A madridi parlament zöld utat adott ahhoz, hogy spanyol útlevelet kapjanak a korábbi nyugat-szaharai gyarmatáról érkező migránsok és gyermekeik. Ha a szenátus is jóváhagyja a tervet, hamarosan akár 200 ezer újabb arab migráns érkezhet az EU területére.
Spanyolország több tízezer nyugat-szaharai embernek adna állampolgárságot, és ezzel beutazási lehetőséget az EU-ba. A törvényjavaslat mellett 168 képviselő szavazott, 31 ellene, 145 pedig tartózkodott. Most már csak a szenátusnak kell jóváhagynia a javaslatot – írja a Junge Freiheit.
A döntés kedvezményezettjei a jelenleg Marokkó megszállása alatt lévő Nyugat-Szahara arab lakosai.
Kérelmet nyújthat be mindenki, aki 1977. szeptember 29. előtt született az akkor Spanyolország által igazgatott gyarmaton. A spanyol állampolgárságot az érintettek gyermekei is megkaphatják.
Spanyolország szocialista kormánya utaztatná be a nyugat-szaharaiakat
Becslések szerint kezdetben 70-110 000 ember jöhet szóba a honosítás szempontjából. Ha a gyermekeiket is beleszámítjuk, a jogosultak köre akár 200 000 főre is növekedhet – írja a német konzervatív lap.
Ez a legmagasabb becslés Nyugat-Szahara mintegy 610 000 lakosának csaknem egyharmadát teszi ki, azonban sok jogosult algériai menekülttáborokban vagy külföldön él.
Az érintetteknek a törvény hatálybalépését követően három év áll rendelkezésükre a kérelem benyújtására. Ez az időtartam további egy évvel meghosszabbítható. A nyugat-szaharai állampolgárságot szerzett lakosok gyermekei számára öt év áll rendelkezésre.
A tervezetet Pedro Sánchez miniszterelnök szocialistái és baloldali koalíciós partnerük, a Sumar támogatta. A konzervatív Néppárt tartózkodott, míg a radikális jobboldali Vox egyhangúlag ellene szavazott.
A marokkói kormány egyelőre nem kommentálta hivatalosan az új spanyol honosítási törvényt.
Posztkoloniális jóvátétel?
Vitát váltott ki a jogosultak megnevezése is. A szocialisták ki akarták venni a törvényből a „szaharai nép” kifejezést, és azt a politikailag kevésbé érzékeny „szaharai lakosság” megfogalmazással akarták helyettesíteni.
A módosítás nyilvánvalóan azt hivatott megakadályozni, hogy a területet megszálló Marokkó a szöveget Nyugat-Szahara önálló népének közvetett elismeréseként értelmezze.
A módosító indítvány azonban nem nyert többséget. A Nyugat-Szaharából származó Tesh Sidi képviselő viszont a törvényt olyan emberek számára nyújtott jóvátételnek nevezte, akiktől Spanyolország visszavonulása után megvonta korábbi állampolgárságukat.
Spanyolország 1884-től 1976-ig uralta a területet, majd a gyarmati hatalom kivonulása után Marokkó foglalta el Nyugat-Szahara nagy részét. Az Algéria által támogatott függetlenségi mozgalom, a Frente Polisario a terület jóval kisebb részét ellenőrzi, és saját államot követel.
Az ENSZ továbbra sem tartja nyilván önkormányzattal rendelkező területként Nyugat-Szaharát.
A régió jövőjéről szóló, évtizedek óta tervezett népszavazás soha nem valósult meg. 2022-ben Sánchez feladta Spanyolország hagyományos semlegességét, és támogatta a marokkói tervet, amely csupán korlátozott autonómiát irányoz elő Rabat fennhatósága alatt.
A döntés egy olyan időszakban született, amikor Madrid és Rabat között, de az EU-n belül is feszültségek alakultak ki amiatt, hogy július végén két nap alatt több mint 70 000 migráns tört be Marokkóból a spanyol ceutai exklávéba.
Képünkön nyugat-szaharai menekültek Algériában. Fotó: NurPhoto via AFP
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt írta, és automatikus időzítéssel jelent meg.
