Egy több milliárd eurós luxusberuházás miatt robbant ki botrány Albániában: helyiek szerint olyan tengerparti földeket kerítettek el Jared Kushner projektje számára, amelyek jogszerűen őket illetnék. Donald Trump vejének neve ugyan nem szerepel közvetlenül a földvitában, de a Reuters beszámolója szerint az építkezés már most tömegtüntetéseket, brüsszeli aggodalmakat és komoly jogi csatákat váltott ki.
Albánia déli részén, Zvernec falunál az idilli táj — flamingókkal, teknősökkel, érintetlen öblökkel és olajfaligetekkel — ma már nemcsak a turisták, hanem a nemzetközi befektetők figyelmét is felkeltette. Közülük a legismertebb név kétségtelenül Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje.
Azonban egy tervezett luxusüdülő-beruházás nem csupán gazdasági, hanem súlyos tulajdonjogi konfliktust is generált.
Legalább egy tucat helyi lakos állítja: a projekt olyan földeken épülne, amelyeket jogtalanul adtak el a befektetőknek.
Az egyik érintett, a 81 éves Kostaq Konomi azt mondta, amikor májusban megpróbált lejutni a sajátjának tartott tengerpartra, szögesdrót, feketébe öltözött biztonsági őrök és belépési tilalom fogadta.
„Kisfiúként ebben a vízben jártam először. Most öregember vagyok, és azt mondják, nem mehetek oda” — mondta az idős férfi a Reutersnek. Ő és más helyiek birtokleveleket, adópapírokat és korábbi bírósági dokumentumokat mutattak be, amelyek szerint joguk lehet az érintett földekhez. Kártérítést állításuk szerint senki sem kapott.
A Reuters ugyan hangsúlyozza: nem talált bizonyítékot arra, hogy Kushner bármilyen jogsértésben részt vett volna, és azt sem tudta megállapítani, valójában ki a területek jogszerű tulajdonosa. A földvita jelenleg is bíróság előtt van.
Kushner luxusprojektje és Rama politikai tétje
Kushner 2024-ben jelentette be a beruházást, látványterveken bemutatva a fejlesztést: luxushotel, villák, medencék, yachtkikötők és exkluzív tengerparti infrastruktúra szerepel a tervekben.
A projekt mögött álló fejlesztőcég, a Sazan Real Estate Development LLC, érdemben nem kommentálta a vitát. A vállalat elnöke, Asher Abehsera annyit közölt:
„Célunk egyszerű: ünnepelni Albánia természeti szépségét, munkahelyeket teremteni, és olyat építeni, amire a jövő generációi büszkék lehetnek.”
Az albán miniszterelnök, Edi Rama teljes mellszélességgel kiáll a projekt mellett és azt mondta, minden törvényes keretek között zajlik, és a környezeti értékek sem kerülnek veszélybe.
Rama szerint Kushner évekkel ezelőtt, egy jachtkirándulás során szeretett bele a területbe, majd a World Economic Forum davosi találkozón jelezte befektetési szándékát.
A beruházás azonban nemcsak helyi, hanem európai szinten is vitát keltett. Az Európai Unió aggodalmát fejezte ki a védett vizes élőhelyek miatt, mivel a térség fontos élőhelye vándorló flamingóknak, fókáknak és tengeri teknősöknek.
A kommunizmus öröksége ma is kísért
Szakértők szerint az ügy rávilágít Albánia egyik krónikus problémájára: a rendezetlen földtulajdon-viszonyokra. A kommunista diktatúra alatt az állam tömegesen kisajátította a magántulajdont. A rendszerváltás után ugyan megkezdődött a visszaadás, de a hiányos nyilvántartások, a történelmi igények és a korrupció miatt rengeteg terület máig vitatott.
A mostani vita központi szereplője Artur Shehu, aki azt állítja, családja tulajdonjoga még az Oszmán Birodalom idejére nyúlik vissza. A helyiek ezt határozottan vitatják. Ráadásul egy 2013-as albán bírósági döntés szerint a föld a falubelieket illeti — Shehu azonban fellebbezett, így az ügy máig nincs lezárva.
A konfliktus májusban robbant igazán, amikor kerítést húztak a part mentén, elzárva a lakosokat a tengertől. Több ember megsérült a magánbiztonságiakkal való összecsapásokban, az erről készült videók pedig vírusszerűen terjedtek az interneten.
A kerítést azóta lebontották, a buldózerek is eltűntek — egyelőre. A helyiek számára azonban a kérdés nem pusztán jogi vagy gazdasági. Számukra ez identitásbeli ügy.
A projekttel kapcsolatban egyre többen teszik fel a kérdést: turisztikai fejlődés zajlik — vagy éppen a közvagyon privatizálása luxusvillák számára? A válasz valószínűleg nemcsak a bíróságon, hanem az utcán is eldől majd.