Magyarország az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára készül. Miközben a szabadságért életüket kockáztató hősökre emlékezünk, szélsőjobboldali internetes közösségekben ismét terjednek a zsidóellenes összeesküvés-elméletek, a 2006-os utcai zavargásokat dicsőítő képek és az erőszakra buzdító felhívások.
A nyilvánosságra került bejegyzések olyan súlyos kérdéseket vetnek fel, amelyekre a rendőrségnek, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és szükség esetén a Terrorelhárítási Központnak még az ünnep előtt választ kell adnia.
„Jogod van lángba borítani az utcát!” Nem egy régi szélsőséges röplapból idézünk. A mondat egy október 23. előtt terjesztett internetes bejegyzésben olvasható, amely a zsidóellenes összeesküvés-elméleteket az utcai erőszak igazolásával kapcsolja össze.
Egy másik képen a 2006-os budapesti összecsapások azon résztvevőit nevezik hősöknek, akik a „judeista hatalommal” szálltak szembe. A folytatás már a jelennek szól: „Most 23-án újra vérünket kell áldoznunk.”
A hősies önfeláldozás gondolatával önmagában aligha lenne bajunk. A gond ott kezdődik, amikor mások vérét is beleértik.
Ez már messze túlmutat a politikai véleménynyilvánításon. Az antiszemita propaganda egyik legrégebbi toposzát eleveníti fel: az országot titokban egy zsidó hatalom irányítja, amellyel szemben az erőszak is igazolható. A huszadik század történelme elég példát szolgáltat arra, milyen következményekkel járhat az ellenség kijelölése, a gyűlölet módszeres szítása és az erőszak igazolása.
A megemlékezéstől az erőszak dicsőítéséig
Október 23-ra több szélsőjobboldali szerveződés is nyilvános megmozdulást hirdetett Budapesten.
A Légió Hungária „Kövesd a lángot!” címmel 18 órára jelentett be vonulásos rendezvényt a Corvin köz és a Pollack Mihály tér közötti útvonalra. A Mi Hazánk Mozgalom 15 órára hirdette meg „Nemzeti Ellenállás” elnevezésű rendezvényét a Corvin közbe. A White Boy Hungary szintén utcai megjelenésre buzdította követőit.
A valódi veszélyt azok a radikális körök jelenthetik, amelyek az ünnepi mozgósítást az erőszakos indulatok szítására használják fel.
A Nacionalista Zóna Telegram-csatornáján közzétett felhívás egyenesen utcai fellépésre szólítja fel a követőket. A csatorna más bejegyzéseiben az izraeli befolyásról szóló összeesküvés-elméletek is megjelennek. Az egyik írás szerint a magyar politikai közeg egyik része az „Izrael az első”, míg a másik a „Magyarország az első” elvet követi. A bejegyzés azt is sugallja, hogy a politikai konfliktusokat demokratikus választások útján már nem lehet rendezni.
Önmagában mindez még nem bizonyítja, hogy szervezett támadás készül. A visszatérő motívumok azonban figyelmeztető jelek: az ellenségkép tudatos építése, a demokratikus intézmények legitimitásának megkérdőjelezése és az utcai konfrontáció felmagasztalása egymást erősíthetik.
Amikor a politikai ellenfélből „zsidó ellenség” lesz
A képernyőmentések további aggasztó eleme, hogy egyes bejegyzések Magyar Pétert és politikai környezetét is antiszemita összeesküvés-elméletek célpontjává teszik.
Az egyik képen a politikust Dávid-csillaggal és a náci propagandát idéző grafikai elemekkel jelenítik meg. Egy másik bejegyzés „izraelita rendőrökről” beszél, azt sugallva, hogy a 2006-os rendőri fellépés mögött valamiféle zsidó érdek húzódott meg.
Ez a retorika nem a politikai ellenfél intézkedéseit vagy programját bírálja. Önkényesen zsidó származást tulajdonít neki, majd erre hivatkozva idegen, ellenséges hatalom képviselőjeként bélyegzi meg. Az antiszemita propaganda évszázadok óta ugyanarra a képletre épül: a társadalmi elégedetlenségért, a gazdasági válságokért és a politikai konfliktusokért egy képzeletbeli, mindenütt jelen lévő zsidó hatalmat tesz felelőssé.
Amikor ehhez az erőszak igazolása is társul, a gyűlölet már nem pusztán előítélet: a támadás erkölcsi igazolásává válhat.
A magyarországi zsidó közösség számára mindez különösen komoly figyelmeztetés.
Nem azért, mert minden szélsőjobboldali demonstráció szükségszerűen erőszakba torkollik, hanem mert a nyilvánosan terjesztett antiszemita üzenetek olyan légkört teremthetnek, amelyben egyesek a zsidó emberek, intézmények vagy közösségi rendezvények elleni fellépést is igazolhatónak tartják.
Nem várhatunk az első áldozatig
Az erőszakos szélsőségességből eredő fenyegetések felismerése és megelőzése a rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és indokolt esetben a Terrorelhárítási Központ összehangolt fellépését igényli.
A dokumentált bejegyzések alapján haladéktalanul tisztázni kell, kik állnak az erőszakos felhívások mögött, milyen kapcsolatban állnak egymással az érintett csoportok, és vannak-e szervezett rendbontásra vagy személyek elleni támadás előkészítésére utaló jelek.
Különös figyelmet érdemelnek azok a nyilvános Telegram-csatornák és egyéb internetes felületek, ahol az antiszemita propaganda közvetlen erőszakos felhívásokkal párosul.
A bejegyzések eredeti forrásainak, közzétételi időpontjainak és szerzőinek azonosítása, valamint az esetleges bűncselekmények kivizsgálása a hatóságok feladata. Ahol konkrét, hiteles fenyegetés merül fel, ott nem elegendő a helyzet figyelemmel kísérése. Arányos, jogszerű és időben megtett megelőző intézkedésekre van szükség. Ugyanilyen fontos, hogy az illetékes szervek egyeztessenek a zsidó közösségi és vallási intézmények biztonságáért felelős szervezetekkel.
Egy országos jelentőségű ünnep előtt megalapozott kockázatértékelésre, egyértelmű felelősségi körökre és szükség esetén megerősített védelemre van szükség.
A véleménynyilvánítás szabadsága nem jelent korlátlan felhatalmazást mások fenyegetésére vagy erőszakra uszítására. A kettő közötti jogi határt a hatóságoknak következetesen érvényesíteniük kell.
A megelőzés értelmét veszti, ha csak az első súlyos támadás után kezdődik.
Október 23. nem válhat a neonáci erődemonstráció ünnepévé
Különösen visszás, amikor az 1956-os forradalom emlékét olyanok próbálják kisajátítani, akik a szabadság eszméjét etnikai és vallási gyűlölettel egyeztetik össze.
A forradalomban különböző világnézetű, származású és vallású magyarok vettek részt. Köztük zsidó szabadságharcosok is, akik ugyanazért a hazáért kockáztatták az életüket, amelynek történelméből az antiszemita propaganda újra meg újra megpróbálja kitörölni őket.
Az ő emléküket is meggyalázza, aki 1956 örökségére hivatkozva zsidóellenes gyűlöletet szít.
A magyar kormány és az illetékes hatóságok előtt most egyértelmű feladat áll. A nyilvánosságra került anyagokat ellenőrizni kell, a fenyegetéseket komolyan kell venni, az esetleges bűncselekményeket fel kell deríteni, és biztosítani kell, hogy mindenki félelem nélkül emlékezhessen a forradalomra. Mindezt politikai hovatartozástól függetlenül, a jogállami garanciák következetes betartásával.
A zsidó közösség biztonsága nem lehet pártpolitikai alku tárgya. Ahogyan egyetlen magyar állampolgár biztonsága sem.
Október 23. a szabadság ünnepe. A szabadság pedig nem azt jelenti, hogy bárki büntetlenül fenyegethet másokat a származásuk vagy vallásuk miatt.
A magyar államnak most kell bizonyítania, hogy képes megvédeni polgárait. Nem akkor, amikor már megtörtént a baj, hanem amíg még megelőzhető.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 17:25
2020. május 8. - 08:31
2026. január 28. - 06:152019. október 23.
