Brazíliában október 25-én, vasárnap tartják az elnökválasztás második, egyben döntő fordulóját. A mintegy 213 millió lakosú dél-amerikai ország választói két, egymástól gyökeresen eltérő politikai irányzat képviselője közül választhatnak: a hivatalban lévő, 80 éves baloldali elnök, Luiz Inácio Lula da Silva, valamint a 45 éves jobboldali szenátor, Flávio Bolsonaro között. Utóbbi Jair Bolsonaro korábbi elnök fia, akinek indulása önmagában is különlegessé teszi a választást, hiszen a brazil jobboldal most az egykori államfő családján keresztül próbál visszatérni a hatalomba.
A választásra három héttel az október 4-i első forduló után kerül sor. A brazil választási rendszer szerint amennyiben egyik elnökjelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok több mint felét, a két legtöbb voksot kapott jelölt újra megmérkőzik egymással. Ez történt most is, ráadásul olyan eredménnyel, amely a kampány utolsó heteire teljesen átrendezte az erőviszonyokat.
Kik a jelöltek? A munkásvezérből lett elnök és Bolsonaro politikai örököse
Luiz Inácio Lula da Silva, akit Brazíliában szinte mindenki egyszerűen csak Lulaként emleget, a latin-amerikai baloldal egyik legismertebb politikusa. Szegény családból származik, fiatalon gyári munkásként dolgozott, majd szakszervezeti vezetőként vált országosan ismertté. A Munkáspárt (PT) alapítójaként 2003 és 2010 között két elnöki ciklust töltött ki, majd a 2022-es választáson legyőzte Jair Bolsonarót, és 2023 januárjában ismét elfoglalta az elnöki palotát. Most negyedik elnöki mandátumát szeretné megszerezni.
Lula politikájának középpontjában az állami szociális programok, a szegénység csökkentése, a munkavállalói jogok és a gazdaságban betöltött erőteljesebb állami szerep áll. Támogatói a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését és a demokratikus intézmények védelmét tekintik legfontosabb eredményeinek, bírálói viszont a magas közkiadások, a gazdasági bizonytalanság és a korrupciós botrányok miatt támadják. Lula pályafutását több büntetőeljárás is beárnyékolta: korábbi korrupciós ítéleteit 2021-ben a brazil legfelsőbb bíróság megsemmisítette, így visszanyerte politikai jogait.
Kihívója, Flávio Bolsonaro a jobboldali Liberális Párt (PL) jelöltje, aki Rio de Janeiro államot képviseli a brazil szenátusban. Jogászként végzett, hosszú ideig állami parlamenti képviselőként politizált, 2019 óta pedig szenátor. Elnökjelöltsége mögött édesapja, Jair Bolsonaro áll, aki 2019 és 2022 között vezette Brazíliát. Az idősebb Bolsonarót a választási bíróság eltiltotta az indulástól, később pedig a 2022-es választási vereségét követő puccskísérlettel összefüggésben elítélték. A család politikai tábora azonban továbbra is rendkívül erős, Flávio pedig lényegében az apja által felépített konzervatív mozgalom jelöltjeként indul.
A fiatalabb Bolsonaro kampányának legfontosabb témái a közbiztonság helyreállítása, a szervezett bűnözéssel szembeni szigorú fellépés, az államapparátus csökkentése, a vállalkozások támogatása és a konzervatív társadalmi értékek védelme.
A politikus azt is ígérte, hogy elnökként nem törekedne újraválasztására, hanem egyetlen ciklus alatt hajtaná végre reformjait. Alelnökjelöltje Alfredo Gaspar, korábbi ügyész, jelenlegi parlamenti képviselő. Lula mellett a jelenlegi alelnök, Geraldo Alckmin indul.
Mi történt az első fordulóban? Bolsonaro meglepte egész Brazíliát
Az október 4-i első forduló legnagyobb meglepetése az volt, hogy Flávio Bolsonaro nemcsak megszorongatta a hivatalban lévő elnököt, hanem meg is előzte. A brazil választási hatóság véglegesített adatai szerint Bolsonaro az érvényes szavazatok 47,03 százalékát, Lula pedig 45,16 százalékát szerezte meg. Ez több mint 56,1 millió voksot jelentett Bolsonaro számára, míg Lulára közel 53,9 millióan szavaztak. A különbség mintegy 2,2 millió szavazat, vagyis 1,87 százalékpont volt.
A harmadik helyen Augusto Cury író végzett 2,89 százalékkal, őt Renan Santos követte 2,24 százalékkal, majd Ronaldo Caiado 2,18 százalékkal. A többi jelölt már jóval kisebb támogatottságot ért el. Mivel a két éllovas egyike sem jutott 50 százalék fölé, elkerülhetetlenné vált a második forduló.
Az eredmény különösen Lulának jelentett politikai figyelmeztetést. A hivatalban lévő elnök a választás éjszakáján maga is elismerte, hogy első fordulós győzelemre számított, és a vártnál gyengébb eredmény után új kampányra lesz szüksége. Bolsonaro ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a szavazók változást akarnak. A részvétel megközelítette a 79 százalékot, ugyanakkor a választásra jogosultak több mint egyötöde távol maradt az urnáktól.
A második forduló egyik döntő kérdése éppen az, hogy a két jelölt melyikének sikerül mozgósítania ezeket a választókat.
A jobboldal számára további biztató jel, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek jelentős része is konzervatív vagy jobboldali politikai táborhoz tartozik. Szavazóik azonban nem automatikusan kerülnek Bolsonaro mögé: egy részük Lulára voksolhat, mások érvénytelen szavazatot adhatnak le, vagy otthon maradhatnak. Mivel az első fordulóban a két vezető jelölt együtt a voksok több mint 92 százalékát megszerezte, már viszonylag kis elmozdulás is elegendő lehet a győzelemhez.
Mit mutatnak az utolsó közvélemény-kutatások?
A választás előtti utolsó napokban megjelent felmérések gyakorlatilag fej fej melletti versenyt mutatnak, bár valamennyi fontos kutatásban Bolsonaro rendelkezik kisebb előnnyel. A Reuters által október 24-én összegzett adatok szerint a Datafolha 48–47 százalékos Bolsonaro-előnyt mért, a Quaest 46–45 százalékot, a CNT/MDA 46,3–45 százalékot, míg az AtlasIntel/Bloomberg kutatása 49,9–48,4 százalékos eredményt jelzett. Ezek az eltérések azonban a felmérések hibahatárán belül vannak, így egyik jelölt győzelme sem tekinthető biztosnak.
Bolsonaro mellett szól az első fordulós győzelme, valamint az a történelmi tapasztalat, hogy Brazília demokratikus elnökválasztásain eddig még nem fordult elő, hogy az első forduló második helyezettje végül megnyerte volna az elnökséget.
Lula viszont az elmúlt hetekben csökkentette hátrányát, és arra épít, hogy a szociális programok kedvezményezettjei, valamint a Bolsonaro család politikáját ellenző szavazók nagyobb számban jelennek meg az urnáknál.
Mi a választás valódi tétje? Gazdaság, bűnözés és a demokrácia jövője
A brazil választási kampány egyik legfontosabb kérdése a megélhetés. Lula kormányzása alatt csökkent a munkanélküliség és a szegénység, ám a mindennapi élet költségei és a háztartások eladósodottsága továbbra is komoly elégedetlenséget okoznak. Bolsonaro azt ígéri, hogy vállalkozásbarát gazdaságpolitikával, az állam méretének csökkentésével és a magánberuházások ösztönzésével teremtene kedvezőbb feltételeket. Lula ezzel szemben a szociális támogatások és a munkavállalói jogok védelmével kampányol, miközben arra figyelmeztet, hogy a jobboldali fordulat veszélyeztetheti a szegényebb rétegeknek nyújtott juttatásokat.
Legalább ennyire fontos a közbiztonság. Brazíliában a szervezett bűnözés, a drogkartellek és a fegyveres bandák tevékenysége hosszú ideje súlyos probléma.
Bolsonaro rendkívül szigorú büntetőpolitikát ígér, többek között fokozottan őrzött börtönöket és a súlyos szexuális bűncselekmények elkövetőivel szembeni keményebb szankciókat. Lula szintén fellépést ígér a bűnszervezetek ellen, de nagyobb hangsúlyt helyez az intézményi együttműködésre és a társadalmi problémák kezelésére.
A kampány harmadik nagy témája a brazil demokrácia és az igazságszolgáltatás helyzete. Jair Bolsonarót 2025-ben elítélték a 2022-es választási veresége után szervezett puccskísérletben játszott szerepe miatt. Flávio Bolsonaro megígérte, hogy elnökként kegyelmet adna édesapjának. Lula tábora ezért a választást a demokratikus intézmények megvédéséről szóló döntésként mutatja be, míg Bolsonaro hívei szerint a brazil igazságszolgáltatás politikai eszközzé vált a jobboldallal szemben.
Trump is ott van a brazil választás hátterében
A brazil elnökválasztás nemzetközi jelentőségét elsősorban Donald Trump amerikai elnök szerepe adja. A Bolsonaro család régóta szoros politikai kapcsolatokat ápol Trumppal és az amerikai konzervatív mozgalommal. Flávio Bolsonaro győzelme várhatóan jelentős közeledést eredményezne Washington és Brazíliaváros között, miközben a jobboldali vezetésű latin-amerikai országok politikai együttműködését is megerősíthetné.
Lula ezzel szemben a brazil külpolitikai önállóságot hangsúlyozza. Kormánya fontos szerepet szán a BRICS-együttműködésnek, fenntartja a szoros gazdasági kapcsolatokat Kínával, és több nemzetközi kérdésben eltér az amerikai állásponttól.
A két ország viszonyát tovább terhelték a Trump-kormányzat által Brazíliára kivetett büntetővámok. Lula szerint Washington ezekkel a lépésekkel politikai nyomást próbál gyakorolni Brazíliára, amit az amerikai kormányzat tagad.
A választás kimenetele azért is fontos, mert Brazília Latin-Amerika legnagyobb gazdasága, jelentős mezőgazdasági exportőr, és kulcsszereplő a stratégiai ásványkincsek, valamint a Kínával és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem területén. A következő elnöknek el kell döntenie, hogyan egyensúlyoz a két világhatalom között, és milyen szerepet kíván betölteni a nemzetközi politikában.
Van-e a választásnak jelentősége Izrael számára?
Izraeli szempontból is jelentős különbség van a két jelölt között. Jair Bolsonaro elnöksége idején Brazília látványosan közeledett a zsidó államhoz. Az egykori elnök Benjamin Netanjahu szövetségeseként lépett fel, és külpolitikájában fontos szerepet kapott az Izraellel való együttműködés. Flávio Bolsonaro politikai háttere és konzervatív szövetségi rendszere alapján valószínűsíthető, hogy győzelme esetén ismét Izrael-barátabb irányba fordulna a brazil diplomácia.
Lula ezzel szemben élesen bírálta Izrael gázai katonai műveleteit, és kormányzása alatt a két ország kapcsolata jelentősen megromlott. Brazília a palesztin államiságot támogató diplomáciai kezdeményezések egyik fontos szereplője lett, miközben Lula több kijelentése komoly felháborodást váltott ki Izraelben.
Egy Bolsonaro-győzelem tehát nemcsak az Egyesült Államok, hanem Izrael számára is kedvezőbb diplomáciai környezetet teremthetne, bár a konkrét külpolitikai döntések természetesen csak az új kormány megalakulása után válnának világossá.
Mikor várhatók az eredmények, és hogyan választanak elnököt Brazíliában?
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel nyolckor nyitottak, és délután öt órakor zárnak. Ez magyar idő szerint délután egy és este tíz óra közötti időszakot jelent. Brazíliában elektronikus szavazógépeket használnak, amelyek lehetővé teszik a voksok gyors összesítését, így az első eredmények már a szavazóhelyiségek bezárása után rövid idővel megjelenhetnek.
A második fordulóban már nincs szükség újabb, különleges többségre: az a jelölt lesz Brazília következő elnöke, aki több érvényes szavazatot szerez. A győztes 2027. január 1-jén kezdi meg négyéves elnöki mandátumát.
A voksolás azonban nemcsak az elnöki palotáról szól. Az október 4-i parlamenti választásokon a jobboldali pártok megerősödtek, így Lula esetleges újraválasztása esetén is komoly nehézségekkel szembesülhet a törvényhozásban. Bolsonaro győzelme viszont kedvezőbb parlamenti erőviszonyokat teremthetne a konzervatív gazdasági és közbiztonsági reformok számára.
- 07:45
2022. október 31. - 08:11
2026. október 5. - 12:452022. október 3.
