Föld alatti sírkamrákat és arany „nyelveket” tártak fel Egyiptomban egy ókori tengerparti városban. A régészeti leletek között Aphrodité befejezetlen szobra, egy különleges oltás és sírkő, valamint egy szfinxszobor maradványai is előkerültek.
Tizennyolc sírt és számos különleges régészeti leletet tártak fel Egyiptom északnyugati partvidékén fekvő Marina El Alamein ókori városában, ahol egy új látogatóközpont építését megelőző feltárások zajlanak – jelentette be július elején az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium.
Mit érdemes tudni az egyiptomi városról?
Marina El Alamein Alexandriától mintegy 100 kilométerre nyugatra található. Ókori nevén Leukaszpisz (vagy másik nevén Antiphrae) egy ókori tengerparti település volt Egyiptom északnyugati határvidékén, a Földközi-tenger partján, Alexandria és a mai Líbia határa közötti sávban, a történelmi Marmarica régióban. A klasszikus kor földrajztudósai – köztük Sztrabón és Ptolemaiosz – által is említett helység szerényebb méretű kikötő- és állomáshelyként szolgált az észak-afrikai part menti hajózási útvonalakon.
A zord, félsivatagos környezetben fekvő település története szorosan összefonódott a környék sivatagi törzseivel és a tengeri kereskedelemmel, ám a birodalom nagyobb központjaihoz képest kevésbé volt jelentős, így mára elsősorban az ókori itineráriumokból és földrajzi leírásokból ismerjük.
A lelőhelyre 1986-ban, a Marina térségében zajló építkezések során bukkantak rá. Az azóta eltelt évtizedek ásatásai Egyiptom egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori tengerparti városát tárták fel.
Izgalmas régészeti leletek kerültek elő
A nemrég felfedezett 18 sír közül 11-et teljes egészében a sziklába vájtak. Ezek az úgynevezett hipogeumok, vagyis föld alatti sírkamrák – ismertette Mohamed Abdel Badie, a Legfelsőbb Régészeti Tanács Egyiptomi Régiségek Osztályának vezetője. A fennmaradó hét sírépítmény a felszínen áll, mészkőből készült. A szakemberek szerint több sír kivételes állapotban maradt fenn: bejáratukat kőlapok zárták le, amelyeket az ókor óta senki sem nyitott fel.
A régészeti misszió vezetője, Eman Abdel Khalek elmondta, hogy egy 2,5 méter hosszú gránit szarkofágot is feltártak, amelynek eredeti fedele érintetlenül a helyén maradt. A szarkofágban talált emberi maradványokat jelenleg antropológiai vizsgálatoknak vetik alá.
A kutatók emellett 24 darab úgynevezett „arany nyelvet” is találtak, amelyeket egyes elhunytak szájába helyeztek. Az egyik ilyen lelet Hórusz szemének alakját formázza, amely az ókori egyiptomi hitvilág egyik legfontosabb védelmező szimbóluma volt.
A sírok környezetében több egyszerű temetkezést és egy kutat is feltártak, amelyet a régészek szerint később temetkezési célokra is felhasználhattak. A minisztérium szerint ezek a leletek jól szemléltetik, hogy az ókori egyiptomi temetkezési hagyományok a Ptolemaiosz- és a római korban is tovább éltek, és jelentős hatással voltak a sírépítészetre.
Aphrodité szobra és egy különleges oltár is előkerült
A feltárás során számos további régészeti emlék is napvilágra került. A leletek között teljes és töredékes kerámiaedények, amforák, olajmécsesek, tányérok, mészkőből készült oltárok és medencék, valamint a sírépítményekhez tartozó építészeti elemek is szerepelnek.
Hisam Husszein, az Alsó-Egyiptomi Régiségek Központi Igazgatóságának vezetője szerint a legjelentősebb felfedezés egy mészkőből faragott áldozati oltár, amelyet az ókori egyiptomi temetkezési kultúrára jellemző úgynevezett „hamis ajtó” díszít.
A lelőhelyen emellett előkerült a görög szerelem- és szépségistennő, Aphrodité befejezetlen szobra, egy madarat tartó ülő férfit ábrázoló mészkő sírkő, több üveg könnytartó edény, valamint egy vakolatból készült szfinxszobor maradványa is.
Kép: Egyptian Ministry of Tourism and Antiquities
