Berlin szerint Németország nap mint nap külföldi kibertámadások és szabotázsakciók célpontja. A Merz-kormány ezért történelmi reformot indít: a hírszerzés ezentúl nemcsak védekezhet, hanem akár ellenséges hackereket, dróngyárakat vagy szabotőrhálózatokat is célba vehet.
Alapjaiban alakítaná át titkosszolgálatai működését a német kormány. Friedrich Merz kabinetje szerdán elfogadta azt a törvénytervezetet, amely jelentősen kibővítené a külföldi hírszerzés (BND) és a belbiztonsági elhárítás (BfV) jogköreit, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a Németországot érő kibertámadásokkal, szabotázsakciókkal és külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben.
A reform célja, hogy Németország kevésbé legyen kiszolgáltatva szövetségesei – elsősorban az Egyesült Államok és más európai országok – hírszerzési információinak, és önállóbb, aktívabb titkosszolgálati képességekre tegyen szert.
„Nap mint nap célpontok vagyunk”
Nina Warken, a német kancelláriaminiszter, aki a titkosszolgálatok politikai felügyeletét is ellátja, szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan.
„Németországot ma folyamatosan hibrid támadások érik külföldi hatalmaktól. Ez valós és rendkívül súlyos fenyegetés”
– fogalmazott. Hozzátette, hogy Berlin túlságosan függ más országok hírszerzésétől.
„Jelenleg túl sok területen egyirányú ez az együttműködés: mi több segítséget kapunk, mint amennyit adni tudunk.”
Alexander Dobrindt belügyminiszter ennél is egyértelműbben fogalmazott.
„Valódi titkosszolgálatokká fejlesztjük a német hírszerző szerveket”
– jelentette ki.
A miniszter szerint Németországot naponta érik kémkedési kísérletek, kibertámadások, szabotázsakciók és más rejtett műveletek, amelyek célja az ország destabilizálása, valamint politikai és társadalmi folyamatainak befolyásolása.
Hackerek, dróngyárak és szabotázs – ezentúl vissza is vághatnak
A parlament jóváhagyására váró törvény egyik legfontosabb eleme, hogy a német szolgálatok nemcsak információt gyűjthetnek majd, hanem úgynevezett „aktív intézkedéseket” is végrehajthatnak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a BND akár kibertámadással megbéníthat külföldi hackercsoportokat, behatolhat dróngyárak vagy vegyifegyver-laboratóriumok informatikai rendszereibe, működésképtelenné teheti ellenséges államokhoz köthető szervereket, szabotálhat külföldi fegyverszállítmányokat hibás alkatrészek beépítésével.
Dobrindt egy másik példát is említett: bizonyos esetekben akár robbanóanyagokat is kicserélhetnének ártalmatlan anyagokra, még mielőtt azokat felhasználnák.
Emellett a szolgálatok szélesebb jogosultságot kapnának laptopok, mobiltelefonok és más elektronikus eszközök adatainak elérésére és tárolására is.
Oroszországot ugyan nem nevezték meg, de mindenki rá gondol
A német vezetők hivatalosan nem neveztek meg egyetlen országot sem, de a háttérben aligha kérdés, hogy elsősorban Oroszország miatt szigorítanak.
Az elmúlt években Berlin és más európai fővárosok rendszeresen vádolták Moszkvát kibertámadásokkal, dezinformációs kampányokkal és szabotázsakciókkal.
A reform sürgősségét tovább növelte a múlt heti incidens is, amikor robbanószerkezetet szállító drónt találtak a lipcse–hallei repülőtéren. A létesítmény Németország egyik legfontosabb teherszállítási központja, amely az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás logisztikájában is kiemelt szerepet játszik.
Az ügyben továbbra is nyomozás folyik, a német hatóságok egyelőre nem közölték, kik állhatnak a támadás mögött.
A mostani reform szakít a második világháború utáni német biztonságpolitikai hagyományokkal. Az ország hírszerző szerveinek jogköreit évtizedeken át szigorúan korlátozták, részben a náci diktatúra, részben pedig a keletnémet Stasi öröksége miatt.
- 10:00
2021. december 4. - 13:222019. október 23.
- 21:002023. február 12.
