A koronavírus-járvány nemcsak az egészségügyi rendszereket tette próbára, hanem azt is, hogy a kormányok mennyire képesek és hajlandók pontosan beszámolni a történtekről.
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói 134 ország és terület koronavírus-adatait vizsgálva arra jutottak, hogy a kormányok a világ számos pontján jelentősen alulbecsülték a Covid-19 halálos áldozatainak számát a járvány első két évében.
Új izraeli kutatás a Covid-halálozásokról
Ariel Karlinsky és Moses Shayo professzor a szakmailag lektorált Journal of Economic Growth folyóiratban publikált tanulmányában a hivatalosan közölt Covid-halálozást hasonlította össze elsősorban a többlethalálozás alapján készített becslésekkel.
A vizsgált országok 2020-ban és 2021-ben hivatalosan 5,08 millió Covid-halálesetet jelentettek, miközben a kutatók becslése szerint a tényleges halálozás elérhette a 12,47 milliót.
A kutatók szerint a vizsgált kormányok 45-55 százaléka jelentett pontatlan adatokat a Covid okozta halálozásról, és az aluljelentés jóval gyakoribb volt, mint a túlbecslés. Ariel Karlinsky szerint a kutatás két legfontosabb megállapítása, hogy a járvány halálos áldozatainak száma lényegesen magasabb lehetett a hivatalosan közöltnél, illetve hogy „nagymértékű információmanipuláció” történhetett számos országban.
A tanulmány ugyanakkor azt is vizsgálta, hogy az adatgyűjtési és nyilvántartási rendszerek különbségei önmagukban megmagyarázhatják-e az eltéréseket. A kutatók arra jutottak, hogy a statisztikai kapacitás csak kis részben magyarázza a különbségeket. Azokban az országokban, ahol erősebbek az intézményi fékek és ellensúlyok, általában kisebb volt az aluljelentés. Ugyanez volt megfigyelhető ott is, ahol a lakosság jobb helyzetben volt a hivatalos információk ellenőrzésére, például a magasabb iskolázottság és az internethez való hozzáférés miatt.
Ezzel szemben magasabb adateltérést találtak a kommunista múlttal rendelkező országokban, valamint azokban az államokban, ahol a járvány idején választásokat tartottak. A szerzők azonban hangsúlyozzák, hogy ezek statisztikai összefüggések, és önmagukban nem bizonyítják, hogy e tényezők okozták volna a halálesetek szándékos aluljelentését.
Karlinsky példaként Chilét és Oroszországot emelte ki. Mindkét ország magas pontszámot ért el a statisztikai kapacitást mérő mutatókban, Chile azonban erősebb intézményi korlátai mellett viszonylag pontosan jelentette a Covid-halálozást, míg Oroszország jelentősen alulbecsülte azt.
Nem minden eltérés jelent megtévesztést
A hivatalos adatok és a többlethalálozás alapján számított becslések közötti különbség önmagában nem bizonyít szándékos megtévesztést. A hiányos tesztelés, a nem megfelelő halálozási nyilvántartás és más adminisztratív hiányosságok is okozhatják, hogy egy ország nem számol el minden halálesettel. A kutatók ezért elsősorban azokat az eseteket tekintették jelentős adateltérésnek, amikor a hivatalos számok lényegesen elmaradtak a többlethalálozás alapján reálisnak tartott tartománytól.
A legnagyobb abszolút különbséget Indiában találták: miközben a kormány mintegy 500 ezer Covid-halálesetet jelentett, a kutatók becslése szerint a tényleges szám körülbelül 4,5 millió lehetett. Nicaraguában két év alatt kevesebb mint 250 Covid-halálesetet jelentettek hivatalosan, miközben a többlethalálozás több ezer halálesetre utalt.
A kutatók elismerik, hogy egyes országokban, különösen a szegényebb államokban, ahol hiányos a halálozások nyilvántartása, a járvány valódi áldozatainak száma valószínűleg soha nem lesz pontosan megállapítható. A hiányzó adatokat ezért többek között kórházi statisztikákból, gyászjelentésekből és más közvetett forrásokból próbálják rekonstruálni.
A tanulmány megállapításai a Covid-járványon is túlmutatnak, hiszen a kormányok által közzétett statisztikák rendszeresen befolyásolják a közegészségügyi döntéseket, a gazdaságpolitikát, a nemzetközi segélyezést és számos más területet. Karlinsky szerint ezért az újságíróknak különösen óvatosan kell kezelniük a megbízhatóság szempontjából problémásnak ítélt országok hivatalos adatait, és egyértelműen jelezniük kell, ha azok függetlenül nem ellenőrizhetők.
- 17:00
2023. május 25. - 15:002023. június 13.
- 15:002023. május 2.
