Újabb látványos politikai leszámolásba kezdett az iráni rezsim: vádat emeltek Reza Pahlavi, az egykori sah, az Egyesült Államokban száműzetésben élő fiának, valamint több ellenzéki újságírónak az országos januári tüntetések miatt. A vád szerint ők „teremtették meg a feltételeket” a rendszerellenes megmozdulásokhoz – az ellenzék szerint azonban Teherán valójában a diaszpóra hangját próbálja elhallgattatni.
Az iráni hatóságok hivatalosan is vádat emeltek Reza Pahlavi, valamint a rezsimkritikus Manoto TV és Iran International médiumok több munkatársa ellen.
A vád szerint szerepet játszottak a 2026. január 8–9-én kirobbant országos tüntetések felkorbácsolásában.
A bejelentést szombat este tette meg Ali Salehi teheráni főügyész, aki közölte: a vádirat elkészült, és az ügyet napokon belül bíróság elé terjesztik.
„Ma bejelenthetem, hogy vádirat készült Reza Pahlavi és más rendszerellenes elemek ellen, akik a Manoto és az Iran International hálózatához köthetők” – mondta Salehi. Hozzátette, hogy az eljárás hamarosan bírósági szakaszba lép. Az iráni ügyészség szerint a vádlottak felelősek azért, hogy „megteremtették a feltételeket” a januári zavargásokhoz. Az állami médiában – köztük a Fars News Agency felületein – ismertették a bejelentést, ám konkrét bizonyítékokat, jogi részleteket vagy vádpontokat nem hoztak nyilvánosságra.
Véres január: tízezreket gyilkoltak le a tüntetésekben
A január 8–9-i tüntetések az elmúlt évek legvéresebb iráni megmozdulásai közé tartoztak.
Ellenzéki becslések szerint az iráni biztonsági erők és az Iráni Forradalmi Gárda összesen mintegy 40 ezer embert öltek meg a zavargások leverése során.
A tiltakozások eredetileg 2025 decemberének végén indultak, amikor teheráni bazári kereskedők sztrájkba léptek az egyre súlyosbodó gazdasági válság miatt. Az infláció, az összeomló valuta, a rial és a növekvő munkanélküliség gyorsan országos elégedetlenséget váltott ki.
A megmozdulások hamar átterjedtek Irán nagyvárosaira. Több emberi jogi szervezet szerint százezrek vonultak utcára, miután Reza Pahlavi országos demonstrációra szólított fel. A rezsim brutális erővel válaszolt: tömeges letartóztatások, internetleállások és éles lőszer használata követte a tiltakozásokat.
„Ez nem jogi eljárás, hanem megfélemlítés”
A vádemelésre reagálva Tina Ghazimorad, a Manoto egykori főszerkesztője élesen bírálta a rezsim lépését. Szerinte a vádirat nem jogi természetű, hanem tisztán politikai fegyver.
„A Reza Pahlavi és a Manoto újságírói elleni vádemelés nem jogi aktus. Ez politikai megfélemlítés” – nyilatkozta. Ghazimorad elárulta, hogy az iráni hatóságok az ő nevét is felvették egy vagyonelkobzási listára.
Bár személyesen nincs Iránban lefoglalható vagyona, szerinte ez semmit nem változtat az ügy lényegén. Úgy fogalmazott: még ha lenne is, büszkén viselné ennek következményeit.
„Nem Irán ellensége vagyok. Az iráni nép ellenségének, az Iszlám Köztársaságnak vagyok az ellensége.”
Szerinte a rezsim most már nemcsak az országon belül, hanem külföldön is megpróbálja elnémítani a kritikus hangokat. Az újságíró szerint Teherán kriminalizálni akarja az újságírást, az aktivizmust és minden olyan tevékenységet, amely az iráni népet támogatja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rezsim rendszeresen lekapcsolja az internetet válsághelyzetekben, nem engedi működni a szabad sajtót, és szigorúan korlátozza a nemzetközi média hozzáférését. Most pedig – állítása szerint – ugyanezt az ellenőrzést próbálja kiterjeszteni a diaszpórára is.
„A rezsim elkobozhat vagyont, de meggyőződést nem.”
Ghazimorad szerint a vádemelés valójában az iráni vezetés félelmét tükrözi.
Az emigráns irániaktól fél a rezsim
Az iráni diaszpóra szerepe az elmúlt években jelentősen megnőtt. A külföldön élő iráni újságírók, aktivisták és influenszerek fontos hídként működnek az ország belseje és a külvilág között.
Ők dokumentálják a rezsim visszaéléseit, közvetítik a tüntetések képeit, és nem engedik, hogy az országban történő elnyomás láthatatlan maradjon.
Ghazimorad szerint pontosan ez aggasztja a teheráni vezetést.
„Amit ez az egész valójában megmutat, az a rezsim félelme. Tudják, hogy a külföldön élő irániak kulcsszereplővé váltak abban, hogy a világ hallja az Iránból érkező hangokat.”
Hozzátette: a fenyegetések nem fogják elhallgattatni az ellenzéket – sőt, inkább erősítik az elszántságukat. „Ezek a fenyegetések nem ijesztenek meg minket. Épp ellenkezőleg: még elszántabbá tesznek bennünket abban, hogy folytassuk a küzdelmet addig, amíg Irán szabad nem lesz.”




