A Perzsa-öböl olajtermelői új olajvezetékek és egy új kikötő megépítésével tervezik a Hormuzi-szoros megkerülését, miután Irán többször is megtámadta a hajókat és megakadályozta a forgalmat.
Az Öböl-államok megelégelték az iráni fenyegetettséget, a Hormuzi-szoros körüli folyamatos huzavonát. Az új terv célja, hogy minimálisra csökkentsék Teherán befolyását azon a vízi úton, amelyen egykor a világ olajtermelésének 20%-a haladt át, miközben a háború már az ötödik hónapjába lépett – számol be a New York Post.
Irán máris kijelentette, hogy útdíjat fog kivetni a szoroson, ami több tízmilliárd dollárba kerülhet. Egyes esetekben pedig olajszállító hajónként több millió dollár védelmi díjat szedhet be.
Az Egyesült Arab Emírségek már korábban jelezte: ha a nemzetközi közösség elfogadja, hogy egyetlen ország képes ellenőrzése alá vonni a világ legfontosabb vízi útvonalát, az a szabad hajózás végét jelentheti. Ha most nem védik meg ezt az elvet, akkor a következő évtizedben már a következmények kezelésével kell majd szembenézni.
Az Öböl-államok függetlenednének a Hormuzi-szorostól
Két ilyen projekt már folyamatban van az Emírségekben és Irakban, Szaúd-Arábia saját projektet tervez, Dubaj pedig szintén egy új kikötő létrehozását tervezi, hogy tovább csökkentse a szorostól való függőségét.
A csővezetékek kapacitása elegendő lesz ahhoz, hogy 2027 végére a háború előtti Perzsa-öbölbeli olajexport akár 45%-át is átirányítsák – közölte hétfőn a befektetőkkel Alexandra Paulus, a Goldman Sachs elemzője.
Mivel a csővezeték-projektek a Közel-Keleten gyorsan haladhatnak, a bank becslése szerint a szorost elkerülő mennyiség 2028 végére elérheti a 7,3 millió hordót, így az Öböl-menti olajtermelés 60%-a függetlenné válna a Hormuzi-szorostól.
Az Egyesült Arab Emírségek által nagy hírveréssel bejelentett Nyugat-Kelet csővezeték-projekt körülbelül 50%-ban készült el. Sheikh Khaled bin Mohamed bin Zayed koronaherceg elrendelte, hogy 2027-re fejezzék be a projektet.
A befejezés után a 252 mérföld hosszú csővezeték a Fujairah-i csővezetékkel párhuzamosan haladna, és megduplázná az ország szárazföldi szállítási kapacitását, amely így napi 3,6 millió hordóra nőne – írja az amerikai lap.
Irak ambíciózus projektje
Sultan Al Jaber, az Abu Dhabi National Oil Company vezetője szerint az iráni háború bebizonyította, hogy Dubai a helyes irányba halad azzal a projekttel, amelynek célja a világ olajellátásának további felszabadítása.
„Jelenleg a világ energiaellátásának túl nagy része még mindig túl kevés szűk keresztmetszeten halad át. Pontosan ezért döntött úgy az Egyesült Arab Emírségek több mint egy évtizeddel ezelőtt, hogy olyan infrastruktúrába fektet be, amely elkerüli a Hormuzi-szorost” – nyilatkozta Jaber májusban az Atlantic Councilnak.
Irakban egy ennél jóval ambiciózusabb projekt van folyamatban: a 435 mérföld hosszú Basra-Haditha olajvezeték, amely összeköttetést teremtene Jordániával, Szíriával és Törökországgal.
A csővezeték naponta 2,5 millió hordó olajat szállítana; Mohammed Shia al-Sudani szaúdi miniszterelnök ezt a kezdeményezést az ország exportjának a regionális zavaroktól való védelmét szolgáló intézkedésként üdvözölte.
Az építkezés hivatalosan május elején vette kezdetét; az ország olajügyi minisztériuma szerint a projektre körülbelül 1,5 milliárd dollárt különítettek el. A projektet eredetileg 2024-ben hagyták jóvá, és a csővezeték befejezésének időpontjáról még nem állapodtak meg.
A Financial Times beszámolója szerint az Egyesült Arab Emírségek a gázvezeték-projektek mellett egy új kikötő és konténerterminál építését is tervezi a Hormuzi-szoros Arab-tengeri oldalán, hogy így több áru érkezhessen a régióba anélkül, hogy a vízi útvonalon kellene áthaladnia.
Fotó: Anadolu via AFP
