Franciaországban már harmadik hete tartanak a tömegtüntetések, Németországban üzleteket fosztottak ki, Spanyolországban és Portugáliában pedig országos sztrájkokra készülnek. A megélhetési válság, a politikai elittel szembeni bizalmatlanság és a fiatalok elégedetlensége egyre több európai országban vezet utcai tiltakozásokhoz. Bár Franciaországban csökken a résztvevők száma, a tiltakozási hullám Európa-szerte terjed.
Európa több nagyvárosában ismét rohamrendőrök, könnygáz, égő barikádok és betört kirakatok jelzik a növekvő társadalmi feszültségeket. Az október közepén Franciaországban kirobbant, helyenként súlyos zavargásokba torkolló tiltakozási hullám azóta Németországra is átterjedt, miközben Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában is egyre nagyobb demonstrációkat szerveznek.
A tüntetések kiváltó okai országonként különböznek, de közös bennük a megélhetési költségek emelkedése, a lakhatási válság, a közszolgáltatások romló állapota és a politikai vezetéssel szembeni elégedetlenség.
A legdrámaibb események továbbra is Franciaországban zajlanak, ahol október 17-én több városban fosztogatások, gyújtogatások és rendőrök elleni támadások kísérték a tiltakozásokat. A kormány a következő hétvégékre már rendkívüli biztonsági intézkedésekkel készült, október 31-én pedig mintegy 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítottak. Bár a demonstrációk jelentős része békés volt, Párizsban és több vidéki nagyvárosban ismét erőszakos összecsapások történtek.
Franciaország: Macron kormánya egyre nagyobb nyomás alatt
A francia tüntetéshullám szeptember végén, elsősorban diákok és fiatalok elégedetlenségéből bontakozott ki. Az oktatási rendszer hiányosságai, az elöregedő iskolaépületek, a tanárhiány és az egyetemi felvételi rendszer körüli viták hamar összekapcsolódtak a magas megélhetési költségekkel és Emmanuel Macron elnök kormányának gazdaságpolitikájával szembeni tiltakozással. A mozgalomhoz szakszervezetek, baloldali szervezetek és a korábbi sárgamellényes tüntetések résztvevői is csatlakoztak.
Október 17-én a belügyminisztérium adatai szerint mintegy 550 ezren vonultak utcára országszerte. A megmozdulások egy része azonban súlyos zavargásokba torkollott: üzleteket fosztottak ki, gépkocsikat gyújtottak fel, középületeket rongáltak meg. Párizsban, Marseille-ben és Lyonban különösen súlyos összecsapások történtek, Limoges-ban pedig a városházát is felgyújtották. A történtek miatt a francia kormány elismerte, hogy a rendfenntartó erők kezdetben nem voltak megfelelően felkészülve az erőszak mértékére.
A következő hétvégén, október 24-én már 410 ezren demonstráltak, október 31-én pedig a hivatalos adatok szerint 320 ezren, közülük mintegy 70 ezren Párizsban. Ez három hét alatt több mint 40 százalékos visszaesést jelent. A kisebb részvétel azonban nem jelentette az erőszak megszűnését. Szombaton Párizsban maszkos rendbontók kövekkel és gyújtópalackokkal támadtak a rendőrökre, Lyonban és Toulouse-ban könnygázt, illetve vízágyúkat vetettek be, Marseille-ben pedig szintén összecsapások történtek. A hatóságok országszerte több mint 560 embert vettek őrizetbe.
A zavargásoknak jelentős gazdasági következményei is vannak. A francia kereskedelmi kamara becslése szerint az üzleteket ért károk és bevételkiesések meghaladják az egymilliárd eurót, más becslések ennél is magasabb összegről szólnak. A kormány ezért szigorúbb fellépést ígért a fosztogatókkal szemben, és olyan jogszabályt is előkészített, amelynek alapján a rendbontók jelentős anyagi felelősséggel tartozhatnak az okozott károkért.
A politikai következmények szintén súlyosak lehetnek. Franciaországban jövő tavasszal elnökválasztást tartanak, a közvélemény-kutatásokban pedig Marine Le Pen nemzeti jobboldali politikus vezeti a mezőnyt. A Macron-kormány mozgásterét tovább szűkíti a romló gazdasági helyzet és az államadósság, amely megközelíti a GDP 120 százalékát. A tiltakozók eközben november első hetére újabb iskolai blokádokat és szakszervezeti demonstrációkat jelentettek be.
Németország: Frankfurtban üzleteket fosztottak ki, Kölnben vízágyúkat vetettek be
A francia események nyomán október 31-én Németországban is országos tiltakozási napot szervezett a „Gen Z regelt!” elnevezésű mozgalom. A demonstrációkat összesen 34 városban, köztük Berlinben, Frankfurtban, Münchenben, Kölnben és Hamburgban tartották. A résztvevők az oktatási és egészségügyi rendszer fejlesztését, a megélhetési költségek csökkentését, valamint a kötelező katonai szolgálat bevezetésének elutasítását követelték.
A tüntetések napközben többnyire békésen zajlottak, estére azonban több városban erőszakba torkolltak.
Frankfurtban csuklyás rendbontók legalább két üzletet kifosztottak, további boltok kirakatait betörték, és Molotov-koktélokkal támadták a rendfenntartókat. Hamburgban barikádokat gyújtottak fel, Kölnben pedig a rendőrség vízágyúkat és paprikaspray-t vetett be. Több rendőr megsérült az összecsapások során.
A német konzervatív politikusok már a demonstrációk előtt figyelmeztettek a franciaországi események megismétlődésének veszélyére. Alexander Throm, a kormányzó CDU/CSU parlamenti frakciójának belügyi szakpolitikusa kijelentette, hogy mindenáron meg kell akadályozni a franciaországihoz hasonló állapotok kialakulását. Throm szerint fennáll a veszélye annak, hogy szélsőbaloldali és más radikális csoportok megpróbálják saját céljaikra felhasználni a fiatalok tiltakozását. A mozgalom szervezői ugyanakkor elhatárolódtak az erőszaktól és a szélsőséges ideológiáktól.
A német demonstrációk részvételi adatai eltérnek: a szervezők országosan mintegy 120 ezer résztvevőről beszéltek, míg a rendőrségi becslések több helyszínen jóval alacsonyabb számokat mutattak. Németországban tehát egyelőre nem alakult ki a franciaországihoz hasonló, több héten át tartó, százezreket mozgósító tiltakozási sorozat, az október 31-i események azonban megmutatták, hogy a társadalmi elégedetlenség ott is komoly közrendvédelmi kihívást jelenthet.
Spanyolország: általános sztrájk készül, a kormány politikai válsággal néz szembe
Spanyolországban a tiltakozások középpontjában elsősorban a lakhatási válság, az emelkedő bérleti díjak és a közszolgáltatások állapota áll. Madridban október közepétől pedagógusok tartanak sztrájkokat, magasabb béreket és kisebb osztálylétszámokat követelve. Egy demonstráció során mintegy kétszáz tanár egy fővárosi autóutat is lezárt.
A tiltakozások politikai súlyát növeli, hogy az ország két legnagyobb szakszervezete, az UGT és a CCOO november 11-re országos általános sztrájkot hirdetett. Ilyen közös munkabeszüntetésre tizennégy éve nem volt példa. A demonstrációkat az is táplálja, hogy a parlament korábban elutasította a kilakoltatások és a lakbérek emelkedésének korlátozását célzó intézkedéseket. Pedro Sánchez miniszterelnök november 29-re előrehozott választást írt ki, így a társadalmi elégedetlenség közvetlenül is befolyásolhatja a politikai erőviszonyokat.
A feszültséget tovább fokozta az október 28-i súlyos vasúti szerencsétlenség, amelynek nyomán Madridban több mint ezren követelték a közlekedési miniszter lemondását. A közlekedési minisztérium előtt tartott demonstráción egyes résztvevők üvegekkel és más tárgyakkal dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal és rohamrendőri fellépéssel oszlatták fel a tömeget. Spanyolországban azonban egyelőre nem a franciaországihoz hasonló, országos fosztogatások és zavargások jellemzők, hanem a sztrájkok, ágazati tiltakozások és politikai demonstrációk.
Olaszország, Portugália és Albánia: újabb gócpontok Európában
A tiltakozási hullám Dél-Európa más országaiban is érezteti hatását. Portugáliában elsősorban a lakhatási válság és az alacsony bérek miatt vonultak utcára tízezrek. Lisszabonban és Portóban tiltakozó táborokat állítottak fel, miközben a szakszervezetek a nyugdíjak és a bérek emelését követelik. A portugál mozgalom egyes szervezői a spanyolországi demonstrációkkal összehangolt, november 11-i ibériai sztrájkot is szorgalmazzák.
Olaszországban ugyancsak a megélhetési költségek, az energiaárak és a közszolgáltatások helyzete váltott ki tiltakozásokat. Az olasz szakszervezetek november 20-ra általános sztrájkot terveznek. Albániában eközben kormányellenes tüntetések vezettek erőszakos összecsapásokhoz Tiranában. A különböző országok mozgalmai között ugyan vannak kapcsolatok és kölcsönös inspirációk, de egyelőre nem beszélhetünk egységes, központilag irányított európai tiltakozási mozgalomról.
Kik állnak a zavargások mögött? Szélsőbaloldali szervezeteket vizsgál a konzervatív sajtó
A tiltakozási hullám egyik legvitatottabb kérdése, hogy a spontán társadalmi elégedetlenség mellett milyen szerepet játszanak a szervezett radikális politikai csoportok. Az amerikai konzervatív Fox News október 20-án megjelent oknyomozó cikkében 101 olyan szervezetet azonosított kilenc országban, amelyek a lap szerint részt vesznek az európai demonstrációk szervezésében, támogatásában vagy népszerűsítésében.
A Fox News beszámolója szerint a hálózatban kommunista, szocialista, szélsőbaloldali és iszlamista kötődésű szervezetek is megjelennek.
A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy az általa azonosított szervezeteknek
csak mintegy harmada kifejezetten diák- vagy ifjúsági vezetésű, ami kérdéseket vet fel a fiatalok nevében szervezett megmozdulások politikai hátterével kapcsolatban.
- 12:37
2020. november 2. - 12:202022. január 9.
- 09:312019. február 4.
