Bulgária kivonta az amerikai légi utántöltő gépeket, miután Irán megfenyegette Szófiát

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Napokkal azután, hogy sajtóértesülések szerint Teherán amerikai célpontok elleni támadásokat mérlegelt Bulgáriában és Cipruson, Szófia bejelentette: az Egyesült Államok két légi utántöltő repülőgépe elhagyta az országot. Eközben Irán újabb kemény fenyegetéseket fogalmazott meg, bemutatta egy föld alatti rakétagyárát, Donald Trump pedig ismét kijelentette: Teherán ugyan megállapodást akar, de továbbra sem hajlandó elfogadni Washington feltételeit.

Bulgária szombaton közölte, hogy az Egyesült Államok két KC–135 típusú légi utántöltő repülőgépe elhagyta a bezmeri légibázist, néhány nappal azután, hogy a Financial Times arról írt: Irán amerikai katonai célpontok elleni támadásokat mérlegelhet Bulgáriában és Cipruson, ha ismét katonai konfliktus robbanna ki Washingtonnal.

Dimitar Sztojanov bolgár védelmi miniszter közölte, hogy a repülőgépek pénteken indultak tovább egy nem nyilvánosságra hozott helyszínre. A két KC–135-ös július 22-én érkezett Bulgáriába. A típus elsődleges feladata a vadászgépek légi utántöltése, és az elmúlt hónapokban az Irán elleni amerikai hadműveletek támogatásában is szerepet kapott.

Szófia ugyanakkor végig hangsúlyozta, hogy a gépek kizárólag NATO-kiképzési feladatokat láttak el a szövetséges légterekben, és nem vettek részt Irán elleni támadó műveletekben.

Teherán háborús bűnrészességgel vádolta Bulgáriát

Az iráni vezetés ennek ellenére élesen bírálta Bulgáriát, azt állítva, hogy az ország az amerikai katonai jelenlét engedélyezésével „agresszió és háborús bűncselekmények” részesévé vált. A bolgár kormány ezt határozottan visszautasította.

A Financial Times a hét elején arról számolt be, hogy iráni döntéshozók amerikai katonai célpontok elleni csapásokat mérlegeltek Délkelet-Európában, és a lehetséges célpontok között Bulgária és Ciprus is szerepelt.

Az Egyesült Államok egyelőre nem erősítette meg hivatalosan a repülőgépek kivonását.

Trump tovább fokozza a gazdasági nyomást

A fejlemények idején továbbra is rendkívül feszült a viszony Washington és Teherán között, miközben a tárgyalások gyakorlatilag teljesen befagytak. Donald Trump amerikai elnök egyelőre nem rendelt el újabb katonai csapásokat Irán energetikai infrastruktúrája ellen, hanem a gazdasági nyomás további fokozása mellett döntött.

Az Egyesült Államok a Hormuzi-szoros körüli tengeri blokád fenntartása mellett példátlanul szigorú új gazdasági intézkedéseket készít elő. A csomag várhatóan másodlagos szankciókat is tartalmaz majd azokkal az országokkal és vállalatokkal szemben, amelyek továbbra is üzletelnek Iránnal. Az intézkedések részleteit Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter ismerteti hétfőn.

Trump meghirdette a „gazdasági D-napot” Irán ellen

Példátlan pénzügyi hadjáratot indít Washington az iszlamista rezsim ellen.

Irán egyszerre beszél békéről és megtorlásról

Az iráni gazdaság az elmúlt egy év két háborúja és a folyamatos szankciók következtében jelentősen meggyengült, ennek ellenére a rezsim továbbra is kemény hangot üt meg.

Maszúd Pezeskján iráni elnök – akit a rendszer mérsékeltebb politikusai közé sorolnak – ismét a háború lezárását sürgette.

„A háborúnak egyszer véget kell érnie. Jobb most lezárni, amikor még hatalmon vagyunk, méltósággal, és amikor az egész világ elismeri a győzelmünket.”

Mohammad Bágher Ghalibaf parlamenti elnök szintén elismerte, hogy a lakosság egyre nagyobb gazdasági terheket visel, és kijelentette: pusztán katonai erővel nem lehet stabilitást teremteni, ha az emberek közben elszegényednek.

A Forradalmi Gárdához köthető keményvonalas vezetők ugyanakkor továbbra is katonai megtorlással fenyegetnek.

Új vezérkari főnök: „pusztító válasz” vár az ellenségre

Ali Abdollahi, Irán új vezérkari főnöke pénteken kijelentette, hogy bármilyen amerikai vagy izraeli „téves számításra” Teherán

„forradalmi, megsemmisítő, megbánásra késztető és pusztító választ” ad.

Az iráni állami televízió szombaton felvételeket tett közzé Abdollahi látogatásáról egy föld alatti ballisztikus rakétagyárban. A beszámoló szerint a létesítményben minden eddiginél nagyobb mennyiségben, jobb minőségben és fejlettebb képességekkel gyártják a rakétarendszerekhez szükséges eszközöket.

Majid Ebn al-Reza védelmi miniszter azt állította, hogy az izraeli és amerikai csapások, valamint a szankciók ellenére az iráni hadiipar kulcsfontosságú gyártósorai változatlanul működnek.

Szerinte Irán a háborús időszakban új támadó- és védelmi fegyverrendszereket is rendszerbe állított, és nem fog engedni a külső nyomásnak.

Továbbra is keresik a diplomáciai megoldást

A háttérben ugyanakkor folytatódnak a diplomáciai egyeztetések. Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter szombaton telefonon egyeztetett Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel a feszültség csökkentésének lehetőségeiről. Az egyiptomi külügyminisztérium közlése szerint szó esett az Omán és Irán közötti tárgyalásokról a Hormuzi-szoros hajóforgalmának jövőjéről, valamint a júniusban aláírt amerikai–iráni egyetértési memorandum újjáélesztéséről is, amely azóta gyakorlatilag összeomlott.

Ghalibaf arról is beszélt, hogy Irán számos üzenetet kapott szomszédos országoktól új biztonsági és gazdasági együttműködésekről, és ismét egy „valóban független”, amerikai befolyástól mentes regionális rend kialakítását sürgette.

Donald Trump azonban pénteken jelezte, hogy továbbra sem lát áttörést.

„Nagyon szeretnének megállapodást kötni, de véleményem szerint még mindig nem állnak készen arra, hogy a megfelelő megállapodást kössék meg” – fogalmazott az amerikai elnök.

„Megtámadjuk Európát” – a háború eszkalálására készül az iráni rezsim

A Financial Times szerint két európai országot fenyegeti az iráni támadás veszélye.