Az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelyben összehangolt európai megközelítést szorgalmaz az „iszlamista beépülési stratégiának” és a Muzulmán Testvériség hálózatainak kezelésére. Az EP ezzel a kérdést kiemeltebb helyre emelte az Európai Unió politikai napirendjén.
Az európai iszlamista befolyás visszaszorításáról szóló állásfoglalást 381 igen, 167 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadták el. A döntés érdekessége, hogy most együtt szavaztak a jobboldali frakciók (Néppárt, konzervatívok, szélsőjobb, patrióták).
A határozat elítéli az „az EU tagállamok demokratikus intézményeinek gyengítésére irányuló iszlamista beszivárgási stratégiát”, és hangsúlyozza, hogy a Parlament ellenzi a meglévő polgári intézményeket aláásni kívánó hálózatok legitimálását.
Felhívja az EU-tagállamokat, hogy dolgozzanak ki közös európai megközelítést az iszlamista beszivárgás jeleinek felismerésére, ideértve a vallási és politikai diskurzusban megjelenő „kettős üzenetküldés” alkalmazását is. Kiemeli továbbá az aggodalmakat a Muszlim Testvériséggel kapcsolatos hálózatok tevékenységeivel, befolyásával és finanszírozásával kapcsolatban.
Megkülönböztetni az iszlám vallást és a politikai ideológiát
A szöveg az európai finanszírozás szigorúbb ellenőrzését és erőteljesebb biztosítékokat is sürget annak érdekében, hogy az uniós pénzügyi források ne jussanak olyan személyekhez vagy szervezetekhez, amelyek veszélyt jelenthetnek a demokratikus intézményekre és az alapvető szabadságjogokra.
Az állásfoglalást az Európai Néppárt terjesztette elő, és a francia EP-képviselő, Céline Imart kiemelkedő szerepet játszott a kezdeményezés előmozdításában a frakción belül. A szavazást megelőző nyilatkozataiban Imart hangsúlyozta, hogy
meg kell különböztetni az iszlámot mint vallást és a politikai iszlámot mint ideológiát, miközben az uniós finanszírozás nagyobb átláthatóságát és szigorúbb ellenőrzését sürgette.
A Parlament felkéri az Euróőpai Tanácsot, vizsgálja meg, hogy a Muszlim Testvériséggel kapcsolatban álló szervezeteket vagy személyeket fel lehet-e venni az EU terrorista szervezetek listájára, és ennek során ne csak a formális struktúrákat vegye figyelembe, hanem a kapcsolódó szervezeteket, fedőszervezeteket, pénzügyi közvetítőket, ifjúsági hálózatokat, valamint a vezetői vagy koordinációs szerepet betöltő személyeket is.
Az EP az iszlamista beszivárgás ellen
Az európai parlamenti képviselők elítélik az iszlamista beszivárgást, amely a demokratikus intézményeket, a jogállamiságot, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, valamint az alapvető szabadságjogokat veszi célba.
Kiemelik, hogy a muszlim állampolgárok megkülönböztetés elleni védelme demokratikus kötelesség, ugyanakkor óva intenek attól, hogy a szervezett iszlamista hálózatokat reprezentatív tárgyalópartnerekként kezeljék.
Miközben Európának szabadnak, nyitottnak és elveihez hűnek kell maradnia, „többé nem finanszírozhat, nem konzultálhat és nem legitimálhat olyan hálózatokat, amelyek az ő nyelvezetét, eljárásait és finanszírozását használják fel arra, hogy belülről gyengítsék értékeit”.
Az európai parlamenti képviselők a határozatban hangsúlyozzák, hogy a diszkriminációellenes politikákat nem szabad arra használni, hogy megvédjék az iszlámot a kritikától, vagy hogy legitimálják a szervezett iszlamista hálózatokat;
ugyanakkor támogatást kérnek azoknak a civil társadalmi szereplőknek és muszlim képviselőknek, akik védelmezik a demokratikus értékeket és ellenállnak az iszlamista nyomásnak.
Nicolas Bay konzervatív (ECR) képviselő a döntésre úgy reagált: „Európa évekig alábecsülte a Muszlim Testvériség azon képességét, hogy türelmesen befolyást építsen ki olyan szervezeteken keresztül, amelyek a civil társadalom hétköznapi képviselőiként mutatják be magukat. Ma az Európai Parlament végre felismerte, hogy nem csupán ezeknek a szervezeteknek a nyilvános arculatát kell figyelembe vennünk, hanem a mögöttük álló hálózatokat is meg kell vizsgálnunk.”
Fotó: Ahmet Sel / Anadolu via AFP
- 16:00
2026. január 9. - 08:00
2021. március 12. - 18:00
2026. augusztus 16.
