Nauru nagykövetséget nyit Jeruzsálemben, ezzel a tizedik ország lesz, amely Izrael fővárosában képviselteti magát.
Nauru döntése azt követően született meg, hogy Gideon Szaár izraeli külügyminiszter megállapodásra jutott Lionel Aingimeával, a csendes-óceáni szigetország alelnökével és külügyi, kereskedelmi, valamint igazságügyi miniszterével.
Jeruzsálemben nyit nagykövetséget Nauru
Nauru, a Csendes-óceán északi részén fekvő szigetország szerdán bejelentette, hogy nagykövetséget nyit Jeruzsálemben. Ezzel a tizedik állam lesz, amely diplomáciai képviseletet hoz létre Izrael fővárosában.
A döntés előzménye, hogy Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a múlt hónapban, Fidzsin tartott találkozójuk során megállapodásra jutott Lionel Aingimeával, Nauru alelnökével és külügyi, kereskedelmi, valamint igazságügyi miniszterével. Aingimea azért érkezett Fidzsire, hogy részt vegyen az izraeli nagykövetség megnyitóján az országban.
Nauru Izrael egyik legkövetkezetesebb támogatója az ENSZ-ben. A szigetország korábban Izrael mellett foglalt állást a hágai Nemzetközi Bíróság előtt zajló, Izraelt érintő eljárásban benyújtott politikai állásfoglalásával is. A csendes-óceáni állam már 2019-ben jelezte Izrael iránti támogatását azzal, hogy elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. 2019-ben Nauru elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, követve az Egyesült Államok korábbi döntését.
Idén Nauru már a harmadik állam, amely bejelentette, hogy nagykövetséget nyit Jeruzsálemben, miután nemrég Szlovénia és Kolumbia is hasonlóan döntött.
Mit érdemes tudni a kis szigetországról?
Nauru a világ egyik legkisebb független állama: egy mindössze mintegy 21 négyzetkilométeres korallsziget a Csendes-óceán középső részén, Mikronézia térségében. Lakossága körülbelül 12-13 ezer fő, ezzel a Vatikán után a világ egyik legkisebb népességű országa. Az egykori brit, ausztrál és új-zélandi fennhatóság alatt álló sziget 1968-ban nyerte el függetlenségét, és azóta önálló köztársaságként működik. Fővárosa nincs hivatalosan kijelölve, de a kormányzati intézmények többsége Yaren körzetében található.
Az ország történelmének meghatározó időszaka volt a foszfátbányászat, amely a 20. században rendkívüli gazdagságot hozott a sziget számára, ám a készletek kimerülése után súlyos gazdasági és környezeti problémákkal kellett szembenéznie. A bányászat jelentős része tönkretette a sziget belső területeit, miközben Nauru ma nagyrészt külső bevételekre, halászati jogokra, nemzetközi együttműködésekre és szolgáltatásokra támaszkodik. Az ország különösen érzékeny az éghajlatváltozás hatásaira, mivel a tengerszint emelkedése és a szélsőséges időjárási események közvetlen veszélyt jelentenek egy alacsonyan fekvő szigetállam számára.






