A Hamász palesztin terrorszervezet mögött álló ideológiai mozgalom nemcsak a Közel-Keleten aktív: évtizedek óta építi politikai, társadalmi és pénzügyi hálózatait Európában is. Miközben Izrael fegyverrel harcol a terror ellen, a Nyugat sokszor észrevétlenül nézi, ahogy a Muszlim Testvériség intézményről intézményre növeli befolyását.
A Hamász elleni háború árnyékában egy másik, kevésbé látványos, de hosszú távon talán még jelentősebb küzdelem zajlik Európában.
Míg a gázai terrorszervezet fegyverrel próbálja elérni céljait, addig szellemi és ideológiai hátországát jelentő Muszlim Testvériség egészen más módszert követ: nem robbantásokkal, hanem intézményi befolyásszerzéssel igyekszik átformálni a nyugati társadalmakat.
A szervezet stratégiája nem a gyors konfrontációra, hanem a fokozatos beépülésre épül. Ennek lényege, hogy a demokratikus intézményeket, civil szervezeteket, oktatási intézményeket és vallási központokat felhasználva, a nyugati jogrendet kihasználva alakítsa át a társadalmat saját ideológiai elképzelései szerint.
Nem fegyverrel, hanem intézményekkel
A Muszlim Testvériség nyugati stratégiáját leginkább a tamkín nevű elv írja le, amelynek célja a társadalom fokozatos „megszilárdítása”, vagyis az intézmények belülről történő meghódítása.
Ennek egyik legismertebb bizonyítéka az úgynevezett „The Project” című dokumentum, amelyet a svájci hatóságok 2001-ben találtak meg Jusszuf Nada, az Al-Taqwa Bank vezetőjének otthonában.
Az 1982-ben készült irat egy száz évre szóló stratégiát vázol fel, amely szerint a nyugati civilizációt nem kívülről kell legyőzni, hanem saját intézményein keresztül kell fokozatosan átalakítani.
A szerző szerint ezt egészíti ki az 1991-es úgynevezett „Explanatory Memorandum”, amely a Muszlim Testvériség amerikai tevékenységét egyfajta „nagy dzsihádként” írja le, amelynek célja a nyugati civilizáció belülről történő meggyengítése.
A Hamász csak a jéghegy csúcsa
A Hamászt nem lehet önmagában vizsgálni, mert az a Muszlim Testvériség palesztin ágából nőtt ki. Miközben a terrorszervezet fegyveres harcot folytat Izrael ellen, a Testvériség a világ számos országában politikai, vallási és társadalmi hálózatokat épít.
Az európai titkosszolgálatok szerint már 2019-ben olyan Hamász-sejteket lepleztek le Németországban, amelyek fegyverraktárakat hoztak létre, és többek között az amerikai ramsteini légibázis, illetve a berlini izraeli nagykövetség elleni támadásokra készültek.
A gyűlölet ideológiai gyökerei
A Muszlim Testvériséget 1928-ban alapító Haszan al-Banna, majd később a mozgalom fő ideológusa, Szajjid Kutb dolgozta ki azt az iszlám politikai ideológiát, amely legitimnek tekinti a fegyveres dzsihádot.
Júszuf al-Karadávi egyiptomi származású hitszónok pedig hosszú éveken keresztül az Al Jazeera televízió egyik legismertebb vallási személyisége volt. Karadávi nyíltan támogatta a homoszexualitás halálbüntetését, igazolta a nők elleni erőszak bizonyos formáit, Adolf Hitlert pedig „Isten büntetésének” nevezte a zsidókkal szemben. Emellett többször beszélt arról a céljáról is, hogy Európa egyszer iszlám kontinenssé váljon.
Svájc: a mozgalom európai hátországa
Svájc különösen fontos szerepet játszik a Muszlim Testvériség európai hálózatában.
Miután Haszan al-Banna veje, Szaíd Ramadán 1961-ben Genfbe költözött, Svájc fokozatosan a szervezet egyik legfontosabb európai központjává vált. Egyes biztonságpolitikai szakértők szerint ma Nagy-Britannia után Svájc számít a Muszlim Testvériség második legfontosabb európai bázisának. A mozgalom különböző családi hálózatokra épül – a Ramadán, Nada, Himmat és Kermous családokra –, amelyek számos alapítványban, mecsetben és civil szervezetben töltenek be vezető szerepet.
Példaként említhető Khaldoun Dia-Eddine is, aki svájci rendőrök képzésében is részt vesz, miközben korábban olyan szervezetek vezetésében vállalt szerepet, amelyeket több titkosszolgálat is a Muszlim Testvériséghez vagy a Hamászhoz kötött.
Katar milliárdjai
A mozgalom nemcsak ideológiai, hanem komoly pénzügyi támogatást is élvez.
A Qatar Papers néven ismertté vált dokumentumok szerint Doha több millió dollárt fordított különböző svájci és európai iszlám projektek támogatására, köztük múzeumokra, vallási központokra és alapítványokra.
Ezek a beruházások egy sokmilliárd dolláros stratégia részét képezik, amelynek célja kedvező politikai és társadalmi környezet kialakítása az iszlamista szervezetek számára.
A Muszlim Testvériség egyik leghatékonyabb eszköze az, hogy minden érdemi kritikát „iszlamofóbiának” bélyegez. A mozgalom tudatosan alkalmazkodik a nyugati politikai nyelvezethez, olyan fogalmakat használva, mint a sokszínűség, az egyenlőség vagy a befogadás. Ez szerinte megnehezíti, hogy a hatóságok vagy a közvélemény felismerje a szervezet hosszú távú céljait.
Izrael figyelmeztetése a Nyugatnak
Izrael már évek óta ugyanazzal a szervezettel harcol, amelynek európai hálózatai sok országban továbbra is legális keretek között működnek.
A Nyugatnak követnie kellene azoknak az arab államoknak – köztük Egyiptomnak, Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek – a példáját, amelyek már évekkel ezelőtt terrorista szervezetnek nyilvánították a Muszlim Testvériséget.
Ennek érdekében nagyobb átláthatóságot szükséges a szervezetek finanszírozásában, a fedőszervezetek betiltását, valamint szigorúbb nemzetbiztonsági ellenőrzést azoknál a személyeknél, akik érzékeny állami pozíciókba – például a rendőrséghez, a hadsereghez vagy más biztonsági szervekhez – kerülnek.
A Muszlim Testvériség hosszú távra tervez. Miközben a Közel-Keleten a konfliktusok fegyverrel zajlanak, Európában ugyanennek az ideológiának a terjedése sokkal csendesebb, de szerinte legalább ennyire veszélyes folyamat. Izraelnek és nyugati szövetségeseinek ezért nemcsak a terrorista szervezetekkel, hanem azok ideológiai és szervezeti hátterével szemben is fel kell lépniük.
A cikk eredetije a The Jerusalem Postban jelent meg Thomas D. Zweifel, a Misgav Peace Through Strength intézet stratégiai vezetőjének tollából.
- 19:00
2025. november 20. - 10:00
2025. november 24. - 06:13
2026. március 7.
