Nagyjából három hónappal a novemberi félidős kongresszusi választások előtt egyre inkább körvonalazódik az a forgatókönyv, hogy az Egyesült Államokban megosztott Kongresszus alakul ki: a demokraták esélyesek a Képviselőház megszerzésére, miközben a republikánusok továbbra is szűk előnyt élveznek a Szenátusban. A félidős választások hagyományosan az éppen hivatalban lévő elnök munkájáról szóló népszavazásnak számítanak, és alapjaiban változtathatják meg egy elnöki ciklus második felének politikai dinamikáját.
Jelenleg Donald Trump republikánus többségre támaszkodhat mind a Képviselőházban, mind a Szenátusban, miközben a Legfelsőbb Bíróságban is konzervatív többség működik. Ez ideális helyzetet teremt számára programja végrehajtásához.
A republikánusok rémálma azonban az, hogy Trump úgynevezett „béna kacsa” (lame duck) elnökké válik még két teljes évvel mandátuma lejárta előtt.
Ebben az esetben törvényhozási programja gyakorlatilag megrekedne, a Képviselőház bizottságai átfogó vizsgálatokat indítanának a kormányzat működésével kapcsolatban, és a demokraták már most is arról beszélnek, hogy újabb alkotmányos felelősségre vonási (impeachment) eljárást kezdeményezhetnek ellene – még ha annak lezárására valójában nem is lenne reális esélyük.
Trump támogatottsága történelmi mélyponton
Jelenleg a politikai közhangulat inkább a demokratáknak kedvez. Ennek oka azonban nem az, hogy a választók különösen lelkesednének a Demokrata Pártért, hanem sokkal inkább Donald Trump meggyengült pozíciója másfél évnyi viharos kormányzás után. Az elmúlt időszak eseményei – a tavaly tavasszal bevezetett globális vámok, az Epstein-ügy, Nicolás Maduro venezuelai vezető elfogása, valamint az Irán elleni háború és annak világgazdasági következményei – jelentősen rontották az elnök megítélését.
A felmérések szerint mindössze az amerikaiak 35 százaléka elégedett Trump teljesítményével, míg 63 százalékuk elutasítja azt, ami elnökségének ezen szakaszában példátlanul alacsony támogatottságot jelent.
A megélhetés lett a legfontosabb kérdés
A közvélemény-kutatások szerint a választók 45 százaléka számára továbbra is a megélhetési költségek jelentik a legfontosabb problémát. Ebben a kérdésben – amely hagyományosan republikánus erősségnek számított – most már egyértelműen a demokratákat tartják hitelesebbnek. Trump MAGA (Make America Great Again) mozgalma is veszített vonzerejéből.
A független szavazók 59 százaléka szerint kevésbé valószínű, hogy olyan jelöltre szavazna, aki szorosan azonosul a MAGA-mozgalommal.
A republikánus kampánystratégák ezért új receptet dolgoznak ki: „Trump politikája, kevesebb Trumppal.” A cél az, hogy a kampány a határvédelemre, a bűnözés visszaszorítására és az adócsökkentésekre összpontosítson, miközben a jelöltek lehetőleg minél kevesebbszer jelenjenek meg közösen az elnökkel.
A demokraták előnye még korántsem jelent biztos győzelmet
Bár a demokraták jelenleg előnyben vannak a felmérésekben, a Képviselőház megszerzése korántsem biztos.
Elméletileg néhány mandátum megszerzése is elegendő lenne a többséghez, csakhogy az elmúlt évben a republikánusok – Trump támogatásával – több államban újrarajzolták a választókerületek határait. Ennek eredményeként öt olyan körzetet sikerült számukra kedvezőbbé tenniük, amelyek várhatóan republikánus kézen maradnak.
Így a demokratáknak immár legalább nyolc új mandátumot kellene szerezniük a többséghez.
A legélesebb küzdelem az elővárosi, illetve billegő körzetekben várható, ahol elsősorban a republikánusok védik legszorosabb mandátumaikat. A demokratáknak ugyan több potenciális célpontjuk van, ugyanakkor jóval kisebb hibalehetőségük is.
A Szenátusban még nehezebb dolguk lesz
A Szenátusban a republikánusok jelenleg 53–47-es többséggel rendelkeznek. Mivel 50–50-es döntetlen esetén J. D. Vance alelnök döntő szavazattal rendelkezik, a demokratáknak nettó négy mandátumot kellene szerezniük.
Ehhez nemcsak saját, hagyományosan demokrata államaikban kellene megőrizniük helyeiket, hanem olyan államokban is győzniük kellene, amelyeket Trump két éve kétszámjegyű különbséggel nyert meg.
Michigan: Izrael jövője szempontjából is kulcsfontosságú választás
A legnagyobb figyelem Michiganre irányul, amely két éve még Trumpot választotta. A demokrata előválasztáson Abdul El-Sayed, a párt Izrael-ellenes progresszív szárnyának jelöltje szoros küzdelemben legyőzte Haley Stevens mérsékelt kongresszusi képviselőt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a progresszívek teljesen átvették volna a Demokrata Párt irányítását. Missouri és Washington államban például továbbra is a párt hagyományos, mérsékeltebb jelöltjei győztek.
Mindez inkább azt mutatja, hogy a Demokrata Párt továbbra is identitásválsággal küzd a két évvel ezelőtti elnökválasztási vereség után.
A mérsékelt tábor vezető alakjai – köztük Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója és Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója – azt vallják, hogy csak egy centrista irányváltással lehet visszaszerezni a Fehér Házat. A progresszívek ezzel szemben azt szeretnék bizonyítani, hogy egy markánsan baloldali, Izraellel szemben kritikus politikával is lehet országos választásokat nyerni.
Texasban Trump embere is veszélybe került
A másik kiemelt szenátusi csata Texasban zajlik, ahol közel negyven éve nem választottak demokrata szenátort. Májusban Trump támogatásával a texasi főügyész, Ken Paxton legyőzte az előválasztáson a veterán republikánus szenátort, John Cornynt. Ez része volt Trump országos kampányának, amelynek célja azoknak a republikánus politikusoknak a leváltása volt, akiket nem tartott eléggé lojálisnak.
Paxton azonban jelentős politikai terhekkel indul a választáson, és több közvélemény-kutatás szerint demokrata ellenfele, James Talarico már most is szűk előnyt élvez.
Ha Paxton vereséget szenvedne, az súlyos politikai kudarcot jelentene Trump számára, és azt az üzenetet közvetítené, hogy a hozzá szorosan kötődő jelöltek választási teherré váltak.
Miért kulcsfontosságú mindez Izrael számára?
Izrael szempontjából a félidős választások és az új Kongresszus összetétele fordulópontot jelenthet az amerikai–izraeli kapcsolatokban.
Amennyiben Trump elveszítené a Képviselőházat és a Szenátust is, miközben a Demokrata Párt progresszív szárnya megerősödne, az eddig inkább jelképesnek számító, Izrael katonai támogatása elleni kongresszusi szavazások valódi politikai erővé válhatnának.
Egy ilyen Kongresszus jóval nagyobb nyomást gyakorolhatna Izraelre a gázai háború, a katonai segélyek és a Közel-Kelettel kapcsolatos amerikai politika terén. A novemberi félidős választások ezért nem csupán Donald Trump elnökségének második felét határozhatják meg, hanem hosszú távon Izrael egyik legfontosabb stratégiai kapcsolatának jövőjét is.







