Az Axios szerint a Fehér Ház még májusban az iraki Kurdisztán elnökét kérte fel arra, hogy vegye fel a kapcsolatot az Iráni Forradalmi Gárda vezetésével. A háttéralkuk végül biztonsági aggályok miatt meghiúsultak.
A Trump-kormányzat az iraki Kurdisztán Regionális Kormányzatának (KRG) elnökét, Necsirván Barzanit használta titkos közvetítőként az iráni Forradalmi Gárdával (IRGC) folytatott egyeztetések során – állítja három, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozva az Axios.
A lap szerint a kapcsolatfelvétel célja az volt, hogy Washington közvetlenül felmérje: az IRGC vezetése támogatja-e az Egyesült Államokkal zajló tárgyalásokat, illetve vannak-e további követelései Teheránnak.
Tulsi Gabbard kérte Barzani segítségét
A beszámoló szerint 2026. május 10-én az amerikai adminisztráció még nem volt biztos abban, hogy ki irányítja ténylegesen az iráni Forradalmi Gárdát.
Donald Trump jóváhagyásával ezért Tulsi Gabbard – aki akkor az amerikai nemzeti hírszerzés vezetője volt – telefonon kereste meg Barzanit.
Arra kérte az iraki kurd vezetőt, hogy vegye fel a kapcsolatot Ahmad Vahidivel, az IRGC egyik legfontosabb vezetőjével, és derítse ki, támogatja-e a tárgyalásokat, illetve vannak-e további iráni feltételek.
Régi kapcsolatok Teheránnal
Barzani személye nem véletlenül került elő. Az iraki–iráni háború idején Iránban élt, a Teheráni Egyetemen tanult, folyékonyan beszél perzsául, és személyes kapcsolatokat ápol az iráni politikai és katonai elit több tagjával.
Brett McGurk, az Egyesült Államok korábbi közel-keleti koordinátora az Axiosnak úgy fogalmazott:
„Necsirván Barzani pragmatikus problémamegoldó. Tisztelik az egész régióban. Szinte mindenkit ismer Teheránban és Washingtonban egyaránt. Ha szorult helyzet adódik, ő az az ember, akit felhívnak.”
Az IRGC támogatta a tárgyalásokat
Barzani elfogadta az amerikai felkérést, majd kapcsolatba lépett iráni partnereivel. Május 14-én telefonon beszélt Ahmad Vahidivel, és megkérdezte, támogatja-e az Egyesült Államokkal folyó tárgyalásokat.
A források szerint Vahidi egyértelmű igennel válaszolt.
„Teljes mértékben támogatom őket, és ez a Forradalmi Gárda álláspontja is. Mi is azt szeretnénk, hogy ezt a válságot tárgyalások útján oldjuk meg.”
Barzani ezt követően tájékoztatta Tulsi Gabbardot, aki továbbította az információkat a Fehér Ház felé.
Erbílben tartottak volna titkos találkozót
Az Axios szerint Washington ezt követően új javaslatot tett, és felvetette, hogy a közvetlen amerikai–iráni tárgyalásoknak az iraki Kurdisztán fővárosa, Erbíl adhatna otthont. Irán ugyan nem utasította el az ötletet, de komoly biztonsági aggályokat fogalmazott meg.
A teheráni vezetés attól tartott, hogy az izraeli hírszerzés ügynökei a térségben működnek, és a tárgyalások alatt vagy az oda-, illetve visszautazás során merényletet hajthatnak végre az iráni küldöttség ellen.
A titkos találkozó emiatt végül nem valósult meg. A közvetítői szerepet ezt követően továbbra is Pakisztán és Omán látta el.
Újraindulhatnak a tárgyalások?
Az Axios szerint Barzani az elmúlt időszakban ismét jelezte Washingtonnak, hogy kész lenne segíteni az amerikai–iráni egyeztetések újraindításában. A tárgyalások jelenleg a Hormuzi-szoros körüli vita miatt jutottak holtpontra.
Brett McGurk szerint azonban nem a közvetítők jelentik a problémát.
„Nem a közvetítőkkel van a gond. A kérdés Irán Hormuzi-szorossal kapcsolatos politikája, és ez várhatóan egyhamar nem fog megváltozni” – nyilatkozta a korábbi amerikai tisztviselő az Axiosnak.
