Történelmi jelentőségű látogatásra készül Joseph Aoun libanoni elnök: közel húsz év után ő lesz az első libanoni államfő, akit a Fehér Házban fogadnak. A találkozó egyik legfontosabb témája egy amerikai támogatással megvalósítandó terv lehet, amely a Hezbollah fegyverarzenáljának felszámolását célozza.
Kedden Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadja Joseph Aoun libanoni elnököt, aki 17 év után az első libanoni államfőként látogat Washingtonba. Legutóbb Michel Suleiman találkozott amerikai elnökkel, amikor 2009-ben Barack Obama fogadta.
A találkozóra különösen feszült közel-keleti helyzetben kerül sor. Az elmúlt hetekben Trump Irak miniszterelnökével is tárgyalt, korábban pedig Törökországban egyeztetett Szíria új vezetőjével, Ahmed al-Sarával. A Fehér Ház ezzel egyértelműen igyekszik újrarendezni kapcsolatait a térség kulcsszereplőivel.
A Hezbollah lefegyverzése is napirenden lesz
A libanoni elnöki hivatal közlése szerint Aoun és Trump a libanoni helyzet stabilizálásáról, a tűzszünet megszilárdításáról, valamint az izraeli csapatok dél-libanoni jelenlétéről tárgyalnak. A Reuters értesülései szerint azonban Aoun
egy írásos javaslatot is átad majd Trumpnak, amely részletes tervet tartalmaz a Hezbollah hatalmas fegyverkészletének fokozatos felszámolásáról.
A libanoni elnök állítólag úgy véli, hogy egyedül Donald Trump rendelkezik akkora politikai befolyással, amely egyszerre képes nyomást gyakorolni Izraelre a katonai jelenlét csökkentése érdekében, miközben támogatja Libanon szuverenitásának helyreállítását.
Az izraeli hadsereg kivonása is kulcskérdés
A találkozó idején a libanoni hadsereg újabb egységeket készül telepíteni Dél-Libanonba, azokba a térségekbe, ahol jelenleg izraeli katonák állomásoznak. Az elképzelés szerint ezekben az úgynevezett kísérleti zónákban a libanoni hadsereg venné át az ellenőrzést, kiszorítva onnan a Hezbollahot.
Ennek sikerében azonban sok elemző kételkedik.
Bár Joseph Aoun és Nawaf Szalám miniszterelnök többször is kijelentették, hogy kizárólag az állam rendelkezhet fegyveres erővel Libanonban, eddig semmilyen érdemi lépést nem tettek a Hezbollah lefegyverzésére. A libanoni hadsereg ugyan a tavalyi háborút követő tűzszünet óta több dél-libanoni területen begyűjtött Hezbollah-fegyverraktárakat, de a szervezet katonai ereje továbbra is jelentős.
Izrael egyelőre nem akar kivonulni
Jeruzsálem többször egyértelművé tette, hogy nem hajlandó teljesen kivonni csapatait a dél-libanoni biztonsági övezetből addig, amíg a Hezbollahot ténylegesen le nem fegyverzik.
Izraeli tisztviselők ugyan nem zárták ki kisebb átcsoportosítások lehetőségét, de hangsúlyozták, hogy a jelenlegi biztonsági helyzetben a teljes kivonulás nem reális.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államok immár több mint egy hete folyamatos légicsapásokat hajt végre Irán ellen. Elemzők szerint Teherán válaszul ismét aktivizálhatja térségbeli szövetségeseit, köztük a Hezbollahot vagy a jemeni húszi lázadókat, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre.
Évek óta a Hezbollah tartotta fogva a libanoni politikát
Joseph Aount tavaly választották Libanon elnökévé, miután az ország csaknem két éven keresztül államfő nélkül működött a mély politikai megosztottság miatt.
Az elmúlt másfél évtizedben a Hezbollah meghatározó befolyást szerzett a libanoni politikában, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy olyan államfő kerüljön hivatalba, aki ne élvezte volna a síita terrorszervezet támogatását vagy hallgatólagos beleegyezését. Bár a libanoni alkotmány szerint az elnöknek maronita kereszténynek kell lennie, a Hezbollah politikai és katonai ereje hosszú időn át döntően befolyásolta az ország vezetésének összetételét.
