Amerika azt tervezi, hogy nyugatabbra mozgatja Öböl-beli támaszpontjait – írja a The Wall Street Journal. Irán tavaszi megtorló csapásai vélhetően nagyobb károkat okoztak a Közel-Kelet egyetlen amerikai haditengerészeti bázisán, Bahreinben, mint amennyit a Pentagon elismert.
Amerika fontolgatja, hogy közel-keleti katonai létesítményeit nyugatabbra helyezze át, többek között Izraelbe is, annak érdekében, hogy csökkentse azok kitettségét az iráni rakéták és drónok támadásainak. A támaszpontokat ért támadások a régió egyetlen amerikai haditengerészeti bázisán mintegy 400 millió dollár értékű kárt okoztak, amit a Pentagon nagyrészt nem ismer el – számolt be a The Wall Street Journal (WSJ).
Teherán megtorló csapásai – amelyek a február 28-án kezdődött amerikai–izraeli bombázásokat követték – a régió egész területén eltalálták az amerikai katonai létesítményeket, 13 katonát megölve és több százat megsebesítve.
A lap műholdas és közösségi médiafelvételekre hivatkozó beszámolója szerint az Irántól mintegy 240 kilométerre délre fekvő Bahreini Haditengerészeti Támogató Bázis (NSA Bahrain) területén megrongálódott épületek között szerepel az 5. flotta parancsnoksága, egy laktanya, több raktárépület és egy ivóvíztartály.
A lap azt írja, hogy az amerikai hadsereg tájékoztatása alapján a bázison senki sem vesztette életét.
Komoly károkat okozott Irán Amerika támaszpontjaiban
A lap szerint a károk becsült összegét a beszerzési jelentések és a Pentagon nyilvánosan hozzáférhető költségmodellje alapján számította ki. A becslés kizárólag az építési költségeket tartalmazta.
A WSJ a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) agytröszt egyik elemzőjét idézte, aki szerint – attól függően, hogy mit tároltak az épületekben – ez a becslés a kár egyéb költségei mellett elenyészőnek bizonyulhat. Például a CSIS szerint az a két műholdas kommunikációs terminál, amelyet Irán a háború elején megsemmisített, egyenként mintegy 20 millió dollárba került – áll a jelentésben.
A bahreini NSA-bázison keletkezett károk miatt az Egyesült Államok fontolóra vette a bázis átalakítását, többek között a parancsnokságok föld alá költöztetését és a megsemmisült építmények egy részének újjáépítéséről való lemondást – állítják a The Wall Street Journal által idézett, a tárgyalásokkal tisztában lévő amerikai tisztviselők.
Az Egyesült Államok emellett csökkentheti jelenlétét Kuvaitban és Szaúd-Arábiában, és annak egy részét nyugatabbra helyezheti át, miután Irán támadást indított a két arab állam katonai létesítményei ellen – mondták a tisztviselők a lapnak.
Hegseth plusz 80 milliárdot kér a Pentagonnak
Két tisztviselő szerint az egyik fontolóra vett célország Izrael, ahol az iráni háború előkészületei óta a Ben-Gurion repülőtéren parkoló több tucat amerikai repülőgép akadályozza az izraeliek utazását.
Donald Trump amerikai elnök heves bírálatokkal szembesült az Egyesült Államokban, többek között saját republikánus pártján belül is, az iráni háború spirálszerűen emelkedő költségei miatt, amelyek globális energiaár-emelkedést is kiváltottak, miután Irán lezárta a Hormuzi-szorosot, az olajszállítások egyik kulcsfontosságú útvonalát – idézi fel a The Times of Israel.
Pete Hegseth, a Pentagon vezetője mintegy 80 milliárd dollár kiegészítő finanszírozást kér a védelmi készletek háború utáni feltöltésére.
Az Egyesült Államok és Irán a múlt héten szándéknyilatkozatot írt alá, amely elindította a 60 napos tárgyalássorozatot a régióban dúló ellenségeskedés befejezése érdekében.
Izrael nem vesz részt sem a szándéknyilatkozatban, sem a tárgyalásokban, és izraeli tisztviselők bírálják a megállapodást, amely előírja Izraelnek az Irán által támogatott libanoni Hezbollah elleni műveleteinek leállítását, ugyanakkor nem tartalmaz konkrét engedményeket Irán részéről a nukleáris programjával kapcsolatban.
Fotó: Anadolu via AFP
