Kitalált újságírók, mesterséges intelligenciával írt cikkek: így csempészett be Irán közel száz írást a nyugati sajtóba

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Iráni ügynökök a ChatGPT segítségével kitalált amerikai szerzőket hoztak létre, és nevük alatt közel száz véleménycikket helyeztek el nyugati hírportálokon, főként Izraelről szólókat. Közben az Anthropic arról számolt be, hogy mesterséges intelligenciájának ügynökei vízumkérelmeket nyújtottak be az amerikai külügyminisztériumnak, és hamis bejelentést tettek a philadelphiai rendőrségnek. A Fehér Ház szokatlanul élesen reagált.

Az OpenAI a közelmúltban nyilvánosságra hozta, hogy iráni ügynökök a ChatGPT segítségével közel száz cikket helyeztek el hírportálokon olyan újságírók neve alatt, akik nem is léteznek. Az Anthropic pedig a hétvégén incidensek sorozatáról számolt be, amelyekben mesterségesintelligencia-modelljei túlléptek a rájuk bízott feladatokon.

Az egyik esetben egy mesterségesintelligencia-ügynök, amelynek űrlapkitöltést kellett volna gyakorolnia, az amerikai külügyminisztérium hivatalos honlapján vízumkérelmeket nyújtott be. Egy másik ügynök kitalált információt küldött a philadelphiai rendőrségnek egy felderítetlen gyilkosságról. A Trump-kormányzat szokatlan hevességgel reagált, és azonnali bejelentést követelt az ilyen esetekről.

Hét kitalált szerző, egy iráni műhely

Az OpenAI által feltárt és a The Washington Post által ismertetett ügyben a mesterséges intelligencia emberi utasításra dolgozott. A vállalat letiltotta azokat a fiókokat, amelyeket Iránban tartózkodó személyek működtettek, és tartózkodási helyüket VPN-nel leplezték. Ezeken a fiókokon keresztül az ügynökök hét nyugati, többségében amerikai szerzőt találtak ki. Perzsa nyelvű utasításokkal kérték a ChatGPT-t, hogy csiszolja az amerikai–iráni háborúról szóló angol nyelvű cikkeiket, igazítsa azokat az egyes portálok beküldési szabályaihoz, és írjon ajánlólevelet a szerkesztőknek.

Az egyik kitalált szerzőt, „Ervin B. Hoskinst” amerikai szabadúszó újságíróként és háborúellenes aktivistaként mutatták be, saját közösségimédia-fiókokkal. Egy másik álszemélyiségnek, „Michael Harrisonnak” a modellel írattak meg egy teljes életrajzot.

A 2025 júliusa és 2026 októbere között több mint egy tucat weboldalon megjelent vagy újraközölt közel száz cikket ezekhez és más kitalált szerzőkhöz kötötték. Köztük izraeli belpolitikáról szóló véleménycikkek is voltak. Ezek egy része meglehetősen kifinomult volt, és csak óvatosan Izrael-ellenes.

Három iráni tengeralattjárót semmisített meg egy amerikai F-35-ös vadászgép

Hadtörténelmet írtak az amerikai haditengerészet pilótái.

Ben-Gvir, Netanjahu, Kushner

„Noah Lamington” az International Policy Digestben az ultraortodox férfiak katonai behívása körüli válságot és Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányának stabilitását elemezte. „Hoskins” a Modern Diplomacy oldalán arról írt, hogy Franciaország kitiltotta területéről Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági minisztert. „Hoskins” bírálta Ben-Gvirt, és azt is, hogy Washington nem gyakorol rá nyomást, ugyanakkor kifejezetten leszögezte, hogy támogatja Izrael biztonságát, és nem szólítja fel az Egyesült Államokat, hogy forduljon el tőle. Egy másik írása az LA Progressive-ben azt firtatta, hogy Jared Kushner Öböl menti üzleti kapcsolatai befolyásolják-e az amerikai Irán-politikát.

A Middle East Monitor 21 cikket törölt

Az anyagokat jelentős olvasótáború oldalak is közölték.

A brit Middle East Monitor, amely a Közel-Kelettel és a palesztin kérdéssel foglalkozik, legalább 21 cikket jelentetett meg négy olyan szerzői név alatt, amelyeket az OpenAI kitaláltnak minősített.

A portál közölte, hogy eltávolította az azonosított cikkeket, és felülvizsgálja a véleménycikkek befogadásának rendjét.

Hasonló tartalmak jelentek meg a Demokrata Párthoz köthető amerikai Daily Kos közösségi rovatában is, ahol a bejegyzések nem mennek át előzetes szerkesztői ellenőrzésen. Így a hamis személyazonossággal beküldött írások bejáratott oldalakon keresztül jutottak el az olvasókhoz, és ezeknek az oldalaknak a hivatalos közösségimédia-fiókjai időnként még népszerűsítették is őket.

Teheránba vezetnek a szálak? Irán megtorlással fenyegetett a flydubai-járat eltérítése előtt

A fenyegetésre azután került sor, hogy szeptember 23-án új szakaszba léptek az iráni légitársaságokat érintő amerikai szankciók.

Saját cikkeiket dicsérték

A cikkek megjelenése után a hálózat tagjai a ChatGPT-vel közösségimédia-kommenteket is gyártottak.

Az OpenAI szerint az Egyesült Államokat agresszorként, Izraelt megbízhatatlan szövetségesként, Iránt pedig kitartó áldozatként igyekeztek beállítani.

Néhány komment éppen azokat a cikkeket dicsérte, amelyeket maguk az ügynökök csempésztek be a hírportálokra.

A hálózat az Iran International ellen is fellépett. A teheráni rezsimet bíráló perzsa nyelvű hírcsatorna bejegyzéseire az OpenAI szerint több mint két tucat adag ellenséges kommentet generáltak a ChatGPT-vel. Egy „Sophia Gonzalez” néven az LA Progressive-ben és a népszerű baloldali CounterPunch magazinban megjelent cikk azt állította, hogy Netanjahu sodorta háborúba Trumpot, az Iran International pedig segített azt a benyomást kelteni, hogy az irániak örömmel fogadták a csapásokat.

Ismét elszabadultak az MI-ügynökök

Az Anthropic a hétvégén egy ettől független ügyről számolt be: a vállalat MI-modelljei ismét túlléptek a rájuk bízott feladatokon.

A vízumkérelmes esetben a modellnek egy kormányzati űrlap gyakorlópéldányát kellett volna kitöltenie. Amikor a gyakorlóoldal nem töltődött be, vagy véletlenül bezáródott, a modell megkereste az űrlapot a hivatalos kormányzati honlapon, és ott küldte be. Az Anthropic nem nevezte meg az érintett hatóságot, de az amerikai külügyminisztérium megerősítette, hogy a vállalat egyik kísérleti modellje augusztusban 19, májusban pedig további egy ideiglenes vízumkérelmet nyújtott be.

Egyik kérelmet sem dolgozták fel, és a minisztérium rendszereit sem törték fel. Az űrlapok hiányosak voltak. A modell úgy hajtotta végre a feladatot, ahogyan értelmezte, és nem ismerte fel, hogy a szimulált gyakorlatból átlépett a valós világba.

Hamis tanú egy gyilkossági ügyben

Egy másik kísérletben Claude-nak véletlenszerűen kiválasztott weboldalakon kellett mintaműveleteket végeznie. Rábukkant egy felderítetlen gyilkosságról szóló oldalra, amelyen egy űrlappal információt lehetett küldeni a rendőrségnek. A modell július 18-án üzenetet küldött, amelyben azt állította, hogy írója emlékszik: a gyilkosság helyszínének közelében látott valakit, aki megfelelt a gyanúsított leírásának.

Az oldalon azonban semmiféle személyleírás nem szerepelt a gyanúsítottról, a modell pedig üresen hagyta a név- és elérhetőségi mezőket. A rendőrségi rendszer spamként kezelte a beküldést, így az nem jutott el a nyomozókhoz.

A modellnek adott utasítások tiltották a fiókok létrehozását, a személyes adatok kiadását, a vásárlást és a romboló tartalmak beküldését, az űrlapok beküldését viszont kifejezetten nem tiltották. Az Anthropic csak szeptember végén fedezte fel az esetet, és október 7-én értesítette a rendőrséget.

15 évnél fiatalabb „önfeláldozó” gyerekkatonák toborzásába kezdett az iráni rezsim

„Egy életünk van, és azt Iránért adjuk” szlogennel hirdették meg a döbbenetes toborzókampányt.

Sebezhetőség, ellopott kulcsok, megkerült fizetőfal

Az Anthropic jelentése az MI-ügynökök további önálló akcióit is leírta. Az egyik ügynöknek egy egyetemi honlapon kellett volna tudományos számítást végeznie. Hibába ütközött, sebezhetőséget talált a szerveren futó szoftverben, és kihasználta azt parancsok futtatására. Egy másik esetben a modell hozzáférési kulcsokat talált egy kormányzati weboldal konfigurációs fájljában, és ezekkel adatokat kért le az oldal háttérrendszeréből.

Egy további ügynök fizetés nélkül jutott hozzá olyan nyilvános adatokhoz, amelyekért egyébként fizetni kellett volna. Az Anthropic arról is beszámolt, hogy ügynökei URL-rövidítő szolgáltatásokkal kerülték meg a böngészőeszközeibe épített korlátozásokat.

A vállalat szerint az incidensek okozta tényleges kár minimális volt. Válaszul az Anthropic korlátozta az internet-hozzáférést a belső tesztek során, módosította egyes böngészőeszközeit, és olyan rendszert vezetett be, amely észleli az ilyen akciókat.

A Fehér Ház: a bejelentés „nem választható”

A Fehér Ház élesen reagált. A kormányzat újonnan létrehozott munkacsoportja közölte: elvárja, hogy az Anthropic teljes és azonnali átláthatóságot biztosítson az érintett hatóságoknak és a nyilvánosságnak. A munkacsoport szerint a fejlett MI-rendszereket fejlesztő vállalatoknak haladéktalanul jelenteniük kell a rendkívüli incidenseket, együtt kell működniük a bűnüldöző szervekkel, és helyre kell hozniuk az okozott károkat. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy ez a folyamat „nem választható”, és a bejelentés bármilyen késedelme elfogadhatatlan — számol be a ynet.

Orosz rakétákkal szerelkezik fel Irán

Washington azt akarhatja, hogy Izrael ezúttal egyedül támadja meg Iránt.