Németország ellenzi az EU-s kereskedelmi embargót a júdea-szamáriai (ciszjordániai) zsidó településekkel szemben.
Az Európai Unió Izrael elleni újabb gazdasági szankcióit eddig nem sikerült elfogadtatniuk a palesztinpárti erőknek.
Napirenden Izrael szankcionálása
A német kormány kedden egyértelművé tette: az Európai Unió bármilyen, a júdea-szamáriai zsidó településekkel szembeni kereskedelmi embargóról vagy a kereskedelmi feltételek szigorításáról szóló döntéséhez mind a 27 tagállam egyhangú támogatására van szükség.
Ez jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy az intézkedést elfogadják.
Az uniós külügyminiszterek szerdán Brüsszelben találkoztak, ahol több hónapos nyomásgyakorlás után – elsősorban Izrael-kritikus országok, például Spanyolország, Belgium és Írország részéről – napirendre került a kérdés.
A vita nemcsak az uniós tagállamokat osztja meg, hanem az Európai Unió vezetésén belül is komoly nézetkülönbségeket okoz. A kérdés konfliktust eredményezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Kaja Kallas, a Bizottság alelnöke és az EU külügyi főképviselője között.
A palesztinpárti uniós erők eddig nem tudták elérni céljukat: sem az EU-Izrael társulási megállapodás felfüggesztését, sem az Izraellel folytatott kereskedelem korlátozását. Ez utóbbi különösen jelentős lépés lenne, hiszen az Európai Unió Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere.
Európai uniós bojkottot akarnak
Az EU korábban egyhangúlag fogadott el intézkedéseket erőszakosnak minősített telepesekkel, bizonyos területi szervezetek vezetőivel, valamint egyes izraeli civil szervezetekkel – például az Emunah és a Regavim szervezetekkel – szemben. A palesztinpárti országok most ennél tovább mennének, és uniós szintű bojkottot kezdeményeznének a júdea-szamáriai zsidó településekről származó termékek ellen.
Egy ilyen lépés lenne az első alkalom, hogy az Európai Unió gazdasági eszközökkel próbálna nyomást gyakorolni Izraelre külpolitikai célok érdekében.
A bojkott előmozdítására Izrael-kritikus tagállamok az Európai Bizottság állásfoglalását kérték az ügyben. A Bizottság több hónapon keresztül vonakodott nyíltan beleállni a vitába, de most várhatóan több lehetőséget terjeszt elő: a kereskedelmi ellenőrzések szigorításától egészen a teljes kereskedelmi tilalomig, valamint azt is meghatároznák, mely szervezetek felügyelnék az intézkedések végrehajtását.
Amennyiben az intézkedéseket kizárólag kereskedelempolitikai kérdésként kezelik, úgy minősített többség elegendő lehet az elfogadáshoz: legalább 15 tagállam támogatása szükséges, amelyek együttesen az EU lakosságának több mint 65 százalékát képviselik. Ha azonban a lépést külpolitikai intézkedésnek minősítik, akkor egyhangú döntésre van szükség.
Németország ismét Izrael mellé állt az uniós vitában
Johann Wadephul német külügyminiszter egyértelművé tette, hogy Berlin álláspontja szerint ez a kérdés külpolitikai természetű, ami jelentősen megnehezíti a döntéshozatalt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Németország ismét megakadályozhatja az Izrael elleni uniós szankciós lépéseket. Wadephul, a kormányzó, Izrael-barát Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, múlt héten tizedik alkalommal látogatott Izraelbe azóta, hogy tavaly hivatalba lépett.
A miniszter hangsúlyozta: bár Berlin határozottan ellenzi a zsidó telepek bővítését és az izraeli építkezéseket a vitatott területeken, „a párbeszédnek folytatódnia kell” Izraellel, és kerülni kell a szélsőséges intézkedésekkel való fenyegetést.
A keddi vita és az azt megelőző nyilatkozatok ugyanakkor rávilágítottak az Európai Bizottságon belüli mély megosztottságra is. Az egyik oldalon Ursula von der Leyen áll, aki Németországhoz közel álló politikusként általában Izrael iránt támogatóbb álláspontot képvisel. A másik oldalon Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője található, akit Izraellel szemben kritikusabbnak tartanak.
Kallas a meghallgatások előtt úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint az intézkedések elfogadásához elegendő lenne a minősített többség, vagyis nincs szükség minden tagállam egyetértésére.
Bár Németország – néhány más országgal, például Csehországgal együtt – uniós szinten többször sikeresen akadályozta meg Izrael elleni szankciók bevezetését, a nemzeti szintű intézkedések terén más a helyzet. Írország például olyan törvény elfogadásán dolgozik, amely megtiltaná a kereskedelmet az említett zsidó településekkel. Spanyolország és Hollandia már hasonló intézkedéseket fogadott el, és még az EU-n kívüli Egyesült Királyságban is felmerült a településekkel folytatott kereskedelem korlátozásának lehetősége.
- 06:13
2026. július 14. - 16:10
2026. június 16. - 14:00
2024. június 26.
