nagy politikai jelentőséggel bírhat. A Michiganben, Texasban, Észak-Karolinában, Georgiában és Alaszkában zajló küzdelmek jól mutatják, milyen kérdések osztják meg jelenleg az amerikai társadalmat: a bevándorlás, a megélhetési költségek, az egészségügy, a gazdaságpolitika és az Egyesült Államok Izraelhez fűződő kapcsolata.
Michigan: Izrael egyik demokrata bírálója Trump szövetségesével szemben
Michiganben az egyik legnagyobb figyelmet kiváltó szenátusi verseny zajlik, ahol a demokrata Abdul El-Sayed orvos és a republikánus Mike Rogers mérkőzik meg egymással. A választásnak az országos pártpolitikai küzdelmen túl különös jelentőséget ad, hogy El-Sayed Izraellel kapcsolatos álláspontja komoly vitákat váltott ki a Demokrata Párton belül.
El-Sayed kampányának középpontjában az általános egészségügyi ellátás, a megélhetési költségek csökkentése és a gazdasági egyenlőtlenségek mérséklése áll. Ugyanakkor az Izraellel szembeni bírálatai és a zsidó választók megszólítására tett kísérletei országos figyelmet kaptak. A demokrata politikus korábban az amerikai katonai támogatások és Izrael politikájának összefüggéseiről is kampányolt, ami saját pártján belül is ellenérzéseket váltott ki.
A republikánus Mike Rogers ezzel szemben Trump gazdasági és bevándorláspolitikájának támogatására építi kampányát. Kiemelt ígérete az amerikai ipari munkahelyek visszahozása, ami különösen fontos Michiganben, az Egyesült Államok autóiparának egyik hagyományos központjában.
A Jerusalem Post által ismertetett CBS Detroit-felmérés szerint El-Sayed 51–44 százalékra vezetett Rogers előtt. Az október végén közzétett más felmérések ugyanakkor eltérő különbségeket mutattak, így a kampány utolsó napjaiban mindkét párt jelentős erőforrásokat fordított az államra.
Texas: történelmi demokrata áttörés lehetősége a republikánus fellegvárban
Texas évtizedek óta az amerikai Republikánus Párt egyik legfontosabb politikai bástyája. A demokraták az 1990-es évek óta nem nyertek állami szintű tisztséget, szenátori választást pedig legutóbb 1988-ban tudtak megnyerni. A mostani választás azonban a korábbiaknál szorosabb versenyt hozott. A demokrata James Talarico ellenfele Ken Paxton, Texas republikánus főügyésze, Donald Trump elkötelezett támogatója. Paxton az elmúlt évtizedben több politikai és jogi botrány középpontjába került, ami a kampányban is visszatérő támadási felületet jelentett a demokraták számára.
Talarico politikai üzenete a gazdagok és a dolgozó amerikaiak közötti gazdasági különbségekre épül. A minimálbér emelését, a gyermekellátás bővítését, a pedagógusbérek növelését és a bevándorlók egyes csoportjai számára az állampolgársághoz vezető utak kiszélesítését támogatja. Paxton ezzel szemben a szigorúbb bevándorláspolitikát, az adók és az állami kiadások csökkentését, valamint az America First külpolitikai megközelítést képviseli. Kampányában nyíltan vállalta, hogy a szenátusban Trump politikai programját kívánja folytatni.
A választási küzdelem különösen élessé vált, miután Paxton legyőzte a hivatalban lévő republikánus szenátort, John Cornynt az előválasztáson. A demokraták Paxton korábbi botrányait és az Elon Musktól érkező politikai támogatást támadják, míg a republikánus jelölt Talaricót a Demokrata Párt progresszív szárnyához köti.
A legutóbbi felmérések szoros versenyt mutatnak: egy október 29-i CNN-kutatásban Talarico 49–43 százalékra vezetett, míg más felmérések kisebb különbséget, sőt egyes esetekben Paxton-előnyt mértek.
Észak-Karolina: Trump jelöltje egy népszerű volt kormányzóval küzd
Észak-Karolinában a republikánus Michael Whatley, a Republikánus Nemzeti Bizottság korábbi elnöke és Roy Cooper, az állam kétszer megválasztott demokrata kormányzója versenyez a szenátusi mandátumért. Whatley Trump támogatásával indult, és kampányát elsősorban a közbiztonság, az illegális bevándorlás visszaszorítása, az adócsökkentések és az elnök gazdasági programjának folytatása köré építette. Támogatta Trump átfogó adó- és költségvetési törvénycsomagját, és ígéretet tett arra, hogy a szenátusban az elnök politikai célkitűzéseit képviseli.
Cooper ezzel szemben a mindennapi megélhetés kérdéseire összpontosít. Kampányának központi üzenete a költségek csökkentése: az egészségügyi ellátás, a gyermekgondozás, a rezsiszámlák és az alapvető fogyasztási cikkek árának mérséklése. Korábbi kormányzói munkájára hivatkozva azt is hangsúlyozza, hogy képes együttműködni a republikánusokkal.
Egy, az MS NOW televíziócsatorna által végzett felmérés tízszázalékpontos Cooper-előnyt mutatott. A RealClearPolling által ismertetett október végi Carolina Journal/Harper-kutatás ugyancsak 49–39 százalékos eredményt mért a demokrata jelölt javára.
Georgia: a zsidó demokrata szenátor Trump szövetségesével néz szembe
Georgia választási küzdelme Izrael szempontjából is figyelemre méltó. Jon Ossoff, az állam zsidó származású demokrata szenátora próbálja megőrizni mandátumát a republikánus Mike Collins képviselővel szemben.
Ossoff különleges helyzetben van, mivel ő az egyetlen olyan demokrata szenátor, aki idén újraválasztásért indul egy olyan államban, amelyet Donald Trump megnyert a 2024-es elnökválasztáson.
A demokrata politikus kampányában a washingtoni korrupció visszaszorítását, a kongresszusi képviselők részvénykereskedelmének tilalmát, a lakhatási költségek mérséklését és a vidéki internet-hozzáférés fejlesztését hangsúlyozza. Emellett támogatja az abortuszhoz való jog védelmét és a választójogi szabályok megőrzését.
Ossoff Izraellel kapcsolatos álláspontja ugyanakkor összetettebb.
Miközben rendszeresen hangsúlyozza, hogy támogatása Izrael biztonsága iránt megingathatatlan, 2025-ben olyan szenátusi kezdeményezést is támogatott, amely bizonyos amerikai fegyvereladások megakadályozását célozta. Az Irán elleni háborúval kapcsolatban szintén kritikus álláspontot fogalmazott meg.
Republikánus ellenfele, Mike Collins ezzel szemben Trump bevándorláspolitikájának támogatására, a konzervatív költségvetési elvekre és a vidéki egészségügyi intézmények finanszírozására helyezi a hangsúlyt.
A már idézett MS NOW-adatok szerint Ossoff 52,6 százalékon, Collins 42,3 százalékon állt. Egy októberi, az Atlanta Journal-Constitution számára készült felmérés ennél kisebb, nyolcszázalékpontos Ossoff-előnyt mutatott.
Alaszka: választási botrány és két azonos nevű jelölt
Alaszkában szokatlan választási vita bontakozott ki a republikánus Dan Sullivan szenátor és demokrata kihívója, Mary Peltola között.
Trump és republikánus szövetségesei azzal vádolták a demokratákat, hogy tudatosan igyekeztek megzavarni a választókat azáltal, hogy a szavazólapon olyan további jelöltek is megjelentek, akiknek neve megegyezik a két fő esélyes valamelyikének nevével. A republikánusok szerint a névazonosság alkalmas lehet arra, hogy összezavarja a szavazókat és befolyásolja a választási eredményt.
Peltola határozottan visszautasította a vádakat, és kijelentette, hogy semmit sem tudott a további jelöltek indulásáról. Mint fogalmazott, nem érdekelt abban, hogy megtévessze a választókat. Az ügyben szövetségi ügyészi vizsgálat indult, de a vádak megalapozottságát nem állapították meg.
Az alaszkai választási rendszer különösen érzékennyé teszi az ilyen vitákat, mivel az államban rangsorolt szavazási rendszert alkalmaznak, amelyben a választók több jelöltet is sorrendbe állíthatnak.
Peltola kampányában a washingtoni korrupció elleni fellépést, a katonacsaládok támogatását, az alaszkai halászati ágazat védelmét és az olajkitermelés, valamint a környezetvédelem közötti egyensúlyt hangsúlyozza. Sullivan ezzel szemben az energiaipar fejlesztésére és a gazdasági növekedést támogató környezetvédelmi szabályozásra építi programját.
Az MS NOW szerint Peltola 50,2–48,4 százalékra vezetett, vagyis a különbség kevesebb mint két százalékpont volt. A szoros verseny miatt a szavazatok összesítése és a rangsorolt szavazási rendszer működése különösen nagy figyelmet kaphat.
A kongresszus ellenőrzése Trump elnökségének következő két évét is meghatározza
A félidős választások hagyományosan nehéz politikai próbatételt jelentenek a hivatalban lévő amerikai elnök pártjának.
A történelmi tapasztalatok szerint az elnök pártja gyakran veszít képviselőházi mandátumokat, miközben a szenátusi versenyeket az egyes államok sajátos politikai viszonyai is erősen befolyásolják.
A republikánusok számára a kongresszusi többség megtartása azért fontos, mert ez lehetővé teszi Trump gazdasági, bevándorlási és külpolitikai programjának törvényhozási támogatását. Egy demokrata többségű képviselőház ezzel szemben vizsgálatokat indíthatna a kormányzat működésével kapcsolatban, és nagyobb befolyást szerezhetne a költségvetési tárgyalásokban. A szenátus ellenőrzése a szövetségi bírói és más magas rangú kinevezések szempontjából is meghatározó.
A választási térkép ráadásul jóval szélesebb a fenti öt államnál. Maine, Ohio, Iowa és Kansas szenátusi versenyeit szintén szorosnak tartják, és ezek eredménye ugyanúgy befolyásolhatja a felsőház összetételét. A Reuters októberi elemzése szerint a demokratáknak több republikánusok által birtokolt mandátumot is meg kellene szerezniük, miközben megőrzik saját, versenyben lévő helyeiket.
A november 3-i választás ezért nem csupán arról szól, melyik párt hány új képviselőt vagy szenátort juttat Washingtonba. Az eredmény a következő két év amerikai belpolitikájára, Trump törvényhozási mozgásterére és az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalására is jelentős hatással lehet.
