Egy nemrégiben készült felmérés szerint három évvel az október 7-i mészárlás után egyre szkeptikusabban szemlélik Európát az izraeliek. Ennek következtében egyre inkább hajlamosak országukat inkább a Közel-Kelet részének tekinteni, mint Európa részének.
Az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy a Hamász mészárlása és az azt követő regionális konfliktusok hogyan változtatták meg az izraelieknek a világban betöltött helyükről alkotott képét, valamint a zsidók biztonságával és Izrael nemzetközi kapcsolataival kapcsolatos véleményüket – ismerteti a tanulmányt a Mena-Watch bécsi központú közel-keleti think tank.
A jeruzsálemi Héber Egyetem és a European Forum által készített „Barometer 2026” felmérésben izraelieket, valamint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Lengyelország lakosait kérdezték meg egymásról alkotott véleményükről.
Az izraeli válaszadók közül 42 százalék inkább a Közel-Kelet országaként írta le Izraelt, és csak 18 százalék látta országukat inkább európainak.
Különösen markáns volt ez a változás az izraeli arabok körében, akiknél azok aránya, akik Izraelt inkább közel-keleti országnak tartják, 2022 óta több mint megháromszorozódott.
Kritikusak az EU-val, pragmatikusak a jobboldallal szemben
A „Barometer 2026” emellett jelentős szakadékot tárt fel az izraeliek és az európaiak között a zsidók biztonságának megítélése tekintetében. Az izraeli válaszadók egyértelmű többsége állította, hogy Izrael a zsidók számára biztonságosabb, mint Európa, míg az európai válaszadók véleménye megosztottabb volt.
A megkérdezett európai országok közül Lengyelországban volt a legmagasabb, 35 százalékos azok aránya, akik szerint Izrael a zsidók számára biztonságosabb.
Ugyanakkor az izraeliek egyre szkeptikusabban viszonyulnak az Európai Unióhoz.
2024-hez képest az izraeli válaszadók nagyobb hányada nem értett egyet azzal az állítással, hogy „az EU általában véve sikeres”, különösen a zsidó izraeliek látták ezt így.
A felmérés emellett azt is jelzi, hogy a zsidó izraeliek pragmatikus hozzáállást tanúsítanak az európai politikai jobboldal iránt. Akárcsak 2024-ben, sok izraeli zsidó válaszadó úgy nyilatkozott, hogy az országnak fenn kell tartania a kapcsolatait az európai szélsőjobboldali pártokkal, amennyiben azok támogatják Izraelt. Németországban is kevesebb válaszadó tartotta veszélyes fejleménynek az Alternatíva Németországért (AfD) felemelkedését, mint 2024-ben – írja a Mena-Watch.
Az izraeliek újraértékelik Európához való viszonyukat
Németország továbbra is az az európai ország, amelyet az izraeliek leggyakrabban Izrael barátjának tekintenek, a második helyen Magyarország áll. Hollandiának viszont jelentősen romlott a hírneve, és most már azon európai országok közé tartozik, amelyeket az izraeliek a legkevésbé tartanak barátságosnak.
Franciaországot és Spanyolországot említették az izraeli válaszadók leggyakrabban antiszemita országként Európában.
A felmérésből az is kiderült, hogy a zsidó izraeliek 67 százaléka úgy véli, a mai Németország „más Németország”, mint az 1945 előtt létező ország, ez csökkenést jelent a 2024-es 75 százalékhoz képest.
„A Barometer egy mélyreható újraértékelés pillanatát örökíti meg” – nyilatkozta Gisela Dachs, a tanulmány vezetője. „Három évvel október 7-e után az izraeliek nemcsak a biztonság és az identitás kérdéseit gondolják át, hanem az Európához fűződő viszonyukat és az Európát meghatározó politikai erőket is.”
A felmérésben 1 003 izraeli, valamint a négy európai országból egyenként 1000 személy vett részt. Az európai terepmunkát 2026 júniusában és júliusában végezték, míg az izraeli felmérést májusban. A felmérés mintavételi hibaaránya 3,1 százalékpont volt.
Fotó: AccessNow
